„ Jaj, fenyőfák, kicsi fenyőfák,

holdfénybe mártott végtelent szopogató

csecsemők, a hó zizegő pólyáját letépik rólatok,

fűrészek heródes-fogsora mélyed torkotokba! ”

„ Visszamennék, visszavágyom
emlékeim közé, hisz oly szépek,
nem tehetem, köt a jövőm. ”

„ Szívverésem sorsot perdít ki helyéből,
emlékek rongyai fel-fellobognak,
arcom behidegszik gyermekkoromba,
belefészkel napjaiba letűnt keservem,
s vissza kell szomorodnom újra meg újra
kiégett múltba, kopott emlékeimbe. ”