Semmi sem lehet izgalmasabb annál
az életben, mint ha gyermeked van,
aki a tiéd és mégis rejtelmesen idegen.
Te vagy a kapu, melyen át a világra született, neked adatik meg, hogy néhány évig a gondját viseld. Azután elhagy, s te már csak figyelheted, hogyan bontja ki saját szabad életét.
Mint egy különleges virág, melyet idegenből hoztál, elültetted,
s alig győződ kivárni, mivé bontakozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kockázatot vállalni mindig érdemes, nem? (...) Legalábbis, ha az ember érzi, hogy igaza van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Modern gondolkodású fiatalok szívesen beszélnek a szüleikről! (...) A modern szellemiséghez hozzátartozik a szülők bírálása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az volt a baj, hogy túl gyakran találkoztak. Nem lehet egy viszonyt állandóan forrponton tartani. Ritkábban kell találkozniuk - lazítani kell egy kicsit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

[A nők] szeretik azt hinni, hogy az ösztön az a különleges fegyver, amivel Isten őket felruházta. Minden olyan esetre, amiben igazuk van, kilenc olyan esik, amiben az ösztönük téved.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Már semmi sem valóságos... egyetlen kavargó örvény a világ. Ami fekete volt, most fehér, ami fenn volt, lenn van, ami kelet volt, nyugat lett. (...) A világ sose lesz már az, ami volt. Ha legalább volna valami, csak egyetlenegy dolog, ami normális, amiben meg lehet kapaszkodni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember tudja magáról, hogy hol áll: ez már maga is áldás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki szeret magáról mesélni (...). Így csinálnak a sarlatán lélekbúvárok rengeteg pénzt. Ráveszik a pácienseket, hogy menjenek el hozzájuk, s meséljenek nekik mindenféléről. Hogyan estek ki a gyerekkocsiból kétéves korukban, hogy ette az anyjuk a körtét, amelynek a leve narancssárga ruhájára csorgott, hogy húzkodták másfél évesen az apjuk szakállát, és így tovább. A sarlatán pedig közli velük, hogy többé nem fognak álmatlanságban szenvedni, s elkéri a pénzt. A páciens elmegy, ó, nagyszerűen érezte magát, roppantul - s talán még jól is alszik aznap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy angol férfi először is a munkájával törődik - az állásával, ahogy mondják, aztán jön a sport, és végül - legutoljára - a feleség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Sajnos, engem a bűntények a legkevésbé sem érdekelnek.
- Örömmel hallom (...), hiszen eszerint nincsenek bűnös titkai.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet sokkal értékesebb és érdekesebb, ha fennáll a valószínűsége, hogy elveszítjük. Míg fiatalok, erősek és egészségesek vagyunk, és előttünk az élet, nem is értékeljük igazán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sincs bámulatosabb, mint az őrült elme hallatlan agyafúrtsága. Kivéve talán az épelmejű ember kivételes bogarasságait!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem, a gonoszság nemcsak az ember képzeletében él, a gonoszság létezik! Te, úgy látszik, ennek nem vagy tudatában. Én igen. Én érzem. Mindig is éreztem ...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindent tudunk, de nem mindig áruljuk el, hogy mi az, amit tudunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig a nők azok, akik a boldogságot keresik!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gyenge emberek a legalattomosabbak.

pont 24 kedvenc 0 hozzászólás

A dolgok sohasem akkor történnek, amikor várunk rájuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi valamennyien arra használjuk a képzeletünket, hogy kimenekítsen minket a valóságból, hogy lehetőleg el tudjunk távolodni önmagunktól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végben ott a kezdet... Gyakran hallottam ezt az idézetet. Egész jól hangzik - de mit is jelent valójában? Létezik-e olyan pont, amelyre az ember odabökhet az ujjával és kijelentheti: ezen a napon ekkor és itt, ezzel az eseménnyel kezdődött minden?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bennem bőven van akaraterő. Az életem aktív és teljes. Az egyik legboldogabb ember vagyok. Rengeteg a tennivalóm. De való igaz, hogy rögtön fegyvert ragadok, amint hallom ezt a régimódi előítéletet, mely szerint egy nő helye csakis otthon lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha találkozom valakivel, aki túl sokra tartja magát, és szünet nélkül dicsekszik, mindig arra gondolok, hogy az egész valamiféle titkolt kisebbrendűségi érzés ellensúlyozása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a baja a mai világnak. Túl sok zűrzavar. És túl sok a finom beszéd. A finom beszéd, amely arra szolgál, hogy elfeledje a zűrzavart. Mint az erősen fűszerezett öntet, amely arra szolgál, hogy elleplezze, hogy az alatta lévő hal büdös.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltban voltak okos és tehetséges emberek, akik az eszükkel és tehetségükkel sok pénzt csináltak. Sokszor titokban működtek, és ezeket kell felderítenünk. Tudnunk kell, kiknek adták tovább a titkot, és kik irányítják ma a világot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelmes férfi szánalmas látvány.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerintem idővel lelohad a gyűlölet, elenyészik. Még ha próbáljuk is mesterségesen ébren tartani, nem sikerül. Nem olyan erős érzelem, mint a szeretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Néha jó a múltban élni.
- Nem mehetünk vissza. Nem vezet út visszafelé, csak előre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Teljesen sötétben vagyunk, száz ellentmondó jelenség zavar és kever össze bennünket. Annál jobb. Konfúzióból lesz a rend.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen különös, hogy épp Rex Donaldsonnak adta a szívét! Az ő társaságában is akadnak szerelmek, hisz anélkül nem élet az élet, de hát miért kell az ilyesmit komolyan venni? Az egyik jön, a másik megy... De Rex Donaldsonnal más a helyzet. Rex iránti vonzalma egyszerű, mély és erős. Szüksége van Rexre. Higgadt nyugalma, elvont gondolkodása egészen más, mint amit ő vidám felületes életében megszokott. Logikus, tudományos elme; tartózkodó, kissé pedáns magatartása mögött azonban erő rejlik. És zsenialitás! Rexnek első és legfontosabb a munkája - ő, Theresa, csak része (noha kellemes része) lehet Rex életének. És az önző, felületes Theresa, életében először érezte, hogy elfogadja - sőt, szívesen fogadja el - ezt az alárendelt szerepet. Mert Rexért mindenre, igen, mindenre képes!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, az emberek gyakrabban ölnek meg szeretett személyeket, mint olyanokat, akiket gyűlölnek. Valószínűleg azért, mert csak szeretteink tudják elviselhetetlenné tenni az életünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet tragédiája éppen az, hogy az emberek nem változnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan lehangoló, ha egy nőnek gyorsan kell kiválasztania ruháit! Tönkreteszi a toilette minden örömét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Némelyeknek megadatik az a különös képesség, hogy kifürkésszék mások legrejtettebb titkait is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kelekótyákra külön is vigyáz a gondviselés. Sose néznek körül, sose vigyáznak, mégis megússzák, még ha egy elefántcsorda előtt mennek is át az úttesten.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A veszekedések, a félreértések, a mindennapi élet torzsalkodásai mögött sokszor őszinte ragaszkodás rejlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem hős az inasa szemében. Talán mindenkinek kellene, hogy legyen egy inasa. Különben nagyon nehéz lehet folyton azon igyekezni, hogy megfeleljünk a többiek rólunk alkotott véleményének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás