„ A legbensőbb félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk, a legbensőbb félelmünk az, hogy mérhetetlenül nagy hatalmunk van. A saját fényünk, és nem a sötétségünk az, ami megijeszt minket. (...) Ahogy fényünket hagyjuk, hogy világítson, öntudatlanul is hozzájárulunk ahhoz, hogy mások is ezt tegyék.
Ahogy megszabadulunk félelmeinktől, úgy jelenlétünk automatikusan felszabadít másokat is. ”

„ Nem attól félünk, hogy gyengék vagyunk. Attól félünk, hogy mérhetetlenül erősek vagyunk. A fény az s nem a sötétség, ami megrémít. Hogy mi van, ha sikerül. Úgy kell ragyognunk, mint a gyerekeknek. S nem csak egynek, de mindnek. Ha hagyjuk ragyogni ezt a fényt, tudattalanul megadjuk a jogot másoknak is ugyanerre. A jelenlétünkkel szabadítunk fel másokat. ”