Idegen szerepet játszik,
Ki a tükörképévé válik,
Hazudik mind, ki fél belátni,
Az ösztön az egy, mi sosem ámít.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Holnaptól félsz, a mától mit remélsz?
Ha a tegnapban élsz, másod sincsen, csak a remény.
Múltban az okok, jövőben a vágyak,
jelened a tükröd, de gyáva vagy, hogy lássad!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hittem, ő jó lesz,
lyukakat tömköd szívemben,
fáj, de késő már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szíved fáj, most így jártál,
de holnap új nap vár.
Elfelejted, és ő is csak egy lesz.
Egy a sorból, aki valakit pótol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy élek, ki sosem hal meg,
te úgy halsz, mint ki sosem élt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ezután már játszom erőből, keményen,
hazugságot játszom, hogy valóságom éljem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás