Harcolni akarok, kézben akarom tartani az akaraterőmet és az érzelmeimet. Tudni akarom, hogy mit miért teszek. Nem akarom, hogy automata vezérlésre állított robot módjára a körülmények és külső hatások irányítsanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mennyi fájdalmat okoztam akarva és akaratlanul másoknak csak azért, mert nem tudtam megbirkózni a sajátommal? Hogyan ítélkezhettem bárki felett? Vajon milyen lennék most, ha hallgattam volna a szívemre?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan nem létezik, hogy az ember egy bizonyos sors csapdájába kényszerül. Senkit sem ítélnek arra, hogy középszerűen és reményvesztetten élje az életét. Az élet nem így működik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden foglalkozás művészetnek tekinthető, ha elegendő szenvedéllyel végzik. És mindig kihívást jelent, ha az ember művészete egyben megélhetésének forrása is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi művész újra és újra megteremti önmagát, miközben egyre magasabb szintre jut, és egyre megvilágosodottabbá válik. Meghaladja önmagát és összhangba kerül az Univerzummal, átgondol, megbékél, megszabadítja az elméjét, megvilágosodik, gyógyít és inspirál, magasabb szintre emelkedik, és minél magasabbra kerül, annál összeszedettebbnek kell lennie.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők olyanok, mint a pénz: minél tovább tartod magadnál őket, annál nagyobb bajba kerülsz. Úgyhogy jobb, ha minél előbb megszabadulsz tőlük

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megszállott vagyok. Újra akarom kezdeni az életem. Még egy lehetőséget szeretnék kapni, hogy megérthessem az új gondolatokat, érzéseket és érzelmeket. Még egyszer nem fogom elfecsérelni magam, csak vedd el a fájdalmamat és hadd kezdjem újra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a legrosszabb, mikor az ember elhárítja magától a felelősséget és tagadja, hogy teljesen meg van zavarodva az elméje. Mindannyian be vagyunk csavarodva, akár elhisszük, akár nem. A legtöbben nem hiszik el. Az élet egy nagyon hosszú utazás, és én tudom, hogy ez van. Hát te?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Engem soha nem érdekelt igazán az emberek fajtája, színe vagy vallása. Azt gondolom, hogy ez csak időpocsékolás. Sokkal szívesebben töltöm az időmet tartalmasabb dolgokkal. Szomorú, hogy az emberek csak úgy tudják meghatározni önmagukat, ha különböző csoportokba sorolják magukat. Biztos nagyon ijesztő, ha az ember úgy érzi, egyedül van, és mégis egyszerre kapcsolatban áll mindennel és mindenkivel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A kommunikáció a legnagyszerűbb eszköz és fegyver ezen a világon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Boldoggá tesz, amit csinálsz? Ha nem, akkor csinálj valami mást! Boldog vagy ott, ahol vagy? Ha nem, akkor menj máshová. Ha itt sem vagy boldog és máshol sem voltál az, akkor nem a helyet kell megváltoztatnod, hanem a hozzáállásodat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elszomorít, hogy az emberek mindig a kisebb ellenállás felé mennek, ahelyett, hogy valami magasabb szintű dologra törekednének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig meg van bennünk a lehetőség, hogy még magasabbra törjünk. Mindig mindent és bármit felülmúlhatunk. Minél őszintébbek vagyunk, annál több sallangot vetünk le magunkról, és annál nagyobb összhangba kerülünk saját magunkkal.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor két ember kapcsolatba lép egymással, akkor mindkettejüknek engedni kell egy kicsit. Olyan ez, mint az adok-kapok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, fogalmam sincs, hogy mit csinálok, pedig szeretném tudni. Tudatában szeretnék lenni a gondolataimnak, és annak, hogy miért pont ezeket gondolom. Tudni szeretném, hogy miért csinálom azt, amit csinálok, kézben szeretném tartani a tetteimet. Tudatában szeretnék lenni érzelmeimnek, és ki is szeretném tudni fejezni azokat. Cselekednem kell. Hosszú listákat írhatnék azokról a dolgokról, amelyeket meg kellene változtatnom magamban annak érdekében, hogy jobb emberré, jobban működő emberi lénnyé válhassak. Tisztában vagyok ezzel, csak azt nem tudom, hogy valósítsam meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hányszor kell még padlót fognom ahhoz, hogy rájöjjek, már nincs erőm felállni? Hogy már nincs erőm felkelni és tovább harcolni az életemért? Lehetséges az, hogy az ember akkor is ráébredhet, hogy melyik úton kéne haladnia, amikor már nincs elég ereje ahhoz, hogy megmozduljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legtöbbünk a származásunk hiányosságai elől menekül, miközben aktívan, hangosan állandósítja ezeket a hiányosságokat, csak hogy mások meghallgassák siránkozását arról, hogy mennyire nem kapott elég szeretetet gyermekkorában, és emiatt mennyire bizonytalannak érzi magát a világban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Alig kaptam levegőt, egész lényem meghajolt szépsége előtt. Szeméből őszinteség sugárzott, mosolya lecsillapította a bennem lévő nyugtalanságot. Finom vonásainak láttán meg akartam őt védeni saját magamtól. Egy pillanatra gyengédséget éreztem közöttünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kényelmesen boldogtalanok vagyunk. Mértéktelenül sokat eszünk, iszunk és szeretkezünk, hogy ellensúlyozzuk a bennünk felgyülemlett feszültséget, miközben látókörünk tágításáról vagy elménk magasabb szintekre juttatásáról ábrándozunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt hiszem, hogy korábban azért nem tudtam megvalósítani az álmaimat, mert nem voltam őszinte, vagy nem vállaltam felelősséget azért, amit éreztem. Ebből következett, hogy akaratlanul eldobtam magamtól az álmot, mivel a gondolataim és a cselekedeteim nem voltak összhangban egymással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ő már azelőtt is az életem része volt, mielőtt még megismerkedtünk volna. Nem volt szükségünk szavakra, pillantásokból, gyengéd érintésekből és mosolyokból is megértettük egymást. Olyanok voltunk, mint két fénysugár, melyek egymás köré fonódva eggyé válnak. Érzékeim kiéleződtek, a színek színesebbek, a szagok, hangok és ízek kifejezettebbek voltak. Bővelkedtünk a gyönyörűség és öröm pillanataiban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért hagyom, hogy mások véleménye felülírja azt, amit én gondolok magamról? Miért próbálok az emberek kedvében járni, még akkor is, ha az hátrányos rám nézve? Olyan dolgokon is nevetek, amiket egyáltalán nem találok viccesnek. Miért? Hogy mások jól érezzék magukat? És mi a helyzet az én érzéseimmel? Merő udvariasságból nevetek és nevetésemmel igazolom mások tévképzeteit? Mennyire legyek udvarias és figyeljek oda másokra úgy, hogy közben én is jól érezhessem magam? Borotvaélen táncolok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magam mögött kell hagynom a büszkeségemet, mert az csak határokat és gátakat épít, félreértéseket szül, és megakadályozza az elmét abban, hogy kinyíljon, befogadóvá és elfogadóvá váljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden gondolat egy meghatározott, visszakereshető helyről ered. A gondolatok befolyásolják a cselekedeteket. Cselekedeteink pedig meghatározzák, hogy milyen emberek vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én irányítom a saját érzéseimet, kézben kell tartanom, amit érzek, és felelősséget kell vállalnom azért is, hogy mit engedek be az életembe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legtöbb ember nincs kész arra, hogy szembenézzen a valósággal. Miért pont én legyek az, aki szembesíti őket vele? Úgyis csak megfutamodnak előle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tehetek semmit azért, hogy mások is higgyenek. Nem tehetek másokat szabaddá. A szabadság nem az enyém, hogy tetszés szerint rendelkezzek vele. Nem az én tulajdonom. A szabadság választható dolog, amely ott lakozik minden ember szívében és lelkében. Hatalmamban áll, hogy válasszak szabadság és rabság között. Választanom kell!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tudatosság az igazság utazása. Tudom, hogy ez ködösen és idealisztikusan hangzik, de nem vagyok valami boldog, és kétségbeesetten azzá szeretnék válni. Úgy érzem, hogy valahol mélyen bennem lakozik a boldogság elérésének képessége. Azt gondolom, hogy azért voltam eddig ilyen boldogtalan és összezavarodott, mert valamiért ez akartam lenni. Úgy érzem, hogy nem akarok boldogtalan lenni, legalábbis ezt mondom, de a cselekedeteim, gondolataim, vagy az, ahogyan a gondolataimat értelmezem, mást mondanak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ilyen könnyeket az ember akkor ejt, amikor befejeződik egy álom, és rájön, hogy milyen édes is volt. Vágyik rá, hogy visszatérjen, de szembetalálja magát a borzalmas valósággal, amellyé az álom vált.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kisgyermekkoromban vágyódtam a szeretetre - amiről most azt gondolom, hogy az egészséges és jól működő élet egyik legfontosabb alapanyaga -, és szórványosan meg is kaptam azt. Ha belegondolok, valószínűleg ez volt az egyetlen egészséges dolog, amit kaptam. A "Szeretet Levesének" neveztem ezt. Meg voltam győződve arról, hogy amíg ebből eleget kapok, addig mindig meglesznek a szükséges eszközeim ahhoz, hogy megbirkózzak az élet hiányosságaival.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehet, hogy nem vesztettem el annyi mindent, mint ahogyan gondoltam, és lehet, hogy annyi mindent sem szereztem meg, ahogyan gondoltam. Lehet, hogy annyira kapcsolatban vagyok az élet csodáival, amennyire csak lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy megtaláljuk saját identitásunkat és életünk értelmét anélkül, hogy elfogadnánk és meghajolnánk az előtt, amit az előítéletek és sztereotípiák írnak elő számunkra. A legtöbb ember észre sem veszi, hogy legelőször ők maguk esnek áldozatul saját előítéleteiknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mennyi fájdalmat vagyok még képes elviselni, amíg egyszer végleg érzéketlenné válok? Mi a fájdalom, ha nem félresiklott és félreértelmezett öröm? Fájdalom és öröm, az érem két oldala. Mindkettő csak a másikkal együtt létezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Pénz! Milyen kétségbeesetten keresik az emberek! Valamikor az életem során, amikor hagytam, hogy eltávolodjanak az álmaim, amelyeket ekkor a fiatalos naivitás megtestesítőiként könyveltem el, a pénzt hatalommal ruháztam fel. Nem szabadna, hogy a pénznek ilyen hatalma legyen, és nincs is hatalma mindaddig, amíg az ember szert nem tesz rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az ő szerelméért kell felelősséget vállalnod, hanem a sajátodért! Azzal tetted tönkre az összes eddigi jelentős kapcsolatodat, hogy olyasvalamiért próbáltál felelősséget vállalni, ami nem a tiéd volt. Ezzel olyan állapotot hoztál létre, amely a kölcsönös függésről, az önállótlanságról és a tisztelet hiányáról szólt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás