„ Hová szaladsz, értsd meg már,
A vihar elől miért futnál?
Hatalmasabb, mint te vagy,
De kérlek, ne hagyd el magad!
Az emberek tán értik már,
Háborúzni milyen kár.
A Béke-sziget füstje száll,
Szerelmünkben sincs határ. ”

„ A húsunk, a bőrünk, a lelkünk, ha összeér
Egy percre is, de ez már csak a miénk.
Ha ez a szerelem, már ne félj,
Fogom a kezed, hogy el ne szédüljél. ”