„ Alig emlékszem erre a szerelemre! - vetette oda kihívóan a szívének, nyugtalanul várva válaszát, de szíve meg sem remegett, nem dobogott hevesebben, nem emésztette a vágy, csak előtűnt ama szörnyű pillanatok emlékezete. ”

„ Igazsága mindig annak van, akinek telik rá. ”

„ Minden a lehetséges határain belül van! Mivel bennünk veszi kezdetét minden valóság! A gondolat is megvalósulás, amely még rajtunk kívül is tovább él. Isten ábrándjai vagyunk, a világ pedig a mi ábrándunk. Nincs kettősség, csak tökéletes egység, örökös ingajárat a két véglet, a halál és az élet, vagyis a "tudok" és a "vagyok" között! ”

„ A honvágy, mint a keselyű, lecsap, és lelkembe váj a fájdalom éles karmaival, mint a kiáltás, kiszakad a szívből, réges-régi napok legmélyéből, és mint a vihar, elragad... mint a vihar... ”

„ A nő élete az örök rabság tanyája, barmokhoz bilincselt lelkek élete, szüntelen kálvária! ”

„ Az igazságtalanság ejti a legfájóbb sebeket, haragot szít! ”

„ Sok embert vitt már messzebbre a nyelve, mint ahová menni akart. ”

„ Már nem tudtak beszélni, nem is néztek egymásra, de a ki nem mondott szavak oly mámorító boldogsággal töltötték el őket, hogy öntudatlanul egymáshoz hajoltak, legyőzhetetlen vágytól űzve, ahogy az illattól duzzadó virágok hajolnak össze forró éjszakákon, ahogy a fák - melyeket beragyog a hold fénye - borulnak álmukban a csobogó patak fölé csendes tavaszi éjeken, miközben a még távoli nappalról, a napfényről álmodoznak epekedve. ”

„ Csak az emberek szörnyűek! Az élet az egyetlen jó, mi pedig gyötrelemmé és iszonyattá változtattuk! És ez a mi örök tragédiánk! ”

„ Mélyen hiszek Istenben, szeretem a napfényt, a derűs napvilágot, szeretem az életet, és nagyon félek mindentől, ami nem ebből a világból való! ”

„ Senki se méltó a csodákra, aki testet öltött. ”

„ Mi már a teremtés első napjai óta keressük egymást! Mi már a kezdet kezdetén egymáshoz kívánkoztunk, amikor még őbenne nyugodtunk. ”

„ Ne reformáljuk azt, amit már nem lehet átalakítani, sorsára kell hagynunk a gonoszt, hadd falja fel önmagát, rohadjon el végleg. ”

„ Egész életemet, lelkem nyugalmát adnám érte, ha ez az ember egyszer tévedne, ha nem lenne minden szava igazság, mérgező és keserű igazság, mint az élet. ”

„ Néha a menekülésben rejlik a legnagyobb győzelem! ”

„ Ha a lélek nem kap táplálékot, az alamizsnaként nyújtott kenyér is kővé válik. ”

„ Hallgattak, mert vágytak e szívüknek oly kedves csendre; ebbe rejtőztek egymás elől, mint valami lángvörös, sűrű felhőbe, a riadt félszegség fényködébe, hogy pillantásokkal, kézszorításokkal szóljanak egymáshoz, a szenvedélyes szavaknál, vallomásoknál beszédesebb sóhajokkal, csókokat ígérő, szenvedélytől, mámortól, áhítattól sugárzó mosollyal beszéljenek. ”

„ Ember vagyok csak, kizárólag az érzékeim számára hozzáférhető valóságban bízom. ”

„ Az árnyakban mindig szörnyű jelenések rejtőznek, az éjszakának megvan a maga örök titka. ”

„ A lány gyengéden elmosolyodott, a végső búcsú fájdalmával. Egy pillanatra görcsbe rándult a szíve, agyán pedig átfutottak a baljós igék: soha, soha nem látlak többé. ”

„ Tudom, hogy valakinek el kell jönnie, hogy elhozza a világnak a megváltó szót, el kell jönnie, mielőtt minden belefullad a bűnbe. ”

„ Belesüllyedtünk az ostoba, semmit sem magyarázó tények mocsarába, amelyekbe úgy kapaszkodunk, mint a korlátba a szakadék szélén, moccanni sem merünk, gondolni sem merünk arra, hogy az ember belevetheti magát a szakadékba, és nem pusztul el (...), s pontosan ott találja meg az egyetlen igazságot, tulajdon lelkét! ”

„ A tegnap csak árny a holnapról álmodó ma fényében... ”

„ Elrabollak és magammal viszlek! Harcolni fogok veled, teérted. Legyőzök mindent, meglátod, leküzdöm a nehézségeket, és nem adlak senkinek és semminek! ”

„ Azért, mert nem akar a tulajdona lenni, menekül a zsarnoki uralom alól, jogokat és szabadságot követel magának, saját, önálló életet akar élni, meg kell hát gyilkolni, bilincsbe verni, a szerencsétlenség, és a gyalázat mélyébe taszítani, meg kell tiporni a lelkét és a szívét, meg kell fosztani emberségétől, reszkessen csak minden pillanatban gazdája színe előtt, térden állva lesse a kívánságait, visszhangozza akaratát, legyen az árnyéka, szüljön neki gyerekeket, legyen a legutolsó, legengedelmesebb, legszófogadóbb cselédje... mert ura így akarja, ő szab törvényeket, neki van ereje, hatalma és pénze? ”

„ Dőljön össze minden, ami magától nem áll meg, amit nem tart fenn saját ereje. ”

„ Vannak bizonyos dolgok, amelyeket nem szabad hétköznapi kíváncsisággal háborgatni, mert bosszút állnak az emberen. ”

„ Lehet, hogy a pokol nemcsak a babonaság és a félelem szüleménye? Úgy tetszik, tudatunk körén kívül rettenetes szakadék tátong, amelyben ijesztő szörnyek nyüzsögnek, titokzatos lények, rejtélyek! S akit egyszer elcsábít a kíváncsiság, belenéz a szakadék mélyébe, elveszett! ”

„ Én félnék a szeánszoktól és azoktól a csodáktól, amelyek ott történnek. Meg vagyok győződve róla, hogy e tisztátalan ügyletek mélyén a sátán rejtőzik, és csodákkal kísérti az ember lelkét, az ismeretlen határának átlépésével hitegeti, hipnotizálja, és a szakadékba csábítja... ”

„ Most már tudom, hogy az európai ember meghódíthatja a naprendszert, még a napot is befoghatja, hogy gyárait hajtsa, elrepülhet a csillagokba, de sohasem lépheti át az anyag határát, bűnös keze nem vonhatja félre a függönyt, vak szeme soha nem pillanthatja meg a feltárult Íziszt! ”

„ Széttépném őket, mint a párduc, csak tudnám korhadó bensőjükből kitépni hulla lelküket és új, szent, igazi emberi életet lehelni bele. ”

„ Nem az evangéliumok irányítják az emberiséget, hanem a bot, az erőszak és a félelem! A börtönnel vagy bitófával fenyegető törvénykönyv nagyobb erkölcsi hatást gyakorol az embercsordára, mint minden vallás együttvéve. És nem Megváltóra vár ma az emberiség, nem ő kell neki, hanem uralkodó, aki képes egyszerre kérlelhetetlen ura és hóhéra lenni. ”