Miért nem tudom utálni? A logika totál azt diktálja, hogy utálnom kell. Erőltetném, de úgyis hiába. A logika csődje ez az állapot. Fertőzés. Szepszis. Fáj az egész egyéniségem, de ez a fájás is egészen abszurd, mert párhuzamosan valósággal jó, hogy így fájok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeplők vannak az orra körül. És a haja nem is szőkés, hanem gesztenyebarna. De főleg a szeplőitől kell folyamatosan jókedvűnek lenni. Beleszeretni, valósággal. Nem csak megjátszani, nem csak szerepet alakítani. Én is mindig csak megjátszottam. A legtöbb lány azért játssza meg, nehogy azt mondják róla, hogy nem kell senkinek. Azután következnek a srácok, egyik a másik után, és sorra elmúlnak, egyik a másik után, mert mikroszkóp alatt mindegyikről kiderül, hogy nem ő a Megálmodott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ami jó, az vagy hizlal, vagy erkölcstelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa szerzet az ember. Alighogy belecsöppen, máris beleszokik a jóba, természetesnek tartja, hogy teljes körülötte a komfort.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vágyaknak gyorsan kell teljesülniük, különben mást ad a beteljesülés, mint amire áhítoztunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a baja magának, lelkem, hogy az az egyvalaki, akibe egyszer beleszerelmesedett, megmérgezte a vérét. Lenne csak úgy nekem hatalmam, ahogy nincs, isten úgy segéljen, megkeresném azt a férfiembert, aztán vagy idehajtanám maga elé, vagy elemészteném, hogy jusson a pokolra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Visszamenőleg semmit sem lehet korrigálni, fölösleges éppen neked mondanom. Amit már jóvá kell tenni vagy tétetni, az egyszer már mindenképpen megtörtént, praeteritum perfectum, és ami megtörtént, nyomot is hagy. Ha valaki összeégeti magát, hiába plasztikázzák elfogadhatóvá a küllemét, mindig viszolyogni fog a tűztől, de tán még a melegtől is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Zűrös, kusza egyenlet az Élet (nagy Ével). Egyenlet? Akkora egyenletrendszer, hogy otthon a suli összes táblájára se férnének rá a végtelen képletei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamikor régen a férfiak ragaszkodtak hozzá, hogy a nő tulajdonuk legyen, ma a nők akarják totálisan birtokolni a férfit, aki valahogyan hozzájuk tartozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak azzal törődnek sokat az emberek, aki más, mint ők.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy hétig azzal gyötörtem magam, hogy kiszorítsam az életemből. Esztelen kis tyúk voltam, egy hétig kínlódtam, ahelyett, hogy megértettem volna őt, és egy pillanat alatt megbocsátottam volna neki.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Idejében kellett volna rászoktatnod, hogy meghallgassa, ha te mondasz valamit, sőt ne csak meghallgasson, hanem ki is kérje a véleményedet. Egy férfinak az életébe be kell épülni. Ügyesen, szívósan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mozdul a rontó két keze, két tenyerembe fészkel a tíz hízelgő ujja, mozdul a szép feje is, belebiccen a vállam gödrébe, szelíden a kulcscsontomra. Hűvös a homloka, hűvös a tíz ujja, mintha a testének minden melege visszahúzódott volna a bőréből.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahogyan kell teneked ez a lány, úgy embernek csak egyetlenegyszer kell az életben egy másik ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy vagyunk mi otthon egy fedél alatt, mint az ellenségek. Hazug látszat, csalás ez a mi házasságunk már régen. Porhintés a világ szemébe. De nekem nem kell tovább ez a hazugság. Elválok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Mit csinálsz te velem? Elvarázsolsz?
- Nem értek én ahhoz. De ha értenék hozzá, elvarázsolnálak. Téged is elvarázsolnálak, meg mindent, az egész életet. Fújnék egyet, és attól eltűnnének a gondjaid, és minden jó lenne, minden úgy történne, ahogyan akarjuk, és mindig melletted lehetnék...
- Megunnád... - cseppnyi szomorúság bujkált a lány hangjában.
- Nem unnám meg.
- Dehogynem. Előbb-utóbb mindent megun az ember.
- Akkor elvarázsolnám az unalmat is. Kiirtanám az életből. Azt mondanám: akarom, hogy mindig újak legyünk egymásnak, és úgy is lenne.
- Szép varázslat volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki félti a gyerekeit. Aztán mégis őrizetlenül nő fel valamennyi. Az élet ilyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember mögött már sok a siker, ezekkel együtt megjönnek a mutatós bölcsességek is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ülök ennél az üres íróasztalnál, és egyre rezeg bennem az inger, hogy kirohanjak ebből a lakásból. (...) Ott van a doboz a sportszatyrom fenekén, húsz minor trankvilláns, testre szabott nyugtatók, előkotorhatnám a kis fehér dobozt, bevehetném belőle az adagomat, nem akarom, nem kellenek a nyugtatóik… Semmit se akarok. Vagy mégis. Magamról tudni, azt nem akarok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olvastam egy jeles tudós nyilatkozatát. A derék úr szerint a harmadik világpusztulás után egy ideig okosabbak lesznek az emberiség maradékai. Egy ideig. Amíg tart a sokkhatás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerre úgy érezte, képtelen hazamenni, képtelen rá, hogy egyedül legyen a boltíves szobában, és álmatlanul feküdjön az ágyban. Beszélnie kell valakivel, akárkivel és akármiről, agyonütni az időt addig, amíg úgy nem érzi, hogy állva elalszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A boldogság nem erkölcstelen, tehát csak jó. Na: ha a boldogság hizlal, akkor én most percről percre kövérebb vagyok. Ez a szó, hogy boldogság, ki van irtva egy normális teenager szótárából... Igenis, miért ne lehetne olyan, hogy én boldog vagyok? Boldog ezen az unalmas világon. Miért ne lehetne nekem boldogságom és épp pont ilyen boldogságom, amilyen van? Amilyennel sohasem voltam túlterhelve.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki igazán okos, semmire sem mond kereken nemet. Akkor se, ha úgy gondolja. Mint ahogyan igent sem szabad elhamarkodottan mondani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Feneketlen kádba nem hordok vizet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod, szörnyű látni, amikor ugyanolyan fiatal kínlódik a halállal, mint az orvos maga.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Annyi minden van, amit az ember úgysem csinálhat meg, hát akkor minek bosszantsa magát vele, nem igaz? Sohase fogom megtudni, milyen a súlytalanság állapota. Hiába irigylem azt a Heyerdahlt, nekem úgysem lesz alkalmam, hogy tutajjal hajózzam át az óceánt. Nem jutok el Nepálba, hogy megmásszam a Mount Everestet. Piccard-nak a fia sem fog meghívni, hogy a gömbjében szálljak le vele a tenger mélyére. (...) Nem fogok eljutni az Amazonasra, hogy anakonda kígyóra vadásszak. Nem ülhetek be egy Bugattiba a monacói autóversenyen, meg a spanyol menedzserek se utánam nyomoznak, hogy belőlem csináljanak nagymenő torreádort.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én magyar ember vagyok, én minden megszállót kint akarok látni ebből az országból!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Koccan a síkos fogsora, összeharapja, nyüszíti a számba a jót, ezt a ragályos jót, ami lüktet, egyre nyilall végig, végig a húros testén, belesajdulok én is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyes bölcs emberek szerint, (...) azért kellenek a világba a gonosz emberek, mert ha nem volnának, nem lehetne észrevenni a jó embereket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Indulatokkal csak öngólt lőhet az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nekem nem párbaj, ami közöttünk lett, nekem úgy kell ez a szép szerelem, hogy több legyen az életemnél...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek kell, hogy valahol ő legyen a középpont.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amekkora a pénzem ereje, akkora az én erőm. A pénz tulajdonságai: a pénz birtokosának tulajdonságai. Azt tehát, ami vagyok, meg azt amire képes vagyok, egyáltalán nem az egyéniségem határozza meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Számtalanszor újra látom képedet,
kedves emlék, elfeledni nem lehet.
Szőke fürtjeiddel játszadoz a szél,
elmúlt szép napokról, terólad mesél...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Száz házasság közül kilencvenben csak az imádság tartja a lelket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás