„ A szívünk, ez a tökéletlen érzékszerv, néha meghasad, és abba egy kicsit mi is belehalunk. De az igazi szeretet már csak ilyen. ”

„ A szülők jelentik egy ember életében a létező legnagyobb rejtélyt. Az ő szerepük az első igazi misztérium, amivel találkozunk ebben a kiismerhetetlen világban. Látjuk őket mindennap, ahogy munkába mennek. Lefestik a kerítést. Majd, ha végeztek, kezdik elölről. De kik is ők valójában? Miért kell lefesteniük újra és újra azt a nyamvadt kerítést? Egy dolog biztos: a valódi okot nem kötik az orrunkra. ”

„ A halállal ér véget az ember tanulási, bölcsülési folyamata is, és ha máskor nem, hát akkor kétségtelenül megtudjuk, hogy melyik jobb: hinni vagy hitetlenkedni? ”

„ Mi a fontosabb: szeretni vagy szeretve lenni? ”

„ Ne várd el az emberektől, hogy mások legyenek, mint amik valójában. És magadtól sem. ”

„ A hazugság többet árt, mint a néma csend. ”

„ Az emberi természet és a szív olykor olyan csökönyös és olyan számon kérő tud lenni - és a legtöbbször ebbe bele is hasad egy kicsit. ”

„ Létezhet-e annál jobb és megnyugtatóbb dolog, mint amikor valaki a lelke legbensőbb morzsájáig ismeri a másikat és ennek ellenére tiszta szívéből szereti? ”

„ Mitől fél, hogy választ kap a kérdésére, vagy inkább attól, hogy amit hallani fog, nem tetszik majd? ”

„ Furcsa, hogy néha miket produkál az élet, nem? A kétkedő hinni kezd és fordítva. ”

„ Amikor az ember álmodik, tudja, hogy amit lát, az csak egy álomkép, és hogy fel kellene kelnie, de mégsem teszi. ”

„ Vannak dolgok, amikről azt gondolom, hogy jobb jó mélyre elásni őket az agyunkban, semmint hogy másokkal megosszuk őket. ”

„ Noha tudjuk, hogy csak illúzió, makacsul áltatjuk magunkat, hogy miközben idősebbek leszünk, a korral mi is változunk. Abban reménykedünk, hogy újabb és újabb élmények érnek majd minket, de valójában rettegünk, mert az egyetlen igazi élmény, ami még várhat ránk, az a halál. Abból pedig, köszönjük, de amíg lehet, nem kérünk. ”

„ Mi van akkor, ha tényleg nem kerülhetjük el a sorsunkat? Mi van akkor, ha csak áltatjuk magunkat, hogy meg tudunk változni? Talán valami ilyesmire akart anyám is utalni, amikor azzal piszkált, hogy okosabbnak kell lennem, ha talpon akarok maradni a világban? Nem azt akarta-e, hogy megértsem, úgy kell leélni az életünk, hogy közben újra és újra elkövetjük ugyanazokat a hibákat - anélkül, hogy tanulnánk belőlük -, vagy ami még rosszabb, észre sem vesszük őket? ”

„ Furcsa, hogy a kor előrehaladtával az ember mennyire másképpen gondolkodik a sorsról és a végzetről. Fiatalon még meg vagyunk győződve arról, hogy az élet csupa választási lehetőség. Ott állunk megannyi ajtó előtt, kinyitunk egyet, mögötte még több ajtó, ott is választunk egyet és így tovább. De nemcsak azt választjuk ki, hogy mihez akarunk kezdeni, hanem azt is, hogy mivé akarunk válni. És igazából még az sem zavar, ha hangos csattanással időről időre bezárul mögöttünk egy ajtó. Ahogyan az sem, hogy az ajtók közül sok ugyanoda vezet, ahová történetesen egy másik is. És az sem baj, ha az ajtó zárva van, hiszen ott van a többi, lehet újra próbálkozni. Az, hogy a választási lehetőség csupán illúzió, fel sem merül bennünk, hiszen csak azt akarjuk megtudni, hogy mi van az ajtó mögött, a mögött, amiről azt reméljük, hogy közelebb visz a titok nyitjához. Amíg ifjú az ember, így tekint az életre. Aztán valamikor, amikor az ember nagyjából az élete feléhez ér, megváltozik. Kétségek, csalódások, kudarcok, felesleges ismétlődések veszik át a kíváncsiság helyét. Lassan kezdjük felfogni, hogy már több ajtó van zárva előttünk, mint ahányon még benyithatunk. Egyre többet tekintünk hátra, ahelyett, hogy előre néznénk. Ami eddig jelentéktelen volt, annak hirtelen óriási súlya lesz. ”

„ Vajon hányszor törhetik össze az ember szívét büntetlenül egy élet során? ”

„ Lehet, hogy mindaz, ami a sötétség jótékony leple alatt történik, csak akkor válik rosszá és elutasítandóvá, amikor fény vetül rá? ”

„ Az élet, amit éltem, nem dominók-e, amik nem azért és úgy dőlnek el, mert úgy és akként akarom, hanem egészen egyszerűen azért, mert ezt kell tenniük - mert nincs más választásuk. ”

„ Az emberek szeretik megjátszani magukat, és elhitetni másokkal azt, amihez valójában semmi közük. ”

„ A szürkületet lassan felváltja a napfény, és ezzel együtt mintha én is megvilágosodnék: hiába a képzelet világa, hiába a legszínesebb víziók, csupán egyetlen világ, s benne egyetlen élet létezik. A többi csak fantomkép, bármennyire és élethűnek tűnik és bármennyire is próbálunk meg ragaszkodni hozzá. ”

„ Az, hogy az ember nem tudja az okot, nem jelenti azt, hogy nincs is. ”

„ Vannak helyzetek, amikor nem lehet figyelmen kívül hagyni dolgokat. ”

„ Az élet csapatjáték. ”

„ Az önismeret sokszor nehezebb dolog, mint kiismerni a másikat. ”

„ Csodálkozunk azon, hogy felnőttkorunkra mindenféle múltbeli rossz emlék megkísért minket? Ma is feltolulnak a régi emlékek, újra és újra kísérteni kezd a múlt, mi pedig egy megmagyarázhatatlan, furcsa időutazásnak köszönhetően megint szembesülünk azzal, amit a múltban egyszer már átéltünk. ”