Talán egyszer megtudom,
hogy mit titkolnak a fák,
egyszer el is mondhatom,
hogy hol van a valóság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Árulások szégyenétől nem lehetsz vidám.
Színes és színtelen vagy, féltett kis hazám.
Támadtak gyáva módon, miért tűrted ezt?
Érzékeny büszkeséged sorsodon kereszt!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vihar szárnyán repül a gyors idő,
terhe súlyos, akár egy malomkő.
Röpít magával fájó, nagy gondokat,
szabad mégis, mint a gondolat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csenddel üzenek néked,
mert hidd el, igazán félek,
hogy most kevés a szó,
az se kimondva jó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élete valahol véget ér, a szíve már nem dobog,
Fekete föld mélyén örökre megnyugodott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Itt élj, vagy bárhol,
lényeg, hogy otthonra lelj!
Így élj, vagy bárhogy,
a szíved magyar legyen!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bántott hó vagy jégeső, kínzott nyár vagy télidő.
Szabad voltam, nincstelen, de sértetlen, ó Istenem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne mondj le még a vágyaidról!
Még ha rossz, még ha fáj és bántja a lelkedet.
Mert ha hiteddel reméled,
feléd hajlik a mennyből, lassan majd eléred.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás