„ A bánat időpocsékolás. Ha üresség vagy bánat, akkor az ürességet választom. ”

„ Különös, hogy az ember mindig visszavált az anyanyelvére, ha nagyon dühös, vagy ha extázisban van. ”

„ Nem tudom, hogy melyik a rosszabb: ha tudatlanul, de boldogan élsz, vagy ha azzá válsz, aki lenni akartál, de közben magadra maradsz. ”

„ Ebben a sötétséggel teli világban mindannyiunknak szüksége van valami fényre. Legyen az magasra felcsapó láng, ami megmutatja, hogyan szerezzük vissza, amit elvesztettünk, vagy erős jelzőfény, ami elriasztja a ránk leselkedő szörnyeket, vagy néhány világító izzó, ami felfedi előttünk múltunk rejtett titkait. Mindünknek kell valami, ami átvezet az éjszakán, még ha az csak a remény halványan pislákoló szikrája is. ”

„ - Mit keres?
- Egy életen át tartó pillanatot. ”

„ Fura dolog az agy. Erről a helyről ered minden, de senki nem képes behatolni a másikéba. Ezért van az, hogy kommunikálni kell. Az állatokkal nagyon egyszerű nyelvet használunk. Ilyeneket, hogy: "ül", "marad", "nem". De egymás közt bonyolultabb a helyzet. Nem mindig azt mondjuk, amit akarunk, és van, amikor zavaros üzeneteket kell megértenünk. Vagy elölről kezdeni. De bármennyire nehéz, és bármilyen sok a félreértés, az a kötelességünk, hogy tisztázzuk a dolgot. Mert hiszen mi tanítjuk az embereket, hogy bánjanak velünk. Ami azt jelenti, hogy a kommunikáció felelőssége nem a többiek vállán nyugszik. Hanem a miénken. ”

„ - Az érzéseinkről nem tehetünk.
- Nem, de felelősek vagyunk értük. Mi döntjük el, vállaljuk-e magunkat. ”

„ Nincs értelme szívvel-lélekkel harcolni, ha nincs kiért. ”

„ Semmitől sem lesz kedvesebb a múlt, mint a közeli halál lehetősége. ”

„ Szerencse: ha a terv és a lehetőség találkozik. ”

„ Valamiről azt hiszed, sosem történhet meg, aztán megtörténik, és már nem vágysz semmi másra. ”

„ Nem mi választjuk meg, kit szeretünk, a szerelem választ minket. ”

„ Az életet nem választjuk, hanem éljük. ”

„ Az kell, hogy önmagad légy. (...) Ne veszítsd el a lényeged azért, mert könnyebb másnak lenni. ”

„ Néha az ember olyan dolgokhoz ragaszkodik, melyeket jobb lenne elengedni. ”

„ A pók megszőtte hálóját. Minél jobban küzdesz, annál nehezebb lesz menekülni ebből a kötelékből. ”

„ Tudod, mi a közös a húsvéti nyúlban és az igaz szerelemben? Az égadta világon semmi, mert egyik sem létezik. ”

„ Az első megérzés mindig helyes, az idő és az érzések homályosítják el az ítélőképességet. ”

„ Ha az ördöggel táncolsz, az ördög a régi marad, téged formál a képére. ”

„ Eldöntöd ki vagy; ki akarsz lenni és ragaszkodsz hozzá! Mindenáron! ”

„ A víz nem csupán csak víz, elődeink vére is egyben. ”

„ Ismerni a szomorúságot nem rémisztő. Az a tudat rémisztő, hogy már sosem lehetsz olyan boldog, amilyen egykor lehettél volna. ”

„ Akadnak olyan patkányok, akik felmenekülnek a süllyedő hajóra. ”

„ Istent kár máshol keresni, mert bennünk van. Isten nem foglalkozik avval, hogy valamiféle spirituális testet öltsön. ”

„ Ha sokáig viselünk egy maszkot, elfelejtjük, hogy ki van alatta. ”

„ Olykor, hogy megvédjük azt, akit szeretünk, jobb titkot tartani. ”

„ A fájdalomban leljük meg az élet értelmét, és a születéssel veszítjük el kegyelmünket. ”

„ Furcsa dolog hazaérkezni. Minden ugyanúgy néz ki. Ugyanolyan az illata. Ugyanúgy érzel. Rájössz, hogy az egyetlen dolog, ami változott, az te magad vagy. ”

„ Van, hogy ölni kell, hogy élhessen az ember. Van, hogy muszáj megölni a bennünk élő szeretetet, hogy ne az öljön meg bennünket. ”

„ A szarvas így szólt: "Az Embernek megvan mindene. Több kívánsága nem lesz." Ám a bagoly azt mondta: "Nem így van. Tátongó lyukat láttam az Emberben. Csillapíthatatlan sóvárgást. Ettől szomorú, ezért akar még többet. Megy tovább, és elveszi, amit megkíván... Míg a Világ egyszer azt nem mondja: "Nem vagyok többé, nem maradt mit adnom." ”

„ Ha eleget kérdezünk, akkor aki hazudik, az végül módosít majd a meséjén. De az, aki igazat mond, az nem módosíthat, bármilyen valószínűtlen is az, amit mond. ”

„ Vajon lehet-e jövőnk, ha a múltunk a jelenünk? ”

„ Nem előzhetjük meg, amit nem látunk előre. ”

„ Mindenki őrülten vágtat az álmai nyomában. Kinyújtják a kezüket, hogy elérjenek valami láthatatlant, még ha nem is voltak céljaik vagy... vagy, ha rájöttek, hogy nem érhetik el őket, akkor sem adták fel, hanem küzdöttek tovább. De mindeközben én mégis mit csináltam? A távolból figyeltem és még a kezemet sem nyújtottam ki. Annyira féltem attól, mi történhet, hogy még csak meg se mertem mozdulni. Ehelyett csupán irigykedve néztem, hogy találják meg mindannyian az útjukat. Azzal takaróztam, hogy más vagyok, mint ők, pedig csak féltem, hogy fájhat. ”

„ Csak akkor tudod meg igazán, mi értékes, mikor már nincs többé. De akkor már késő lesz. ”