„ A puritán ösztön és a szükség vezet,
Szanaszét mardosom a tetemeket.
És szíveket szórok a lábak elé,
Hogy mutasson utat a vaknak hazafelé. ”

„ Soha nem véletlen a híd ott, ahol van folyó,
Soha nem véletlenül lépsz félre, nem véletlenül születsz,
És nem véletlenül kerül pont az a pultra, amiért fizetsz! ”

„ Nem hagyom magam, mert olyan lettem végre,
mint a lepke, akit megvadít egy villanykörte fénye.
Az izzószál varázsa úgy hipnotizálja,
hogy a pillangó a holdra száll,
nem pedig virágra. ”

„ Én azt mondom, minél hamarabb állj le és nézz szét,
Mindenki téved, tedd lejjebb a mércét,
Jó tudni, mit tennél máshogy, ha a sors megjutalmazna,
Lehet, tegnap hibáztál, de a holnap tegnapja az ma. ”

„ Meddig tart egy mesés nyár,
meddig szép egy csodás táj?
Amíg rágja a rozsda a fegyvert,
amíg látja az ember az embert.
De van bennünk egy gonosz báj. ”

„ Mikor nem vagy itt, az éhes idő,
Mint egy szörnyeteg, úgy kúszik elő.
Eszi a szívemet, az agyamig rág,
Leköti kezeimet, és nem megy tovább. ”

„ Viseltem győztesek sokféle arcát,
a másiknak annyi vagy, amilyennek lát,
s akár egy részeg éj,
játék, s ha véget ér,
ott állsz a tükrödnél,
s egy idegen néz csak rád. ”

„ Úgy volt, hogy egyszer még látlak,
Árnyék vagy, úgy lépsz elém.
Nézed csak, színes ruhában,
Hogyan leszek az árnyékod én. ”

„ Ne szólj, szám, és nem fáj fejem,
Bolond, ki sokat beszél.
Csak arra figyelj, véletlenül
Cinkos ne legyél! ”

„ Szólj, olcsó vágy vagyok neked,
Fáj, ahogy a hazug szád nevet.
Félj, mert többé magamat nem hagyom,
Várj, most már csak beléd kapaszkodom. ”

„ Szállni kéne szárnyak nélkül,
Álmodozni álmok nélkül. ”

„ Hogyha rossz úton jársz, sohase feledd,
A fölöttes erő átjár és mindig ott lesz veled,
Csak tedd össze a kezed és nézz fel az égre,
Csak akkor essél térdre, mikor már mindennek vége. ”

„ Ez nem az az ég, ami mindig kék,
nem az az élet, ami mindig szép,
csak olyan boldogság, amit elvesz a halál
újra és újra, ki tudja, mióta már? ”

„ Tiéd az élet borsa,
De itt van nálam a só,
Tudom, hogy figyelsz minket,
És nevetsz, Mindenható!
Én is csak mosolygok már,
Én is nevetek ezen,
Hogy mit is művel velünk
Ez a buta szerelem. ”

„ Mellettünk szótlan alszik el a vágy.
Szemedben látnom kell,
Hogy nincs tovább.
Lehajtott fejjel kérdezem,
Hogy holnap lesz kit féltenem? ”

„ A szerelem, mint egy rossz elem,
kimerült, és kiderül, hogy lyukat mar a szívemen. ”

„ Mindig sírsz, hogy a gyűlölet öl
Közben szétszakadsz a gyűlölettől. ”

„ Ma rád talál a boldogság,
Tiszta felhőn szállj, madár.
Bármi volt is, már ne bánd,
Ne is gondolj rá! ”

„ Bármit mondasz, magadról beszélsz.
Uralkodsz és elítélsz még úgy is, ha dicsérsz.
Bárki szól, csak részigazságokról szónokol.
Tudod, a pokolban bírónak lenni, hát, az is csak pokol. ”

„ Ahogy a csillagok felettünk,
Szabadnak születtünk! ”

„ Kemény küzdelemmel az álmom valóra váltom,
Mert nem ismerem a nyomort, csak naponta látom. ”

„ Nem is értem, hogy nem telik az idő,
Vártam, de csak nem múlik el a múlt,
Körülöttem a réges-régi kör,
Cipelem tovább, ha már így alakult... ”

„ Miért ő vigyázhat rád
És bízhat benned, bárhol jársz?
Miért pont ő bújhat jó közel?
Miért engem árulsz el, és bennem nem hiszel? ”

„ Mikor nem tudod, miért fáj,
Amikor érzed, hogy szólni muszáj,
Akkor is, hogyha nincs esély,
Csak a saját utadon járj! ”

„ Kérlek, ringass el!
Ami kint marad, nem kell...
Karod könnyű álmot nyújt,
csak egy angyal érint úgy. ”

„ Aki nem vár semmit magától,
Az nem menekül meg a magánytól,
És egyedül marad végül
Irgalom nélkül. ”

„ Az akaratod szabad, ez néha nagy teher,
De ajándék is, hogyha jót teszel.
A boldog életért tedd, amit tudsz!
Vigyáznod kell, merre indulsz,
Ahogy az életed végigéled,
Olyan lesz majd a végítélet:
Mélybe hullhatsz, mennybe juthatsz,
De csak magad felett uralkodhatsz. ”

„ Pont olyan az élet, ahogy megéled,
És annyi a titka, hogy azt kapod vissza,
Amit adsz magadból, szóval duplázz a jóból
A szemfedél helyett, egész mást adunk mi neked! ”

„ Még élünk, gyermekek vagyunk, s mégis látod, mindig haladunk
Az úton, mert menni kell még akkor is, ha maradni akarunk.
Itt egy év, és ott egy újabb, de embertől ne várj újat,
Korlátaikat hagyd nekik, te híd is vagy, és folyó is vagy.
Rajtad mások átkelhetnek, ha akarnak, kinevethetnek,
Szárnyad is van, repülni tudsz, így föléjük emelkedhetsz. ”

„ Az élet csak arasznyi repülés földtől a földig.
A világnak mindegy, hogy meddig élsz,
de neked és nekem ez most az egyetlen,
az első és az utolsó bevetés! ”

„ Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted, a jó tündér sem én vagyok,
De ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném, vannak még csodák. ”

„ Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén -
erre gondolsz tán, hogyha így szólsz: van remény.
Kutasd hát és tárd ki ablakod,
tárd ki rá a két szemed, tisztán lásd az életet! ”

„ Feljutok a csúcsra, sosem adom fel.
Megpróbálom újra, nem számít, ha százszor kell.
Lehet, nem megy könnyen, meginog a szív,
De felszárítom könnyem, hiszen új cél, új út hív. ”

„ Utat tör magának minden szorongásom,
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom. ”

„ Mondd, miért nem érdekellek, mondd, miért hagytál el?
Mondd, miért jó egyedül, mondd, miért adtad fel?
A kérdésekre válasz, ez lenne a vágyam,
a hangom hozzád hegedül, teli érzésekkel, lágyan. ”