„ Ha csak a magányt szeretném elkerülni, bármelyik ember megtenné.
Mivel úgy tűnik, éjszaka lehullanak a csillagok, saját magamnak nem hazudhatok.
Csak még egyszer, évszakok, ne tűnjetek tova,
csak még egyszer, hadd játszadozhassunk!
Mindig keresem, hol tűnik fel sziluetted,
amikor átkelek az úton, vagy álmaim közepette,
bár tudom, nem lehetsz egy ilyen helyen. ”

„ Egy emlék tőlem vagy inkább rólam,
Mi történt, nem kell, hogy mondjam.
Nem kell, mert elárulnak szemeim,
Tudod jól, őszinték a szavaim. ”

„ Kell ott fenn egy ország, mely talán ránk is vár,
kell ott fenn egy ország, amit senki nem talál.
Kell ott fenn egy ország, mely bárkit átölel,
Kell ott fenn egy ország, amit sosem rontunk el. ”

„ Ne mondd, hogy nem erős vár az Isten,
Ha hagyod neki, hogy védjen.
Persze nem az a lényeg, hogy van-e feszület a faladon,
Vagy a szekrényen
Ott van-e mondjuk a Biblia.
Talán csak elég benne hinni, hogyha távol tartod a rosszat,
A jó majd jó helyre fog vinni. ”

„ Színes hógömb az élet
Egy éjen át.
Ma hógömbben élhet
Egy fiú és egy lány.
Két bolygó az égen,
Mi közös álmot ír.
Mondd, mért nem éghet mindig,
Mondd, mért nem lángol folyton így
Két szív? ”

„ Az ég felé ha nézel, láthatod,
Hogy sok madár talál hazát.
A lépted gyorsuló, jól tudod,
hogy hív egy új világ. ”

„ De ha elhagysz engem, meghalok,
vagy ami még rosszabb, tán megmaradok,
s akkor mindörökre elveszek,
és már nem kell, aki hazavezet. ”

„ Szép szemed mélyén a felkelő nap ragyog.
Homlokodon vannak fénytűző csillagok,
Gyúlatlan gyulladnak,
El sosem hervadnak,
Áldott a fény: tavaszt vár! ”

„ Van egy dolog, amit nem tudsz, akármennyi pénzed legyen,
más nevére átírni a neved a kereszteden. ”

„ Most sokáig nem látlak, tudod,
pedig nem vehetem le rólad a szemem,
lepedőm markolja sóhajod,
csak Te mondod így ki a nevem. ”

„ Halott virágok illatát nyögik a fák,
És megrázkódik a táj.
Valami véget ért, valami fáj. ”

„ A szerelem olyan, mint egy madár, muszáj repülnie. ”

„ Szóból vannak hidak két ember között,
Csend lobbantja őket a fejetek fölött,
Mindenki mást érez minden szó mögött,
Ami nekem kéne, azt te nem tűröd. ”

„ Ha elindulsz csak úgy,
csak úgy, cél nélkül, csak el,
Engem is vigyél el! ”

„ Vedd a napot ajándéknak,
amit mások pazarolnak,
ne vedd magadra, ha semmibe vesznek,
nekem mindig ajándék vagy. ”

„ Emlékszem rá, mennyire más volt veled,
Elrejtőzve a világ elől szorítottam meg finom kezed.
Érzem, vénáimban lüktet még, és nem eresztem, míg élek,
Álmaimban hozzám bújsz, csak nézz rám újra, kérlek! ”

„ Csak a szerelem eleven elemem.
Valahol elveszett, veszettül keresem. ”

„ Megint a rossz útra léptem.
Száz közül megismerem.
Megint a szívemre hallgatok,
Mikor csődöt mond az eszem. ”

„ Mit ér neked a szívem,

ha így dobod csak el?

Mit ér a holnap, ha várlak,

de régen mást ölelsz? ”

„ Ha az életemmel kell fizetnem, én megtenném ezt érted,
és ezt nem szavakkal mondtad, ezt a szemeiddel kérted.
Az álmomban már jártál, és megfogtad a kezem,
az élet szerelemfáján most a mi virágunk terem. ”

„ Trükkös az élet, az ember mindig tervez,
A sors meg csak mosolyog és megad vagy elvesz. ”

„ Jó döntést csak tapasztaltan lehet hozni, a baj ezzel,
Hogy tapasztalatot meg csak sok rossz döntéssel szerzel. ”

„ Csak hazugságokat mondj nekem,
kérlek, úgy csináld, hogy elhiggyem,
másképp nem kapok levegőt.
Ez az egész csak üressé tesz.
csak szürke falak és semmi fény,
itt semmim sincs nélküled. ”

„ Ha már nem dob fel se harc, se játék,
Hogyha nem akarom már a másét,
Hosszú szünet van a jókedvemben,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem. ”

„ Bár mondják, múlnak a gyermekévek, nincs visszaút,
Új mesék nem várnak reánk.
Van mégis csillagfényű álomvilág,
de azt gyermekünk álmodja tovább. ”

„ Mikor, fiam, elmegyek én
tőled,
csak azt kérem, annyit
kérek én,
mosolyogj sokat, ne sajnáld
mástól,
mint ahogy azt én tettem veled,
hogy az utolsó emlékünk
egymásról egy szép
mosoly legyen. ”

„ Hogy legyek felnőtt, mikor gyerek se voltam? ”

„ Nem kell, hogy észrevedd,
Mert meg sem értheted,
Nem látja szép szemed,
Hogy az átok alól
Végre
Feloldoztál,
Zavartan felnevetsz,
Örülsz, hogy itt lehetsz,
Engem nem gyűlölsz, nem szeretsz,
De az átok alól
Végre
Feloldoztál. ”

„ Eltemet a múltam, de a leckét megtanultam.
Lehet a felszín más, de itt legbelül
Én ugyanaz vagyok, aki voltam. ”

„ Bárhol jársz, bármerre mész, vigyázzon rád a szél,
Szíved álmodja még, hogy hol van a helyed. ”

„ Életemben csak egyszer szerettem.
Bármit gondolsz, hát gondold, kedvesem.
Nem választ el minket bánat, sem harag,
Csak ásó, kapa, nagyharang! ”

„ Az ég felé nézek, kérdem, mit tegyek?
Valóság vagy álom ez, de fel nem ébredek.
Örökké valóságnak tűnik minden pillanat,
Mikor kósza emlékeim közt hallom mézédes hangodat. ”

„ Szívünk változásért eped.
Szemeink változásért könyörögnek.
Nevetésünk, könnyeink, szívdobogásunk változást kér. ”

„ Ha múltban élsz, ott nem lel rád a holnap,
És nincs jövő, mi biztos csak rád vár.
Most van itt a perc, mi könnyen múlhat,
Hát érezd át! ”

„ Nekem új az, hogy látom,
hogy semmit nem tudok.
Jó lenne már végre valami olyan,
ami biztos, hogy én vagyok. ”