„ Engedj, vezess, mondd, merre menjek,
Mutasd meg, kit szeressek,
Hol találom a fényt,
És kiben bízhatok még. ”

„ Eljön a perc,
mikor végre több lehetsz,
mint egy gyermek,
ki csak álmoknak élt...
Mutasd meg hát,
van-e szívedben erő,
hogy elérd,
mit a jövőnk ígért. ”

„ A szív, az mindent nem bírhat el, holnap talán az sem fáj,
Ha szembejössz, és nem is szólsz énhozzám. ”

„ Átküzdöm magam minden akadályon,
míg az ajtó mögé nem érek.
Legyőzöm, ami szembeszáll velünk,
és akkor végre eljutok hozzád. ”

„ Ő sem a régi már, nem az a bűvös vadász, akire vártál,
Aki rád sem néz, mikor célba vesz, mégis szíven talál. ”

„ De aki nem uralja a félelmeit,
Azon más uralkodik, és elveszik. ”

„ A napfény a vízzel játszott,
A boldogság szemedben látszott,
A Hold csak ránk vigyázott,
Az a nyár még igazi nyár volt. ”

„ Senki ne magyarázza, mi a jó,
Majd beleharapok magam,
És ha kihullanak is a fogaim,
Legalább magamnak csináltam. ”

„ Szerelemmel múlik az idő, idővel a szerelem.
Úgy látszik, tényleg igaz, nekem is ez lett a végzetem.
Én nem akartam, hogy ez legyen, kérlek, ne haragudj érte,
Az érzéseim irányítani nem tudom, a szívem lépett félre. ”

„ Ha túl sokat mondunk,
A határ az igazság közt elmosódhat,
Mert a szavak néha oly erőteljesek,
És összezavarják a gondolatainkat. ”

„ Menj, ha szép ígéret hajt,

Menj, hogy visszatérhess majd, így van jól!

Mindegy, vágyad hova hajt,

Minden út csak hazatart... így van jól! ”

„ Nincs járható út.
Elnyel a mélység,
De valami van,
Ami visszahúz. ”

„ Nem ringat már hintaló,
Nem hat rám száz altató,
Nem vág földhöz súlyadó,
Minden mulandó. ”

„ Újabb reggel, megint úgy indulok el,
Hogy a kilátástalanság boldogságom torkát metszi el,
Lehajtott fejjel sétálok a melóba, hogy a szememben
Ne lássák ezt az életet, melyet elásnának a helyemben. ”

„ Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely,
Visszavár mindig, nem feled! Bár várhat százezer éven át,
Nincs az az idő, nincsen az a tér, ami közénk odafér. ”

„ Haragszom én, de miért magamra?
Ígéretek, mint száz hazug csaló
miért másnak jár a jó?
Úgy él a nő, ha lelke hajtja,
s a megszokás elhalványult fotó
vagy csak én lennék mohó. ”

„ Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden hit,
a hang a szívedből szól rád,
hogy ez csak játék.
Ártatlan minden lépés,
csak álmaid őrizd még, s ha néha megszédít a világ, tudd, hogy
Játék az egész! ”

„ Fura az élet, bár gyakran elvesz,
jutalmad mindig, hogy újra kezdhetsz.
Csillogó gyémántod köddé fakul,
majd öledbe hullik váratlanul. ”

„ A lélek tele van bánattal
A benned élő állattal,
Addig kell harcolni, amíg élsz. ”

„ Tested menedék,
De hogy oltalmazz, nem elég.
A selyem és a méz,
Vagy ha a kéz ölelni kész.
Vágyad hatalom,
De legyél a vigaszom,
Jutalmad vagyonom,
Rész helyett egész. ”

„ El kell, hogy bírjuk terheink,
vagy elvesznek szép perceink,
és mindig mennünk kell tovább
egy életen és sorson át. ”

„ Nem tilthatom meg neked, hogy másképp szeress, mint ahogyan én,
De ha éppen kedved van, hát csókolj meg az utca közepén. ”

„ Hozzuk le a földre az álmokat,
legyünk egy kicsit ma boldogabbak!
Indítsd a járgányt! Minek várjunk,
mint szorgalmas méh? Ma virágra szállunk. ”

„ Ha az életben nincs már több móka,
Meghalunk, mintha nem volna
Több dolgunk a világba`,
S édes lenne a halál. ”

„ Ott, ahol zúg az a négy folyó,
Ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiömlött annyi drága vér,
Egy ezredévről mond mesét a szél.
Búg a kürt az ősi vár fokán,
Honvéd áll a Hargitán,
Erdély szent bércére zúgva száll,
Visszaszáll a magyar turulmadár. ”

„ Ha rám gondolsz,
Ha megcsókolsz,
Ha megbántasz,
Mosolyoddal kárpótolsz.
Ha nincs tovább,
Ha nincs már több,
Egy lap őrzi emlékül,
Mit is rejt a könny. ”

„ Nos, hát mégis nélküled múlik el az életem,
Pedig a fontos dolgokat még nem mondhattam el,
Szavaim fáradt nyilak, földre hulltak az útjukon,
S amit még nem mondhattam el, már többé nem tudom. ”

„ Olyan vagy, mint a láng,
Tőled ég a világ,
Fellobban, ha kell,
De önmagát égeti el,
mellette tombol a szél,
Nem bántja azt, aki fél...
- épp olyan, mint én. ”

„ Bizalmam az ősi erényben
Hiszem, hogy vélünk az Isten
Hiszem, hogy lesz feltámadás
Az idő kezdete óta regéket mesélnek róla
Milyen szép is az én Hazám. ”

„ Néha a gyomrom kifordul már a szerelmes daloktól,
de máskor én is azt üvöltöm neked teli torokból,
hogy mennyivel édesebb és szebb ez az élet, hogy ha van
olyan, aki mellett én is elviselem magam. ”

„ Ami csúnya, az is életszerű,
Mert a szép magában túl egyszerű. ”

„ Bárcsak át tudnék sétálni az elmém ajtóin;
hogy az emlékek mindig kéznél legyenek,
ez segíthetne megérteni az éveket.
Bárcsak tudnék választani Menny és Pokol között. ”

„ A tenger elmossa tegnapom
Szól a víz
De mit beszél? ”

„ Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod.
Itt vagyok, és nem álmodom
A könnyeket arcodon.
Tudnod kell, mennyit érsz nekem:
Te vagy az életem. ”

„ Ő az első szó, ő az utolsó,
Mikor felkelek reggel, és a fejem lehajtom,
Ő az egyetlen érték, és összes jó,
Kinek emlékét őrzöm, és meg is tartom. ”