A kategóriához 1 279 idézet tartozik (bővebb infó)


A másokkal megosztott élmények fűszerezik meg az életet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy ember akkor lusta, amikor ő megteheti, hogy lusta legyen. Hogy elsősorban neki legyen jó! Miközben nem érdekli, hogy a többiek mit mondanak rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sem követ el annyi hibát, mint az, aki csakis megfontoltan cselekszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha a hétköznapi megbántódásokból, a sértésekből, a csendből, a megoldatlan kérdésekből és a dacból falat építünk szívünk köré. A legfontosabb feladatunk az, hogy megakadályozzuk, hogy fölépüljenek ezek a falak. Főképpen pedig az, hogy ne legyünk kövek a többiek falában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon sok szürkével kell megbirkóznunk. Senki nem élhet örökösen a fényben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden zugocska, amelyet szeretünk, egy világ a számunkra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Túlságosan beleveszünk a nehézségeinkbe. Majdnem teljesen képtelenek vagyunk arra, hogy elválasszuk a kis problémákat a nagyoktól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vizet forralnál?
– Jó, ha edényt teszel a
tűz és víz közé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha csak úgy hagyni kell, hogy a feje tetejére álljon minden. A világ, az életed, minden. Nem összetörni, nem kiakadni, hanem tudni, hogy semmi sem történik véletlenül, és valójában minden a helyén van, vagy legalább úton. Kell, hogy lekössön valami, kell a kuszaság, az unalmas csak árt neked. Örülj a káosznak, hiszen minél nagyobb van körülötted, annál nagyobb rendet tudsz varázsolni. Végül általában mindig a legnagyobb kuszaságból születnek a legjobb dolgok. Szóval csak hagyni kell, hogy minden megtalálja a maga helyét. Hiába is akarnád érteni, úgysem fog menni. Szóval csak türelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Éjjel, amíg aludtam, történt valami: vége a nyárnak. Felébredek, hallgatom a szelet, nézem a sötétbarna lombot az ablak előtt, s nem érzek semmiféle őszi bánatot. Örülök, hogy vége a nyárnak. Örülök, hogy nem hozott semmit. Örülök, hogy nem tántorodtam meg a boldogtalanságba vetett hitemben. Örülök, hogy nincsenek többé illúzióim a megoldásról. Tessék, ősz, rajta! - gondolom. Rakd ki kellékeidet, ereszd le avas zsinórpadlásodról avítt színfalaidat, hullass lombot, nyögesd szeleidet, átkozz és temess! Üdvözöllek, tél és pusztulás hírnöke. Nem védekezem. Beleegyezem. Várlak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rabságnak is vannak hétköznapjai, sőt, az igazi rabság csupa szürke hétköznap tulajdonképpen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi nem tudunk mást, csak állandóan kérdéseket feltenni. (...) Sosem mondjuk: "elégedett vagyok a mával". Mindig csak a holnap, a holnap! Magunk mögött hagyni a tegnapot - a jövőért. Ez a mi kívánságunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világot szinte már teljesen felosztották, ami maradt, azt szétdarabolták, meghódították, gyarmatosították. De ott vannak a csillagok, a messzi, soha el nem érhető világok, csak fel kell nézni az éjszakai égboltra. Ha tehetném, én magunkhoz csatolnám a bolygókat; gyakran jut eszembe. Elszomorító, hogy ily tisztán látni őket, és mégis végtelenül távoliak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindennek nagyon sok oka van, és nehéz egyet kiválasztani. Ki tudja, hogy mit akarsz majd tenni, és mit kell majd tenned?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon fontos a megfelelő egyensúlyt megteremteni - mind a külsőt, mind a belsőt. De mind a külső, mind a belső a kemény munka után igényli a pihenést és a szabadságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De hiába! nincsen olyan boldogság, amit néha egy-egy kis felhő, habár csak futólag is, el ne homályosítson, vagy éppen egy kis fröccsel hébe-hóba nyakon ne öntsön. Ez már így van az emberi életben. A felhő aztán elvonul, a zápor megszűnik, az ég újra kiderül s mosolygása most, a ború után, kétszeresen jól esik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szokásunkká vált apró kedvességek, udvariasságok, figyelmességek... nagyobb vonzerőt kölcsönöznek személyünknek, mint a nagy tehetség vagy a jeles tettek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, alkonyoknak könnyű vétkei:
semmittevés és pillanatnyi csönd.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha mindenki ül, a magas emberek akkor is jobban látnak, mint az alacsonyak, éppúgy, mintha mindenki állna, de az ülésnek megvan az az előnye, hogy mindenki számára kényelmesebb. A probléma akkor kezdődik, amikor egy magas ember mögött ülő alacsonyabb feláll, hogy jobban lásson. Abban a pillanatban a mögötte ülő is feláll, hogy egyáltalán lásson valamit. Az egész lelátón végigsöpör a "felállási hullám", míg végül már mindenki áll, így az összes néző rosszabbul jár, mintha mindenki ülve maradt volna.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem a rendetlenséget. Szerintem az olyan szoba, ahol mindig rend van, unalmas, nyomasztó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden ember mindennap legalább öt percen keresztül istenverte bolond; a bölcsessége abból áll, hogy nem lépi túl a határt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az illatnak meggyőző ereje van, erősebb a szavaknál, pillantásoknál, érzelmeknél és akaratnál. Az illat meggyőző erejét nem is lehet elhárítani, mert az illat lélegzetünkkel együtt kerül a tüdőnkbe, betölt, elborít, és nincs ellenszere.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor nem vesszük észre a mindennap látottak ragyogását, attól azok még ragyognak, legfeljebb halványabb fénnyel. Mert a fény mások fénye által válik igazán tündöklővé.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van, ki gyorsan fut.
Van, ki gyorsan olvas, ír.
Én gyorsan érzek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az utolsó csepp nem tehet róla, hogy éppen ő az utolsó csepp, hiszen amúgy semmiben sem különbözik az előző cseppektől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sohasem kötök nyakkendőt. Sőt a cipőmet sem tisztítom, csak hetente egyszer. Ezek felesleges dolgok. Külsőségek. A szív az első... Értitek? A szív!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Álmaink távoli titkait hajszolva, vagy gyötrelmek között űzve azt a démont, amely egyszer vagy másszor minden emberi szív előtt elúszik: ha ilyesmi után loholunk e kerek föld körül, akkor végül vagy kopár útvesztőkbe keveredünk, vagy ott maradunk fele úton zátonyra futva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az olyan események, amelyek messziről különösnek látszanának, mihelyst mellettünk játszódnak le, egyszerre természetessé válnak, mint ahogyan valójában azok is; mindennapos módon zajlanak le, egész sereg apró tényre bomlanak, és lassanként belevesznek az élet megszokott szürkeségébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha ne vegyen semmit készpénznek, Miss Dawes. Én nem tulajdonítok akkora értéket az emberi életnek, mint mások. Itt van például ez az állandó hisztéria a közúti balesetekkel kapcsolatban. Az ember mindig veszélyben van: veszélyes a közlekedés, veszélyesek a bacilusok és még ezer dolog. Az ember meghalhat így is, úgy is. Mihelyt óvni kezdi magát, és a biztonságát tartja a legfontosabb szempontnak, akár meg is halhat, szerintem legalábbis.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szegény ember vízzel főz, de a vízhez is lehet pezsgőillúziót keverni, ingyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A technika, akárcsak a természet és a vadon, egyetlen alkalmat sem hagy ki, hogy az ember arcába nevessen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fény nélkül nem bírnánk létezni. A fény felszárítja a könnyeinket, és ha fürödhetünk a fényben, boldogok vagyunk. Talán pusztán csak azt élvezzük, ahogy a részecskéi áradnak ránk. A fényrészecskék vigasztalóan hatnak ránk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudod, az érzelmek és a tettek mindig összefüggnek. Egyik nem létezhet a másik nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretek arra gondolni, milyen mókás tud lenni az élet, és mennyire meg tud változni minden.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet az embert géppel pótolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás