A kategóriához 1 120 idézet tartozik (bővebb infó)


Az idő becses ajándék, azért kaptuk, hogy okosabbak, jobbak, érettebbek és tökéletesebbek legyünk általa. Az idő maga a béke, míg a háború az idő durva elutasítása, az időből való kitörés valamiféle esztelen türelmetlenség következtében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez itt a vég. De ez itt a kezdet. (...) Mert a világban nincsenek igazi kezdetek és végek, csak mi, emberek nem bírjuk élni és értelmezni a tagolatlan időt, ezért saját szempontjaink szerint felosztjuk azt. Még a születés és halál is csupán ennek a tagolásnak részei, bár nyilván nagyobb jelentőséggel bíró részei, mint az évek, hónapok és napok. Mégsem igaz, hogy a születés lenne a kezdet, és a halál a vég. Az igazi kezdet az első gondolat felhangzása volt, és az igazi vég az utolsó gondolat elhallgatása lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt (...) az emlékezet kikötője az idő viharában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő nem sodor magával semmit. Nem végzi el helyettünk a feledés munkáját.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki történetet ír, módját ejti annak, hogy a múlttól megszabaduljon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a múlton érdemes töprengeni. Ami van, az volt is. És ami lesz, az nem más, mint egy visszatérő, elfelejtett esztendő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A másodperc törtrésze egyre fontosabbá válik számunkra. És amint az emberi tevékenységek szálai mindjobban egymásba fonódnak és kapcsolódnak, előbukkan a tizedmásodperc jelentősége, sőt hovatovább a pillanat századrészének is nevet kell adjunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múltat nem lehet jelenné tenni; soha nem tudhatjuk meg, hogy mik nem vagyunk. Pedig ugyanaz a fátyol fedi a múltat, a jelent és a jövőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért kell a kapcsolatoknak feltétlenül fejlődniük? Azt szeretném, ha minden úgy maradna, ahogy van és volt, az idő álljon meg, hogy a gyerekek soha ne nőjenek fel, és én ne kopaszodjak meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sors az ellenséged, de a fő veszélyt az idő jelenti.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hatalmas orvos az idő; előbb-utóbb
Minden sebet befog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha semmi sem múlik el egészen. Nem igaz ám, hogy az idő, ahogyan mondani szokták, eljár felettünk, és egy bekötött szájú zsákban magával viszi a tegnap és tegnapelőtt történeteit, illatait, színeit és formáit. Én inkább úgy érzem, hogy az, ami egyszer megtörtént velünk, az soha többé nem válhat meg nem történtté, amíg élünk, megőrizzük magunkban a benyomásait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyűjtögettem a perceket, mint mókus a mogyorót. Sokan így gondolnak az időre, fel akarják halmozni, ahelyett hogy próbálnák megélni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azoknak, akik meg akarják ismételni a múltat, a kezükben kell tartaniuk a történelemtanítást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jövő a most és az itt találkozásában néz vissza a múltba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A születés pillanatában minden jövő. A halál pillanatában minden múlt. De közben? Mi van közben?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs olyan mából fúvott palack, amibe bezárhatnám magam, lubickolhatnék benne. Valamennyi igeidőre szükségem van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jöhet a
jövő -
úgyis jön -
nem hívom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jövőnek nem lehet ajtót mutatni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Teljesen mindegy, hány év telt el, időnként újra kíváncsi, titkokat megosztó gyerekké válik az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ahhoz, hogy elviseljük az idő múlását, szerencse kell (...), hogy ugyanakkor múljon el a vágy, hogy bizonyos dolgokat megtegyünk, amikor a lehetőség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az, hogy rejtegetjük a múltat, még nem teszi azt meg nem történtté.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt végleg elmúlt, mint amikor a szél magával sodorja az áporodott levegőt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az időnél nincs "voltaképpen". Ha hosszúnak érzed, hosszú, ha rövidnek érzed, akkor rövid, de hogy igazából milyen hosszú vagy milyen rövid, azt nem tudja senki. Egy perc olyan hosszú... vagyis annyi ideig tart, amíg a másodpercmutató egyszer körbejár... ténylegesen a mutató körbejárása, az a mozgás, térbeli mozgás ugyebár? Megállj, vigyázzunk! Az időt tehát térrel méred. De hisz ez olyan, mintha a teret az idővel akarnánk mérni... Hamburgtól Davosig húsz óra, igen, vasúton. De gyalog... gyalog meddig tart? Hát gondolatban? Gondolatban egy másodperc töredékéig.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlékek elhalványultak az idő múlásával, a múlt azonban mindig élni fog - a hibák, amelyeket elkövettünk, a tévedések szolgáltatják az alapot a jelen szenvedéseihez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak annak nehéz a ma és a holnap, aki nem mer szembenézni a múltjával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Húszévesen az akarat uralkodik rajtunk, harmincévesen az ész, negyvenévesen pedig a megfontolás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember néha azt hiszi, hogy a múltnak üzenete van számára. Úgy véli, oda kell figyelnie rá, fülelnie kell a suttogására, hátra kell hajolnia, le kell guggolnia, hogy hallja a hangját kiszivárogni a földből, a holt helyekről. Az ember azt hiheti, hogy kaphat valamit a múlttól, vagy megérthet valamit a segítségével. De én tudom az igazságot(...). Tudom, hogy a múlt hátrafelé és lefelé húz; folyton arra ösztönzi az embert, hogy a szelet hallgassa, meg a fák összedörzsölődő ágait, mintha valami titkos beszédet akarna megfejteni, és összerakni a széttört darabokat. Reménytelen vállalkozás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Meggondolt ember biztosabban jár. Úgysem késik el semmivel. Ami hamar áll elő, hamar semmivé lesz. Ami századokig fennmarad, ugyancsak századokon át jön létre. Törekedjünk tökélyre, mert csak az igazán jó maradandó. Az alapos elme műve örök időkre szól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Embernek lenni a legnagyszerűbb dolog a világon, ugyanakkor néha elég lehetetlenül viselkedünk, és nem ártana, ha megtanulnánk nevetni ezen. Végül is tényleg vannak abszurd dolgaink. Megteremtettük például az idő fogalmát, hogy aztán az idő rabjaivá váljunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Hol vagy (...)?
- Itt.
- Ez mikor történik?
- Most.
- És te mi vagy?
- Ez a pillanat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eddig féltem az emlékektől, nem akartam tudni róluk, ahogy a múltról se, mindig a pillanatnak éltem, úgy, hogy a jövő és a múlt nem létezik. De rájöttem, azok vagyunk, amiket az emlékeinkből fel tudunk idézni, és az, hogy minek tartjuk magunkat, nagyban befolyásolja, mi történhet majd velünk a jövőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő szintjei...
Termek, ahol szót sem érdemlő célokat
idétlen tánclépésekkel kerülgetünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy fényképet nézni és látni két külön dolog. (...) Fényképet nézni bárki tud, de egy fényképet látni azt jelenti, hogy az ember olvasni tud a képről. Egyfelől adottak az emberek a maguk kulturális vívmányaival, másfelől pedig a természet. A fák, a tavak, a felhős ég a fényképeken általános, mindenki számára érthető nyelven beszélnek. Valamiféle időtlen nyelven, ha szabad így mondani. Az emberek, az építmények, az utak és a kávésdobozok ellenben csak egy adott kontextusban, az adott időben olvashatók.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás