A kategóriához 725 idézet tartozik (bővebb infó)


Én éppen ellenkezőleg élek, mint a zöm, mert én az illúzió világában éledek fel! Az úgynevezett ébrenlét számomra rémálom, enyhébb esetben tetszhalál!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki fényképez, azt úgy érdeklik a dolgok, amint vannak, változatlan status quó-jukban (legalábbis addig, amíg meg nem születik a ,"jó" kép), más szóval: a fényképész cinkosságba kerül mindazzal, ami érdekessé, fotózásra érdemessé teszi a témát - még ha ez az érdekesség egy másik ember szenvedése vagy balszerencséje is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincsenek csodák, csak emberek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szokott kudarca a nagyon feldicsértnek, hogy nem váltja be a hozzá fűzött reményt. A valóság sohasem ér fel az elképzeléssel, mert könnyű gondolatban magunkra ruházni minden tökélyt, de nehéz elérni. A képzelet a vággyal társul és mindig többet tesz fel a dolgokról a valóságnál. Bármilyen nagyok a kiváló tulajdonságok, a képzetükkel nem versenyezhetnek, s mivel a túlajzott várakozást megcsalják, inkább kiábrándulást keltenek, mint csodálatot. A remény nagy meghamisítója az igazságnak. Az okosság segítsen a bajon, és intézze úgy, hogy az élvezet nagyobb legyen az óhajnál. Némi előlegezett hitel alkalmas a kíváncsiság felkeltésére, de nem kötelez semmire. Jobban jársz, ha a valóság túlszárnyalja az elképzelést.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világról bennünk élő kép meglehetősen merev; véletlenül vagy szándékosan megerősített asszociációk láncolatának lenyomata. S azt hisszük, hogy ez a lenyomat a valóság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A természetes értelem nem láthat természetfeletti dolgokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szép is csúffá válhat
a csúf is megszépülhet
a jó bitangba mehet
a rossz nemeset szülhet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valami olyasmi van ott, amit nem akartál, hogy ott legyen, de mégis ott van tüskeként a húsodban. Szenvedsz, és közben reménykedsz, hogy holnap már nem lesz ott. De emlékszel a tegnapodra? A tegnapod ugyanilyen volt, és a mára vártál (...). És ugyanígy jön majd el a többi holnap is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Könnyű a múlton elmélkedni, és éppoly könnyű (ha sokkal kellemetlenebb is) elmélázni a jövő lehetséges fejleményein. Annál keményebb dió két lábbal a jelenben maradni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember eltökélten kívánhat magának valamit - esetleg éveken keresztül -, amíg tudja, hogy az a kívánság teljesíthetetlen. Ha viszont egy szép napon az előtt a lehetőség előtt áll, hogy a vágyálom valóra válik, akkor már csak egyet kíván: bárcsak soha ne kívánta volna azt a valamit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Évekig abban a hitben élt, hogy végül a szerelem és az igazság diadalmaskodni fog, de boldog beteljesülés csak a mesében létezik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mire fölriadok, semmi sem marad abból, amit álmodtam. Semmi. Se egy kép, se egy szó. Csak a fullasztó markolás a torkomban, a hideglelős köd a bőrömön, a tehetetlenség merevgörcse a nyakamban is, a két karomban is, a két lábamban is, mintha kábítószertől paralizálódott volna valami váztalan, mozgásképtelen rongycsomóvá az egész testem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert nincs határa semminek,
a van, nincs fojtva ölelik
egymást; - ha dobban a szíved,
mindig meg is hal egy kicsit.
A van, a nincs két végű hinta,
és lengő hinta minden itt:
- ez mélybe dönt, szállni tanítva,
az zuhantat, míg felröpít.
Ha öröm hív - már vár a kín,
- a hinta egyre fel le száll,
ha égben vagy, lenn pokol int,
s ha mélyben - fentről fénysugár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindent hallani ami egyszer lélegzett az időben
minden van ami volt
de fent de fent a szem sós parazsában
él ami nincs.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a mámoros szerelmes láthatja kábulatában a valóságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen elragadó, ami megfoghatatlan.
Ki mondja, hogy ami halott, nem létezik?
S hogy ami nincs, az nem is ölhet?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Próbálok nem építeni fellegvárat vattacukorból, nehogy aztán rám olvadjon az egész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek egy része a földi személyzethez tartozik, tartja a köteleket, rakja a tüzeket, álmodja az álmokat, és útjára engedve nézi a felfelé szállót. Mások az égbe, a dolgok peremére vágyakoznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem árthat senkinek, ha a vágy valami után olyan erőssé válik, hogy a szív egy zuga igaznak tartja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor meggyőzni igyekszik magát arról, hogy "lehet egyedül élni anélkül is, hogy ez a létezésmód egyet jelentene a magánnyal", ismétlődően belátni kényszerül, hogy eredménytelenül hipnotizálja magát, mert ha a tudatát sikerül is (átmenetileg) megtévesztenie, az idegei előbb-utóbb "szabályszerűen" figyelmeztetnék az önámító csalásra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármennyire megedzett is bennünket a veszedelem, akármennyire elkészültünk is rá, mégis mindig ráébredünk szívünk dobogásáról és testünk remegéséről, hogy milyen hatalmas különbség van az álom és valóság, a terv és a kivitele között.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Semmi sem valódi, amíg ki nem próbáljuk - még egy szólás sem igazi szólás, ameddig saját életünk nem szolgáltat példát rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A meglepő jelenségek és furcsa véletlenek magában az életben fordulnak elő, amely sokkal izgalmasabb, mint a képzelet bármely játéka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon nehéz hinni abban, hogy a dolgok megváltozhatnak. Mindenkinek könnyebb a kitaposott ösvényt járni, mint elismerni, hogy esetleg már régóta rossz úton halad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor eldobod az egót, egy egész világot dobsz el, amit te teremtettél köré. Először vagy képes olyannak látni a dolgokat, amilyenek, nem olyannak, amilyennek te szeretnéd őket. És amikor képes vagy rá, hogy megismerd az élet tényeit, képessé válsz az igazság megismerésére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A gonosz halhatatlan. Nem pusztul el, csak új arcot ölt, más nevet vesz fel, és noha már találkoztunk vele, attól még nem leszünk védettek. A villám kétszer is becsaphat ugyanoda.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha... nehéz megismerni a világot a maga igaz valójában. Nehéz látni a valóságot. (...) A legtöbb embernek sosem sikerül. Talán el sem viselnék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az anyjuk vesztett méhek köpűjében már nincsen élet, de a felszínes tekintetű szem még ugyanolyan élőnek látja, mint a többit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Tudja, nem vagyok biztos benne, hogy van-e egyáltalán valóság.
A férfi a homlokát ráncolta, nem egészen értette, hogy mire céloz.
- Hát nem illúzió az egész életünk? - folytatta.
- Hogy érti ezt?
- Nos, minden, ami a múltban volt, csak emlék. Nem igaz?
- De igaz.
- És minden, ami a jövőben lesz, az csak képzelet. Mindkettő tehát puszta illúzió. Az emlékek megbízhatatlanok, a jövőt illetően pedig csak spekulációkba bocsátkozhatunk. Az egyetlen dolog, ami teljesen valós, a jelen pillanat - és ez állandóan változik, ingadozik a képzelet és az emlékek között. Szóval érti, mire gondolok? Az egész életünk csupa illúzió.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A zsenialitás átok. Legalábbis én így látom. Egyesek szerint a géniuszok másképp fogják fel a mindenséget, mint mi, többiek. Olyannak látják a világot, amilyen valójában - és ez a borzalmas tisztánlátás őrjíti meg őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akár egy halom hasitott fa,
hever egymáson a világ,
szoritja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s igy mindegyik determinált.
Igy él a gazdag is, szegény is,
igy szenvedünk te is meg én is
s még jó, ha az ember haragja
nem az embert magát harapja,
hanem valaki mást,
dudás a fuvolást,
én téged és engemet te, -
mert mi lenne, mi történhetne,
ha mindig magunkba marna
az értelem iszonyu karma?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a (...) valóság hálás és szerény megismerésének állapota nem hasonlít a boldogságra, akkor nem is szeretném megismerni ezt a lelkiállapotot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az álmok valóra sose válnak,
Amíg álmodjuk őket, minden csodaszép.
Az ébredéskor mienk a valóság,
S amire vágytunk - szappanbuborék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Utálatos anyag a test. Csak addig szép és kedves, amíg a fajfenntartó erő színes üveget tart a szemünk elé. Valójában nincs rajta semmi szeretnivaló. A lélek bizonyára örül, mikor megszabadul tőle, és bámul, hogy ezen sírnak az emberek, mint valami szerencsétlenségen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs képmutatóbb mondás, mint ha az ember így biztatja magát: tudni akarom, mihez tartsam magam. Alapjában véve egyáltalán nem akarjuk tudni. Félünk tőle. A félelemhez hozzájárul valami homályos törekvés, hogy csak minél később tudjuk meg a valót. Ezt nem valljuk be magunknak, de szívesen visszafordulnánk, s ha nagyon előreszaladtunk, szemrehányásokat teszünk magunknak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás