A kategóriához 2 466 idézet tartozik (bővebb infó)


Ha sajnálkozunk, még mindig ketten vagyunk; a szánalom még mindig megosztottság. De van a kapcsolatoknak egy olyan magasságuk, ahol a hálának, szánalomnak nincs értelme többé. Itt már úgy lélegzik az ember, mint egy kiszabadult rab.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember lelki fogaskerekei hozzácsiszolódnak valakihez, akkor a következők fogaskerekei már vagy szorulnak, vagy lötyögni fognak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem minden kapcsolatnak kell örökké tartania, még ha szeretitek is egymást. A szerelmi történetek néha nagyon rövidek, de mind a szerelemről szólnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Helytelenítem, ha valaki erőnek erejével akarja boldoggá tenni az embereket. Mindenkinek joga van a saját pocsék borához, az ostobaságához és a koszos körméhez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs nagyobb dráma a világon, mint a férfi-nő drámája. Arra vágyódsz, hogy jöjjek, és én arra, hogy gyere felém... hiszen így lenne jó és boldogító és természetes! ... de amikor megfogjuk végre egymás kezét, nem tudjuk sokáig megtartani. Találkozni sem könnyű manapság, de megtartani egymást szinte lehetetlenség. Tudd, ha vágyódsz valakire, és nem jön, ha jön, de csalódás ér és nem sikerül, vagy ritka csodával sikerül: társunkat megtalálni, és megtartani emberemlékezet óta a világ legnehezebb dolga.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amikor egy másik emberrel találkozol, emlékezz rá, hogy ez egy szent találkozás. Ahogyan a másikat látod, úgy fogod látni saját magadat is. Ahogyan bánsz vele, úgy fogsz magaddal bánni. Sose felejtsd el ezt, mert benne megtalálod vagy elveszíted magad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sok ember fog ki- és besétálni az életedbe, de csak az igaz barátok hagynak lábnyomot a szívedben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember lassan elsorvad. Kezdetben törődik az emberekkel, és átadja magát nekik. Aztán az egyformaság, az állandó ostrom, nap mint nap, évről évre, érzelmi eltompulást okoz, és az ember érzéketlené válik. Eltékozolta minden együttérzését, semmi nem maradt belőle sem önmagának, sem a családjának. De az ember ezt eltitkolja. Mivel tudja, hogy együttérzést várnak tőle, együttérzést színlel. De kezdi megvetni magát a képmutatásért. Aztán megideologizálja a dolgot és azt mondja, azért csinálja, mert az embereknek szükségük van rá. De ez is hazugság. Az emberek megérzik a hidegségét. Megérzik a visszahúzódását. (...) És a bűntudattól, amiért él, elfonnyad a lélek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden emberi viszony megszűnését, ellenségessé válását megilleti a halálnak kijáró gyász, elkeseredés és megborzongás a végső egyedül maradás hideg leheletétől, ami megérinti az embert.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint ahogyan a sirály és a hullám találkoznak, mi is úgy találkozunk és közeledünk egymáshoz. A sirályok elszállnak, a hullámok tovahömpölyögnek, s mi búcsúzunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én abban hiszek, hogy úgyis mindig azzal vagy együtt, akivel együtt kell lenned.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Talán meglepő, úgy érzem, közöttünk van egy halovány rokonság. Ön az egyik igen drága ital a bárszekrényben vagy az asztalon. A vendégek, a háziak szórakoztatását szolgálja. Akár én. Én vagyok az egyik vendég az ágyban, az egyik partner a hajnali teniszpartinál, az esti táncnál. Díszkíséret. Magam is dekoráció. Fontos, sokrétű föladattal szereplője ennek a torz komédiának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen borzasztó is az, ha rosszat gondolunk egy felebarátunkról, s még rosszabb, ha csak a hibákat látjuk meg egy olyan jellemben, amelynek különben megvan minden képessége a jóra!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki ad, jobban rá van szorulva az elfogadásra, mint az, aki elfogad, az adakozóra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az erős, szívós ölelés eggyé teszi őket,
nincs már két testük, de azért kettős az alakjuk,
nem fiu az, sem nő: mindkettő s mégsem e kettő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szivárványhíd az egyetlen, ahol angyalok és ördögök úgy járnak-kelnek, hogy alig lehet szétismerni őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás