„ A természet hátborzongató előadást tud rendezni. A színpad óriási, a világítás drámai, megszámolhatatlanul sok a statiszta, és a különleges effektusok költségvetése korlátlan. ”

„ Minden óriás hegy vagy hegyvidék önálló, külön kis világ. Mire felmegyünk rá, mire megmásszuk, szinte megjárjuk az utat a trópusoktól vagy a mérsékelt övtől a sarkvidékig. ”

„ A Balaton is aludt. Gyönyörű, sima felszínén végigragyogott a telehold. Velence, Nápoly büszke az ő tengeri holdfényére. Száz meg száz festett képen dicsekszik vele. Boldogtalan talján, jer csak a Balatonra, ott nézd meg a csöndes nyári felhőtlen éjjel a holdvilágot. Azután merj pisszenni, ha tudsz! ”

„ A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat. ”

„ Mikor a természet megújhodik, megfiatalodik, felüdül, az emberben is új reményeknek, új óhajoknak kellene felbuzogni. Csakhogy az embert nehéz feltámasztani. ”

„ A gombák alkotják az élőlények sötét alvilágát - halál, betegség, elmúlás, enyészet részesei. (...) Mindenhol élnek. A földben, a levegőben, tavakban, tengerekben, folyókban, éltünkben és ruháinkban, bennem, benned, mindenkiben és teszik a dolgukat. Gombák nélkül nem lenne kenyér, nem lenne bor, te sem lennél. Kenyér, bor sajt, sör, jó társaság, porhanyós marhasültek, finom szivarok - a gombáknak köszönhetjük mindet. A gombák, írja a nagykönyv, "bontják le a szerves anyagokat", és vagy a földbe, vagy a légkörbe juttatják a felszabadult szenet, oxigént, nitrogént és foszfort, melyek máskülönben örökre be volnának zárva az elpusztult növényi, állati s emberi testekbe. Ők közvetítenek élet és halál közt. ”

„ A természetben élő teremtmények egyik fele öl a túlélésért, a másik pedig megpróbálja elkerülni, hogy megöljék. Ha a természet szépsége elvakítja, akkor nem látja meg a kegyetlen arcát. ”

„ Legelőször is azt kell megmondjam, hogy a Jóisten, mikor ezeket a furcsa kis tavainkat megteremtette, egy egész kicsit szomorú volt. (...) Azért lettek ezek a tavak is olyan furcsák és olyan álmodozók, hogy aki látja őket, önkéntelenül valami szépet és kicsit szomorút kell érezzen. ”

„ Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá. ”

„ Bolond idő, esős-napos tavasz,
kertben, gomblukban kis, szines virágok,
az Április egy szerelmes kamasz,
telisóhajtja széllel a világot. ”

„ Próbáltál már valaha átölelni egy fát? Ölelj át egy fát, és egy napon rá fogsz jönni, hogy nem csupán te ölelted meg azt a fát, de a fa is válaszol neked: ő is átölel téged. Akkor valóban meg fogod érteni, hogy a fa nem csupán anyag, nem csak egy növényfaj a botanikai lexikonból, hanem egy ismeretlen Isten - ott zöldell, ott virágzik a kertedben, oly közel van hozzád, s téged hívogat, újra és újra téged szólít. ”

„ Bizonyos esetekben a természetet nem szabad magára hagyni. Irányítani kell az emberiség javára, de alapvető törvényeibe persze nem szabad beleavatkozni. Az emberek boldogsága nem függ a civilizáció előrehaladásától. A boldogság örök érvényű kategória. ”

„ Tündérek mindenhol laknak! Nélkülük a fák, a kövek, a vizek forrásai, de még a hegyek, a dombok, a rétek és a vadcsapások is mind-mind a lelküket veszítenék! ”

„ Jack mindig úgy érezte, köze van a folyóhoz, részt akart venni az életében, lefolyni, mint az az ezernyi minden, amit a folyó magával sodort. (...) Cavan megyében még keskeny és gyors, csak később lassul és szélesedik ki. Útközben minden lemorzsolt földdarabbal magával visz egy kicsit az adott hely, az adott megye titkaiból, lelkéből. A mellékfolyói - mint egy-egy artéria, melyet az ország lüktetése tart mozgásban - mind elhozzák, és izgatott suttogással adják tovább a titkaikat, hogy az egész végül elvesszen, összekeveredjen a világ többi elsuttogott reményével és megbánásával az Atlanti-óceánban. ”

„ A természet mindég egy tökéletes egészet formál; nem tagonként készíti az embert, nem szálanként a virágot, mindég egész embert, egész virágot készít: kövessük ezt a nagy mestert. ”

„ Ha a természetet fogadod tanítómesteredül, azt tanítja, amit ki akarsz hallani a szavából. ”

„ Imádom a természet rajzolta mintákat, amiket maga az élet, maga a szagos élet hoz létre. Amiben nincs semmi direktség, csak úgy kialakul, a vonalak arra mennek, amerre akarnak. Szabad művészet, az alkotó pedig maga az idő. ”

„ Az emberekkel azért nem tudunk bánni, mert túlságosan sokat töprengünk azon, milyen benyomást teszünk rájuk, vagy hogyan kellene reagálnunk erre-arra. A természet viszont mindig rendelkezésre áll, hogy szelíd derengésével, lengedezésével, csobogásával, zsongásával magába fogadjon bennünket. ”

„ A virág nem álmodozik, nem sír - remény nélkül nő és virul, és kétségbeesés nélkül hal meg. ”

„ Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak. ”

„ Amikor a vízre hó hull: csendre csend esik. ”

„ Ezernyi színben ragyog a nap. (...) A fák fehér levelei és virágai gyöngyház színben tündökölnek, és időnként hófehér, puha mannával árasztják el a vidéket. A Fehér Fák Ligetét övező rét szivárványszínű, akárcsak a vele szomszédos erdő, és ha a kézfejeddel megsimogatod a virágok fejét, mindegyik csilingelni kezd. ”

„ Áradj belém, napsugár!
Kitárulkozom neked, mint
gyümölcsnek a befőttesüveg.
Bespájzollak mohón,
és télire oly mosolygós leszek,
mint az aranyló baracklekvár! ”

„ Mindig azzal tréfálkoztál, hogy az ég a vihar révén üríti ki orrüregeit. Nem a legbájosabb hasonlat, de amikor ma reggel kiléptem a házból és belélegeztem a ropogós, felfrissült levegőt, nagyon is helytállónak éreztem. ”

„ Ha a természetnek annyi törvénye volna, mint az államnak, az isten sem tudna felette uralkodni. ”

„ A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság legfőbb eszközeiről. Figyeld meg, mint nő a gabona, mint fakad a bimbó; haladj ziháló tüdővel az eke mögött; olvass, gondolkodj, szeress, mert ezek a dolgok, amik az embert boldoggá teszik. ”

„ Ha reggel zárva marad a körömvirág sárga tányérkája, biztosan eső lesz; ha kinyitja és kibontja szirmait, jó idő várható. ”

„ Két ember között, annak nagyobb az Istenbe vetett hite, aki a természetet szereti. ”

„ A gondviselés jóságának legszebb bizonyítéka szerintem a virág. Minden más, a képességeink, a vágyaink, a betevő falatunk elengedhetetlenül szükségesek az életünkhöz. De ez a rózsa ráadás. A színe, a szaga megszépíti az életet, bár nélküle is élnénk. És az ilyen ráadást csak a jóság biztosítja számunkra. Újra csak azt mondhatom, hogy reményt meríthetünk ezekből a virágokból. ”

„ Megesik velem, hogy úgy látom: a legszebb és legcsodálatosabb minden létező közül mégiscsak az a szép madár, amely fönt lebeg szabadon a magasban. Máskor meg nincs elbűvölőbb a fehér pillangónál, szárnyán piros szemekkel vagy a felhők között áttörő esti napsugárnál, amikor csillog, de a fény nem vakít, és az egész világ boldognak és ártatlannak látszik. (...) Minden nagyon szép, ha a megfelelő pillanatban tekintünk rá. ”

„ Magosan, a kék égen sasok keringtek mozdulatlan szárnnyal. S tova északnyugat felé, ahol a nádasok az éggel összeértek, kicsi fehér felhők hajóztak szelíden Erdélyország felé. Mintha csak a mocsár mélyéből fölszálló hazavágyó sóhajok lettek volna. ”

„ A Holland Tulipánember az óceán felé fordult:
- Összekötő, visszatérő, betegítő, rejtegető, leleplező! Nézd, ahogy apad, ahogy árad, és visz magával mindent!
- Mi az? - kérdeztem.
- Víz - felelte. - Na meg az idő. ”

„ Hányan kérdezték már tőlem, miért ásom el magam itt, vidéken, a Balaton partján... Néha megpróbáltam megmagyarázni a fantáziátlan agyuknak, hogy én itt, ennek a csodálatos víznek a partján érzem itthon magam. Itt igazibb a napfény, itt igazán tiszta a levegő, itt én minden reggel úgy ébredek, mint aki újjászületik. Akár ilyen gyönyörűen süt a nap, mint most, akár borús vagy sírós az idő, mindegy nekem, csak itt lehessek, és láthassam az ablakból vagy innen a tetőről ezt az én tengeremet. ”

„ Ahogyan a megfáradt, aranyszínű fényt adó nap lassan leszáll a fák lombkoronája mögött, a zöld, a sárga, és a vörös színek barnára, majd szürkére váltanak, s végül nem marad más, mint a hold fénye, ahogyan megvilágítja a szemközti hegyoldal tisztásait. És ekkor kezd élni az erdő. A csöndet szinte harapni lehet, minden eltűnik a világból, ami mesterkélt, minden, aminek semmi keresnivalója itt. Ekkor látható, hallható és szagolható a világ azon része, ami még szép. Ami szabad, és ettől gyönyörű. Ami fenséges és tiszteletre méltó. Amihez kellő alázattal lehet csak közeledni. Ha kellő alázattal és az erdő iránti tisztelettel tölt az ember hosszú órákat a cserjék közé húzódva, akkor élhet át valódi csodákat. ”

„ Letartóztatom a tavaszt (...). Tömény drog. ”