A kategóriához 126 idézet tartozik (bővebb infó)


Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit használ neked egy ezüst pohár, ha könnyel van tele?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sírás nem forrasztja össze, ami eltört.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem, nemcsak az álmukban sírnak a háborúban megőszült idős férfiak. Sírnak ébren is... Csak az a fő, hogy idejében félre tudj fordulni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem értettem, miért csorog a szememből a könny, hiszen nincs bennem semmi szúró, gyötrő kín, inkább csak valami végtelen fáradtság, amihez hozzátartozik a sok sajgó fájás, tompa nyilallás. Hát akkor miért folyik a könnyem? Nem sírok, mert sírni csak akkor lehet, ha az ember hagyja, hogy sírjon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehéz eldönteni, kiben bízhatsz: amikor esténként egyedül sírdogálsz, nem mindig egyértelmű, kit hívhatnál fel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sírás a lelki és testi mámornak egyik legintenzívebb, majdnem azt mondhatnám, legperverzebb fajtája - zsongító jóság, bódító gyönyör a könny, veszedelmes szenvedély, kéjelgés, amit szemünkkel követünk el, öntudatlan szándékkal, ravaszul keresve azt a boldogító kielégülést, aminek tetőfokán kibuggyan fölizgatott, dagadt szemünkből. De ha a sírás akart és keresett mámor, majdnem boldogság - mi akkor a nevetés?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bármikor tudok sírni, ha akarok. Az érzések és gondolatok nemcsak "rám törnek", de néha ura is vagyok a lelki állapotaimnak. Nem úgy, hogy elfojtom, hanem úgy, hogy magam is elő tudom idézni őket. Ezzel többé-kevésbé mindenki így van, anélkül, hogy tudatában lenne. Mi azt hisszük, hogy hangulataink a külvilág hatásaitól függnek. Ez részben igaz. De tőlünk is!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiszek a nevetés és a sírás erejében, mert mindkettő a gyűlölet és a terror ellenmérge.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sírtam és zokogtam éppen,
Földre rogyott a térdem,
De az Úr hangja volt,
Igen, ő volt, ki szólt:
Nem lesz több bűn,
Sem hazugság,
Csak öröm és béke,
S a könnyeknek vége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jaj, ezek a könnyek. Nem tudott tenni ellenük semmit. Csak jöttek valahonnan nagyon mélyről, jöttek, jöttek az emlékek nyomán, elöntötték a szemét és elhomályosították a sorokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Így senki sem sírt, ahogy én sírok most.
A téli éjbe magam siratom.
Gyertyát ide! A vajudó pityergést
hadd lássam elsápadni ajkamon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha sír valaki, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy szomorú.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A síráshoz - akárcsak a szeretethez - egyszerre kell gyengének és erősnek lenni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sírt, sírt. És lassan minden könnyebb lett. Szelídebb, szomorúbb. Mint amikor a vihar villámai elpihennek, tovanyargal a dörgés, és csak az eső esik. Esik és esik, csöndesen és szomorúan, és már nem ijesztő és nem rettenetes, csak bánatosan szelíd, és a szelídsége mögött, valahol messze, már derengeni kezd a vigasztalás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember mindaddig nem lát tisztán, amíg könnyek tolulnak a szemébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A Nap lement. És én még várok, várok.
Terád várok. Nem jössz? És sírdogálok:
Szivemre a bánat halk csöppekben csurog.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ott ült a padon, könnyek peregtek az arcán, és tudni akarta, amit minden gyerek tudni akar, amikor valaki, akit szeretett, hirtelen eltűnik a színről: miért történik, miért velem történt, van ennek valami oka, vagy csak egy őrült rulett kerék forog? Ha jelent valamit, akkor mit kezdjek vele? Ha semmit nem jelent, akkor hogyan viseljem el?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olvastam egyszer valahol, hogy a sírásra nincsen tudományos magyarázat. A könnyek csakis a szem nedvesítésére szolgálnak. Nincs tulajdonképpeni oka annak, hogy a könnymirigyek egy érzelem utasítását követve túltermeljenek. Szerintem azért sírunk, hogy felszabadítsuk a bennünk lakozó állatot - anélkül, hogy elveszítenénk emberi mivoltunkat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Harci helyzetben (...) nem fair dolog sírni. Amint az illető sírva fakad, nem lehet tovább beszélni. Az ember ilyenkor le akarja állítani őket, ne sírjanak, ne bántsanak, hadd ne érezzük már magunkat a földkerekség legnagyobb gennyládájának. Az ember bármit megtenne, hogy megállítsa a könnyeket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az érett lélek jele a sírni tudás képessége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lassan eltűnnek a kultúránkból a könnyek. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy egy férfi sírjon, s még egy nőt is "túlérzékenynek" kiáltunk ki, ha könnyekre fakad. Így tehát mindannyian magunkban sírunk, különben megkockáztatjuk, hogy esetleg gyengének vagy idegbetegnek neveznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Apám nem szerette a sírást. Úgy gondolta, az ember sohasem másokért sír, mindig saját magáért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ilyen könnyeket az ember akkor ejt, amikor befejeződik egy álom, és rájön, hogy milyen édes is volt. Vágyik rá, hogy visszatérjen, de szembetalálja magát a borzalmas valósággal, amellyé az álom vált.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfi, még ha senki sem látja, akkor sem pottyant könnyet... lenyeli a bánat minden cseppjét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg hullanak a könnyek, addig nem értük el a fájdalom tetőpontját, csak ha majd újra mosolygunk, akkor válik a fájdalom legyőzhetetlenné és végtelenné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az estét egy barátnőmmel töltöttem, akinek kilétét burkolja homály. Ő meg sem próbál uralkodni semmin. Dél óta egyre csak bőg és jajgat, és valószínűleg abba se hagyja holnap délig. Ráadásul neki köszönhetően egy rakás ember, akik kilétét szintén fedje homály, megalázottak és lehangoltak. És mindez miért? Mert az illető hisz az igaz szerelemben, és nem gondolkodik el, nem teszi fel magának a kérdést, hogy mindez hova vezet. Bár egyes barátai, köztük én is, előre figyelmeztették.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs földi boldogság a szeretet határain kívül. Ez minden. Ami ezen kívül van és értéknek látszik, az mind csak délibáb. A szeretet aranyát pedig csak a fájdalom forrasztja szorosabbra, a fájdalom tűzcseppjei. - Ezt jó tudni annak, aki sír.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

az a sírás várjon. Várnia kell.
Sokáig, akármeddig, nem tudom.
Az isten verje meg lépteid
nyomát. Lábaidra,
lábaidra vigyázzon.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak azok a nők látnak tisztán, akiknek könny áztatta a szemét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Te is tudod, hogyha mi sírunk,
Ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja,
Akkor szivünkben zuhatagok vannak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki sírni tud, az nagy szerencse. Az a pokoli, mikor az embernek elapadnak a könnyei, és már nem tud sírni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És leplezetlenül sírni kezdett... de nem a boldogságtól, amit valószínűleg mindenki feltételezett róla. Hanem az ürességtől, amely belülről emésztette. Mert bármennyire is csodálatos volt az, ami vele történt, üresnek tűnt a számára. A párja nélkül, akivel megoszthatná életét, úgy érezte magát, mint egy mozivászon, amelyen csak megjelennek az események és a történések, aztán eltűnnek. Még csak üres sem volt, hiszen a levegőt sem tudta megtartani magában. Lélegzett, belül azonban halott volt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek végül mindig csak maguk miatt ejtenek könnyeket. Még ha úgy is tűnik, hogy valaki más miatt sírnak, valójában csak azért sírnak, mert képzeletben megtapasztalják a másik fájdalmát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vécé egy jó hely sírni. Ott minden kijön, és tényleg megkönnyebbülsz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás