„ Lennék a könnycsepp arcodon,
Lennék egy dallam ajkadon,
Lennék én az út, hol csendben jársz. ”

„ Nem akarlak elveszíteni. (...) Egyszer már elveszítettelek, és bele is haltam volna, ha még egy kicsit el lettél volna veszve. ”

„ És ó, azoknak a szemeknek a barnasága,
amitől az ember kapható lesz minden marhaságra... ”

„ Régóta nem jutott el a szívemig senki,
Olyan elveszettnek éreztem magam.
Régóta nem varázsolt el igazán semmi,
Néha minden egyes percet átkoztam.
De amikor jöttél, lágyan átöleltél,
És valahogy mindent olyan egyszerűvé tettél. ”

„ Egymást iránti vonzalmunk misztériuma ígéri a mindhalálig tartó lázat, izgalmat. ”

„ Olyan vagy, mint egy szál fehér gyertya a szénbánya mélyén. ”

„ Szavam keleten jő fel,
Hogy álmod elorozza,
Szavam nyugaton száll le,
Hogy álmod visszahozza. ”

„ Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben,
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben.
Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tőlem. ”

„ Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok. ”

„ Nekem rejtvény vagy, amit nem tudok megfejteni,
Nekem egy vers vagy, amit nem fogok elfelejteni,
Nekem egy ajándék vagy, amit nem tudok kibontani,
Nekem te vagy az egyetlen szó, amit nem tudok kimondani. ”

„ Szeretek élni. Mert veled lehetek. Te vagy a gyökere mindannak, amit csinálok, ami vagyok. Életem nyugalmas középpontja. ”

„ Te vagy a legszebb ajándék,
amit valaha kaptam,
tán jobbat érdemelsz,
de neked én maradtam.
Csak nézem az arcod,
ahogy melletted fekszem,
talán nem vagyok jó,
de hidd el, nagyon igyekszem. ”

„ Hajnal óta rád gondolok
Te kit szeretek eszemvesztve
Szeretlek míg a nap ragyog
És imádlak ha jő az este. ”

„ Szívedet kis mécsnek véltem,
mely egy légynek is örül -
most érzem csak, vaksötétben,
hogy lángerdő vett körül. ”

„ Áldom, hogy vagy s hogy Végzet vagy,
Azt is áldom,
Nem tudom, hogy tudsz jó lenni
S ha csak rossz vagy, így szeretlek. ”

„ Sose lopj, csalj vagy lódíts. De ha már lopsz, lopj az életembe örömöt. És ha már lódítasz, lódítsd magad mellém az ágyba. És ha már csalsz, a halált verd át, mert egy napig sem bírnám ki nélküled! ”

„ - Az embernek biztosnak kell lennie abban, hogy van valakije, aki annyira hozzá tartozik, annyira bízik benne, hogy bátran megengedheti magának, hogy néha egyedül lehessen...
- Eddig eszedbe sem jutott, hogy nélkülem légy egyedül! ”

„ Mikor árnyékod egy rózsára emlékeztet,
Oly szorosan ölelnélek,
Még ha töviseid meg is szúrnának,
Nem engednélek el.
Nem bánom, a fájdalom
Édes, gyötrelmes nektárrá válik. ”

„ Én fáradt volnék, s megyek,
járok,
én türelmetlen lennék,
s várok,
én gyáva volnék, s mégsem
félek,
test voltam, s lettem érted
lélek. ”

„ Én - Te leszel már és Te - Én leszek!
Léted, ha mégis visszaveszed
volt önmagad vissza hiába várod,
rezgéseid atommezeje nem szabad,
sokkal szegényebb, sokkal gazdagabb
lényegünkből ami majd megmarad. ”

„ Tudom, többször kéne átölelni téged,
és jobban kéne vigyáznom rád.
S neked többször kéne átölelni engem,
mert az mindig, mindig visszavisz hozzád. ”

„ Rád vágyik vissza minden örömöm.
A legnagyobbat neked köszönöm,
s hogy nem még többet, csak az én bünöm.
Alkalom voltál, hogy boldog legyek.
Alkalom, hogy meg ne becsüljelek.
Alkalom, hogy sose felejtselek. ”

„ Csak a tudat, hogy alszol, és hogy biztosan ringat testedhez szirtult öble ölelő karjaimnak: álmaid békességét magammá így virrasztom. ”

„ Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel,
Értsd meg, amit mondok, kérlek, fogadj el.
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz. ”

„ Nélküled hol laknék?
- megborzong a lélek -
Hajnaltüzes hajlék
a te közelséged. ”

„ Ha egymás mellett töltenénk az életet, arra kérnélek, fogadd el, ha tudod: én nem akarok megszállottan küzdeni az idő múlása ellen. Nem becsvágyam, hogy hetvenévesen is ránctalan legyek. Azt kérném tőled: ha szeretsz, engedd nekem, hogy méltósággal járhassam végig az életem. ”

„ Megint megvertek, kirudaltak,
Megint nem vagyok senki,
Megint fogd meg a kezem,
Hívj, akarj megint
Másoktól elszeretni. ”

„ Az emberek folyton utaznak, egyik helyről a másikra, azzal az elvárással, hogy ha a fene fenét eszik, akkor is jól fogják ott magukat érezni, csak amiatt, hogy egy másik helyén vannak a Földnek; ahelyett, hogy a saját belső tájaikat járnák be, aminél izgalmasabb és érdekesebb utazás nincs a világon. Kívül keresik azokat az élményeket, amikre csak belül találhatnának. Nincs szükségem arra, hogy máshová menjek, ha jól akarom magam érezni. Nem vonz egyetlen gyönyörű épület sem, ha melletted lehetek. Magamon kívül csak egy érdekesebb felfedeznivalót tudok: téged. ”

„ Lehetne szép. Lehetne véled.
Lehetne szép. Lehetne élet.
Persze van is: élet és véled
(vagyis, amit én annak vélek). ”

„ Hideg van, kabátom összehúzom.
Csak a mozdulatokra figyelek.
Hallgatás nélkül nem lenne sorsom,
ahogy megnyugvásaim sincsenek. ”

„ Érted vagyok, és te értem vagy,
te értelmet és fényt adsz minden napnak.
Szeretlek én, és kettőnk dolgán
nem változtat többé senki már. ”

„ Hiába halsz meg, hiába halok meg - évmilliárdok, csillagtrilliók végtelenjében és távolában lesz még a mi kettőnk számára egyetlen pillanat, mint mikor két vonat elrobog egymással szemben, s két elsuhanó kéz int, két ablakból egymásnak: megismertelek, te vagy az, ugye, szerelmem - szeretsz-e még? mert én még mindig szeretlek! ”

„ Te és én ugyanazok vagyunk. Amikor a szemedbe nézek - tudod ezt. Amikor a szemembe nézel - tudom ezt. ”

„ Az arcodat ne mutasd szomorúnak.
Ne lássa senki, mi az, amit eltűrt.
Jobban kellene szeretni magunkat,
hiszen mi már nagyon kiérdemeltük. ”

„ Fázol? várj, betakarlak az éggel,
hajadra épül a hímzett csillagok
csokra és holdat lehellek a
szemed fölé. ”