Három szó okoz lázat, három szó szögez ágyhoz: megváltoztatni az életet. Ez a cél. Tiszta, egyszerű. Az utat azonban, amely elvezet a célhoz nem látjuk. A betegség az út hiánya, bizonytalansága. Nem egy kérdés előtt állunk, hanem benne vagyunk a kérdésben. Magunk vagyunk a kérdés. Új életet szeretnénk, ám az akaratnak, amely a régi élet része, nincs semmi ereje. Olyanok vagyunk, mint a gyerekek, akik a bal kezükkel nyújtanak egy golyót, ám nem engedik el, csak, amikor meggyőződtek róla, hogy a jobb kezükben ott van cserébe egy pénzdarab: nagyon szeretnénk új életet, ám úgy, hogy nem veszítsük el közben a régit. Nem ismerjük meg az átmenet pillanatát, az üres kéz időszakát.