A reménység elhagyott,

Csak te vagy hű, csak te vagy társ,

Szűnhetetlen gyötrelem,

Tél a szívnek, tél az észnek,

Kétségbeejtő szerelem,

Csak te nem hagysz, s mint sötét por,

Mint felhő a vész elől,

Hasztalan fut szűm előled.