Félsz fagylalgatott továbbra is. Nem az enyhe fajta, melytől hátborsódzva lopakodtam éjjelkor a temetőben. E fogvacogtató, dermesztő félelem zsigerig, csontvelőig és még mélyebbig hatott: nem magamért rettegtem, ez volt benne a legijesztőbb.