Az asszony a ház lelke, a család szíve volt. (...) Hivatása nem csupán abban áll, hogy szeresse otthonát, a házimunkát (mert nem esik le az aranygyűrű az ujjáról, ha jól főz, állatokat tart és kertészkedik), hanem attól is, hogy a serdülő ifjúságból jó katonákat, jó magyar asszonyokat neveljen a köznek. (...) S nem közönséges szív dobogott az olyan nő keblében, aki kettős feladatában egyformán megállta a helyét.