Az ember akkor a legboldogabb, amikor szükségletei és javai egyensúlyban vannak egymással. (...) A bölcs ember úgy valósítja meg ezt az egyensúlyt, hogy az igényeit csökkenti le a javai szintjére. A leghathatósabb módszer erre az, ha megtanuljuk megbecsülni az élet ingyen ajándékait: a hegyeket, a nevetést, a költészetet, a baráti borozásokat.