„ Én annyit sírtam már, ó, de unom!
Kimarta szívem a könny,
Mint vén, erezett, rossz régi rezet
Zöld rozsda, lusta közöny. ”

„ Nem tud elülni a szívem.
Arcod látása nélkül egyre küzdök
keserves, meddő, parttalan vízen. ”

„ Lehet, hogy volt idő talán, mi bántott,
Lehet, hogy volt sok tévedés.
Lehet, a sors akarta így, hogy fájjon,
Hogy szebb legyen az ébredés. ”

„ Mindig barátra vágytam. Kerestem valakit, aki szeret, és együtt érez velem. És lám, e néptelen tengeren megtaláltam, de sajnos csak addig, míg értékét fölismertem, s mindjárt el is veszítem őt. ”

„ Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni. Sokszor inkább tágítani akarja életét, több életre szomjas, mint amennyit kora s végzete kiosztott. ”

„ A jó sors nem pártolja a kényeket. ”

„ Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána. ”

„ Néha az ember elsiklik dolgok felett, vagy nem vesz róluk tudomást, pedig valahol mélyen tudja, hogy valami nincs rendben. ”

„ Hazámba vágy
A szívem, és az ott vagyon, hol a
Holtteste nyugszik annak, akinek
Az életem s lelkem felébredését
Köszönöm. ”

„ Ne feledd, a jelen a fontos. Arra összpontosíts. Érezz, ne töprengj. ”

„ Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. ”

„ A balszerencsét nem lehet elszalasztani. ”

„ Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd,
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt.
Légy tölgyfa, mit a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekát
Meg nem görbítheti. ”

„ Egy nő, aki tudja, hogy kicsoda, és mit akar, a leggyönyörűbb az összes lény között. ”

„ A boldogtalan szerelem mindig sejt valamilyen megoldást, még ha csak álombeli megoldást is. ”

„ Sietésben nincs szerencse. ”

„ Sok minden burjánzik a nap alatt, de
Kora virágból lesz kora gyümölcs. ”

„ Biztosítatlan
zuhanunk ki belakott
pillanatunkból. ”

„ Könnyen le lehet írni azt a férfit, akinek hiányzik a női oldala. Ő kizárólag a külső, felszíni világgal foglalkozik, a fejéből meg őrtorony lesz. Dolgokat épít, magyaráz, használ, javít, szabályoz, rendez és játszik velük - ha veszi a fáradtságot, hogy egyáltalán megérintse őket. Mert a dolgok belseje idegen az ő számára. Fél azoktól. Ezért túlórázik állandóan az őrtorony, amelyben az ész és a rend őrködik. Számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy meglegyen benne a biztonság és a fontosság érzése. Foglya egy részigazságnak, amely éppen azért veszélyes, mert ő az egész igazságnak tartja. A hamis férfiúság csapdájában ül. S éppen ez lett a nyugati világ kollektív mítosza. Többnyire férfiak felelősek ezért, akik a hatalmat, a pénzt, a gazdaságot, az egyházat, a hadsereget a kezükben tartják, és ellenőrzik a morált. Amit valóságnak nevezünk, amitől csaknem teljesen függünk, azt jórészt olyan férfiak fikciója, koholmánya, akik még sohasem találkoztak a belső világukkal. E férfiak még sosem tértek be önmagukba, nem ismerik sem a bizalmat, sem a sebezhetőséget; sem az imádságot, sem a költészetet. Ezek a férfiak jórészt még nem készek, sőt betegek, azzal a kultúrával együtt, amelyet örököltünk tőlük. ”

„ A fényképezőgép képeket örökít meg, de valójában a puszta képnél jóval többet rögzít. Férfiak titkos vágyait fedi fel, mikor már emlékezniük sem volna szabad, a legszokatlanabb titkokról rántja le a leplet a legszokványosabb házasságokban. De ami a legdöbbenetesebb, a fényképezőgép csöndesen és félreérthetetlenül megmutatja vágyainkat. ”

„ Bármit sodort utamba az élet,
Kipróbáltam, s még mindig élek.
Amit nem, attól sem félek már. ”

„ Ha tökéletes rend uralkodna a világban, akkor nem történne semmi. ”

„ Miért nem végtelen a memóriakapacitásunk? Miért nem emlékszünk mindenre? (...) Minden, ami valaha velünk történt, maradandó nyomot hagyott az agyunkban. Tehát nem a beírással, a bevéséssel van a baj, hanem az előhívással. ”

„ Különös jelensége az életnek, hogy azok az emberek, akiktől a leginkább szeretnéd távol tartani magad, épp azok ragadnak rád, mint a mustártapasz. ”

„ Bizonyosságra törekedni és elfogadni a bizonytalanságot... Kemény prés ez, mégis szorításából született meg minden igaz bölcsesség, ima, művészet. ”

„ - Emlékszem, régebben nem szeretted, ha néz valaki, miközben alszol.
- Régebben csakugyan nem szerettem... de mostanában előfordul, hogy félek egyedül maradni. (...) Az ember attól fél, hogy nem tér többé vissza.
- Igen... de az ember visszatér, és aztán elmúlik az egész. Nézz rám! Az ember mindig visszatér... még ha nem is mindig ugyanoda. ”

„ Az erős férfiú, aki egy szép nő szeméért a tűzhányó kráterébe taszítja ellenségét - fenséges, nagyszerű és tanulságos látvány. ”

„ A gyűlölet sosem évül el. ”

„ Ha egyszer elmúlt a veszély, akkor mindenki szívesen feledkezik meg az ígéreteiről. ”

„ Az összetört szívre az egyetlen gyógyír az idő. ”

„ Nem tudhatod, hogy meddig kelsz fel úgy, hogy képes vagy autentikus mondatokat létrehozni, hogy nem pusztán csak reprodukálod annak az emlékét, hogy író voltál valaha. Ha a horizontot nem tudod arrébb tolni, ha nem tudod újra felizzítani magadban az eleven figyelmet: véged van, mint író. ”

„ Ha mindig csak megértek,
hol maradok én? ”

„ Hulló csillag a szerelem,
Fáj a lelkem, nagyon fáj.
Vigy el innen napkeletre,
Darumadár, engemet –
Nem tudok én itt maradni,
Mert a szívem megreped. ”

„ Nem mondhatjuk a napnak, hogy süss többet. Vagy az esőnek, hogy ess kevesebbet. ”

„ Van a csoda... Karácsony csodája. Amire várunk. És ami teljesedik. De ez a csoda nem a színes szalagokkal átkötött dobozokban rejlik. Nem a feldíszített zöld fenyő alatt találod. Ezt a csodát másutt kell keresni, másutt lehet megtalálni. Ez a csoda a kedves szavakban, őszinte, szívből jövő kívánságokban, szerető érzésben érkezik. És kell ennél nagyobb ajándék? A következő háromszázhatvanöt napban ezek kísérnek, ezek adnak erőt. Nem a csomagokban lapuló tárgyak, hanem csakis ezek. Csak ezek... Ez a karácsony csodája. ”