„ Ha tudnám mire futja még időmből
nem nyugtalanítanának a makacs miértek. ”

„ Szeresd felebarátodat. Ha tudni akarod, hogy mi a hálátlanság. ”

„ Ha szeretsz: annyi, aminél több nem kívánható! Átutazóban a földön többre ne vágyakozz! ... ”

„ Először magadban kell létrehozni a változást, amit a világtól követelsz. ”

„ A férfi mindenekelőtt az asszony fia. ”

„ Én semmit nem bírok megszokni. Aki mindent meg bír szokni, az akár meg is halhat. ”

„ Elfelejtettem bízni, bízni magamban és az életben. Hinni, hogy mindig lehet jobb, hogy mindig van más, ha valami nem sikerül. S hinni abban, hogy az ember nem csak egyféleképpen lehet boldog, és néha az egészen jelentéktelen dolgok jelentik a legtöbbet. ”

„ A szerelem, a gyűlölet, a vágy - végső soron nem ugyanaz-e? Egység a hármasságban. ”

„ Csalitban csicsergés, csattogás,
Csörgedező csermely-csobogás,
Csonka cserfán csúf csóka cserreg,
Cserkészfiúk csapata cseveg,
Csokrot csinálunk csillagvirágból,
Csípéseket csalunk csalárd csalánból,
Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára,
Csipkés cserlevélen cserebogár csápja. ”

„ Csak azok a boldogok, akik megszenvedik az érzéseiket, akik az érzésbe beleremegnek, és úgy ízlelik, mint valami nyalánkságot. Mert fel kell fognunk minden érzelmünket, akár boldog, akár szomorú, el kell telnünk vele, meg kell ittasulnunk tőle a legharsányabb boldogságig, vagy a legfájdalmasabb gyötrelemig. ”

„ Azok az emberek, akiknek rengeteg a problémájuk, többnyire nem őszinték, nem egyenesek, nincsenek tisztában önmagukkal sem. ”

„ Lásd be: (a legjobb
esetben is! csak) tiszta
vagyok - nem steril. ”

„ Álomtalan álomban reménykedem. Hallottam már, mikor a halottakra azt mondják, elaludtak. Valóban ilyen a halál? A legédesebb, legmelegebb, legmélyebb, soha véget nem érő álom? Ha ilyen, akkor bizony egyáltalán nem bánnám. ”

„ Az összes hibám ellenére szomorú aztán nem vagyok. Sokszor boldogtalan, ez igaz, ám akik veszik a fáradtságot, hogy bekukkantsanak a zsírrétegek alá, tudják, hogy ott nem csupán egy aranyból való szív dobog. Piszkosul szórakoztató társaság is tudok lenni, feltéve, ha van hozzá hangulatom. De senki sem veszi a fáradtságot, senki sem néz a külcsín rétegei alá. ”

„ A tenger partján járó ember, aki dühödten lóbál kinyújtott kezében egy lámpát, őrült is lehet. De éjjel, amikor egy csónak hullámokon tévelyeg, ugyanaz az ember megmentő. A föld, amelyen élünk, határterület az ég és a pokol közt. Önmagában egyetlen magatartás sem jó vagy rossz. Csak a világ rendjében elfoglalt helye teszi jóvá, vagy rosszá. ”

„ Vannak, akik előre szeretnék tudni, mi kerül az asztalra; de akik a lakomát készítik, inkább titokban tartják: mert a csodálkozás hangosabbá teszi a dicsérő szavakat. ”

„ Az ember azt, mit át nem érez,
Otromba gúnyba fojtja csak,
Mi jó és szép, azon kacag,
Mit meg nem ért: leszólja dohogva. ”

„ Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok!
Szeretlek, és melletted vagyok.
De tudom jól, hogy eljön majd a nap,
És nem lesz semmi, ami majd visszatart.
Mert sehol sem tudtam megnyugodni még.
S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék! ”

„ A természetnek nincsen semmiféle maga elé tűzött célja. ”

„ Nagyon sok ember másnak szeretne megfelelni, és nem önmagának. (...) És ott kezdődik minden baj, ha nem önmagunknak felelünk meg, hanem másoknak: akkor nem a saját életünket éljük, és nem tudjuk önmagunkat megvalósítani. ”

„ A szeretet bizonyítéka a szeretetben van, nem abban, aki szeret. Hogyha én úgy szeretlek téged, hogy én akarlak szeretni, az teher lehet neked. Azért mondom, hogy meg kell ismerni, akit szeretek, mert úgy kell szeretnem, ahogy a másik akarja, hogy szeressem. Különben én mondhatom, hogy szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek, miközben te titokban arra vágysz, hogy meghaljak. ”

„ Amikor álmodok, nem a jövőben járok, hanem a múltamban. ”

„ Romló szememben
egyre szebbnek tűnnek a
romlandó dolgok. ”

„ Az embereknek szükségük van ábrándokra. Ha mindnyájan pontosan olyannak látnánk a világot, amilyen valójában, reggel senki sem akarna felkelni az ágyból. ”

„ Hosszú időbe telik, mire teljesen azzá válsz, aki valóban vagy. ”

„ Nincs olyan nő, akit elcsábítani lehetetlen, csak olyan férfi, aki tehetetlen. ”

„ Minden a megszokáson múlik. A szó egy fogalom jegye, semmi több. Ami ezen túl van, azt beleképzeljük. ”

„ Az igazságot nem lehet hinni... Azt tudni kell, vagy hagyni. De ez a világ a dilettánsoké. ”

„ A szerelem tizenöt éves korban játék; a babákkal való játék szeretetének utolsó megnyilvánulása; a madárfióka szárnypróbálgatása, hogy kiröppenjen fészkéből, szemét azonban le nem venné anyjáról, aki a legközelebb eső fán hívogatja: az egyik éppannyit tud az igaz szerelemről, mint a másik a repülésről. ”

„ Gyászunk lépcsőfokai: a tagadás, a düh, a félelem, a bűntudat, a depresszió, az elfogadás. És az első magok a sírhantokon. ”

„ Elégedettség és boldogság az én életemben legfeljebb percekre létezik, és akkor is csak illúzió. Mindig van valami rejtett hiba, mely csak arra vár, hogy előbukkanhasson és mindent elrontson. ”

„ Megcélozni a legszebb álmot,
komolyan venni a világot,
mindig szeretni és remélni,
így érdemes a Földön élni! ”

„ Csak egy pókhálószál tart életben. Elég egy semmiség, egy enyhe fuvallat, a dolgok arasznyi elmozdulása, és az, amiért az ember imént még az életét áldozta volna, egyszerre csak tartalmatlan butaságnak mutatkozik. ”

„ Arra tanítanak minket, hogy higgyünk a "szabadságot és igazságot mindenkinek" deklamációban, pedig a valóságban a szabadság és az igazság gyakran egymás ellen játszanak. ”

„ A halottak azt akarják, hogy bátran elviseljük veszteségeinket, és csak éljünk úgy, mint azelőtt, igaz? Csak nehogy szomorúak legyünk! Mindenki ezt mondja, de a magam részéről sohasem tapasztaltam, hogy volna valami alapja ennek az, egyébként valóban vigasztaló elképzelésnek. És természetesen ezt is az élők találták ki, hogy megkönnyítsék a dolgukat. Mert látod, bármiről is legyen szó, az élők nem mindig értenek egyet, tehát nem látom be, hogy miért volna olyan egyöntetű a halottak véleménye. Ha egyáltalán van halál utáni élet, akkor azt hiszem, odaát is éppen annyi önző lélek van, mint itt a földön. Hiszen az lehetetlenség is volna, hogy azok, akik életükben tele voltak mindenféle érzéssel, egyetlen pillanat alatt levetkőzzenek magukról minden rosszat, és felöltsék az önzetlenségnek és a jóságnak a köntösét. Nevetnem kell. Képzelj el egy özvegy férfit, aki a temetés utáni reggelen azzal a felkiáltással ül le reggelizni, hogy "Mary nem akarná, hogy szomorkodjak", és azzal jó étvággyal felfal mindent, amit csak maga előtt lát. Honnan tudja, hogy Mary odaát mit gondol? Lehet, hogy sír, és fogait csikorgatja - az asztrálfogait, természetesen - látván, hogy a férjeura úgy él tovább, mintha ő soha nem is létezett volna. Hiszen a legtöbb nő szereti, ha a férje körülugrálja. Miért változna meg az ember jelleme a halála után? ”