„ Az embernek meg kell halnia, ha méltóságot akar lelni? Hát, meglehet. ”

„ S nem fog borulni le rám senki se sírva,
Ha majd távozom az örök-néma sírba. ”

„ A halállal barátkozni kell annak, ki készül találkozni vele. Előbb csak ritkán gondol rá, azután egyre sűrűbben. Először csak úgy félve kerülgeti, később hozzászokik, mind gyakrabban foglalkozik vele: ez már barátkozás. Végül rájön, hogy nem is olyan rossz. Hozzátartozik az élethez ez is, mint sok minden egyéb, amit rendre megszokott az ember. ”

„ Bent égett a tűz, és az este valahogy olyan otthonos volt, és fájt benne a gondolat, hogy mindez nem lesz egyszer... Itt állnak a fák, nézik a házat, és a ház üres lesz. Teteje beomlik, gerendái elkorhadnak, ajtaját kidönti a szél, és a karámból még egy-egy oszlop áll, és aki áthalad erre, meglátja, és azt mondja: itt valamikor élt valaki. És aztán továbbmegy. És látja a tisztást, a fákat, a patakot és az Istenszékét, és minden éppen olyan lesz, mint most... csak nem ül senki a küszöbön, mert valaki, aki itt volt, elment. ”

„ A halálban az a legelviselhetetlenebb, hogy utána is zavartalanul folyik az élet. ”

„ S a végső győzelem után a pokol kapujára is kitűzték az emberi nem zászlaját! ”

„ Méltósággal meghalni nem lehet. A testünk leépül, olykor 90 éves korunkban, olykor születésünk előtt, de mindig bekövetkezik és sosincs benne méltóság. Méltósággal csak élni lehet. ”

„ Nincs még egy olyan tragédia az életben, mint egy gyermek halála. A dolgok sosem jönnek úgy rendbe megint, mint azelőtt. ”

„ Ma sem állíthatom, hogy képes vagyok egy ember életének értékét megbecsülni, de egyet kijelenthetek: tudom, hogy amikor meghalt, a szeme csukva volt, és a szíve kitárva. ”

„ Az emberek sok mindent elhallgatnak a halálról (...), többek között, hogy milyen hosszú ideig tart, míg a szívedben is meghalnak azok, akiket a legjobban szeretsz. ”

„ Mindaz, ami az életben jólesik, az mind hasonló a halálhoz: a sok, sok mély alvás, a gondolattalan merengés, a mozdulatlan pihenés, az egyedüllét mezőn és tengeren, elsikkadni a végtelenben. ”

„ Ahogy Johnny mondta, az örök élet azt eredményezte, hogy az ember elvesztette a képességét az érzelmekre. Minden olyan lénynek, amelyik nem tud meghalni, előbb-utóbb küzdenie kell azért, hogy ne haljon meg belül. ”

„ Egy egyszerű gyerek, aki könnyedén vesz levegőt és minden porcikájában érzi az életet, mit is tudhatna a halálról? ”

„ A halál a jutalom az élet szenvedéseiért, ne féljünk vele szembenézni. ”

„ Egy szamuráj egyszer megkérdezte Hakuin zen mestert, hogy hová kerül majd, miután meghalt.
Hakuin emígyen szólott: "Honnan kellene tudnom?"
"Hogy-hogy nem tudod? Hiszen zen mester vagy!" kiáltott fel a szamuráj.
"Igen, de még nem haltam meg!" válaszolta Hakuin. ”

„ Rajzolj nekem egy házat, pontosan, amilyet akartam,
Aztán radírozd ki azonnal, hogyha majd meghaltam.
Hogyha a világon már semmiért nem lesz majd itt lenni,
Ha a házba, amit te rajzoltál, már te sem tudsz bejönni. ”

„ Mondják, a föld veszte a tűz
lesz, vagy a jég.
Én mint ember, kit vágya űz,
amondó vagyok, hogy a tűz.
De ha kell a kétféle vég,
itt gyűlölet is annyi van,
hogy pusztítószerül a jég
is éppolyan
jó és elég. ”

„ Hátha majd most hoz
az élet olyat, hogy halál a vége,
ott nem emlékezni másra, csak szépre. ”

„ A halál biztosabb Istennél, a halálban nem fenyeget többé a nap nap után fennálló veszély, hogy meghal a szerelem. ”

„ A halál egy olyan fekete csomag, amely különböző alakban, súlyban és méretben létezik. Mégis, amikor megérkezik a küszöbödre, azonnal tudod, ki küldte, anélkül, hogy megnéznéd a feladót vagy kibontanád a dobozt. Egyszerűen csak tudod. ”

„ Néma ezüst holdfény fenn,
Az Öröklét Örökös Csendjében
Csak a szél és én jár benn,
Az Elmúlás Szomorú Kertjében. ”

„ Sűrűn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. (...) Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre. ”

„ Ne rágódj szüntelenül az elmúláson, mert a végén egyszer csakugyan meghalsz! ”

„ Az érc-oroszlán üstökét csóválva
riadtan reng a halál-színpadon.
A Halál lesi, tárt karokkal várja,
hogy Úr legyen a sápadt arcokon. ”

„ A legtöbben félnek a haláltól, én kíváncsi vagyok rá. Azokkal tartok, akik úgy vélik, maga a halál is kaland. ”

„ Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen. ”

„ Ki gyáván várja a halált,
Magába zárja azt a föld,
Midőn a száj lilára vált
S két szeme rémületre tört. ”

„ Az emberek tisztelik a halált, mert joggal úgy vélik, hogy ha tiszteletre méltó dolog meghalni, mindenki bizonyos lehet afelől, hogy legalább egyszer tisztelni fogják. ”

„ A Halál ott van mindenütt. Nem riasztja el a fekete kordon vagy a biztonsági őrök, nem nyűgözi le a zene vagy a pletyka vagy a divatos partiszerviz. Itt van bennünk. ”

„ A halál az új ételkülönlegesség; szeretünk olvasni róla anélkül, hogy magunk is belekóstolnánk. ”

„ Mérhetetlenül messze mindnyájunktól és mindnyájunk felett. Akár a földön van még, akár az égben, lelke Istenben nyugszik már! ”

„ Megsemmisülés nincs, csak örökös átváltozás. ”

„ Egyszer még az unitárius lelkészt is odaráncigálták nekem, akit pedig végképp ki nem állhatok. Egész idő alatt borzasztó ideges volt, és láttam rajta, komplett őrültnek tart, mert olyat mondtam neki, hogy hiszek a pokolban, és hogy némelyeknek, mint például nekem is, már a halál előtt a pokolban kell élni, kiegyenlítésül azért, hogy később ez kimarad nekik, mert nem hisznek a halál utáni életben, és hogy a halál után csak az történik az emberrel, amiben hisz. ”

„ Ami miatt összegyűltünk, valódi tragédia, mégis része az életnek, mely véges természetével válik erőteljessé. Mind halandók vagyunk. Időnk véges. Ennek köszönhetően érezzük a szeretetet, a fájdalmat és végül ez ad erőt ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki abból az időből, ami megadatott nekünk. ”

„ Van egy pont, egy legbensőbb pont, ahová már senki sem jöhet velünk. Ahogy a fogunk csakis nekünk fáj, ahogy lelki szenvedéseinket senki nem tudja átvenni, s ahogy a halál kapujában - bármiféle enyhítő segítséget kapunk innen is, onnan is, végső soron egyedül kell átlépnünk, úgy a legerősebb érzelmi forgószélben csakis önmagunkba tudunk megkapaszkodni! ”