Legfrissebb idézetek

Amíg azt hiszed, hogy a sorsodnak áldozata és nem tettese vagy: menthetetlen vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ellenszegülés merevvé teszi a lelkedet, megkeményíti éned burkát, s így elkülönít mindentől. A megengedéssel minden kapcsolatod alapjaiban változik meg, hiszen így mindenkit olyannak fogsz elfogadni, amilyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki csak akkor tart értékesnek, ha az ő elvárásai szerint gondolkodsz, élsz, akkor valójában nem téged tart értékesnek. Hanem önmagát. Önmaga értékrendjét akarja benned viszontlátni. Mint egy tükörben. Amit ő értéknek gondol, azt szeretné benned látni, azt akarja tőled megkapni. És ha próbálsz megfelelni neki, akkor már nem TE vagy, hanem Ő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mi a különleges embereket csodáljuk, azokat, akik akkor is mosolyognak, amikor az élet nehézségeket görget eléjük. Azokat értékeljük, akik ügyesen kezelik a csalódásokat. (...) Kezeld panaszkodás nélkül a helyzetet!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az én dolgom nem az, hogy rágódjak időn vagy veszteségen, hanem az, hogy fogadjak el minden napot, menjek előre és higgyek abban, hogy itt valami sokkal nagyobb dolog működik, amely valaminek megvan a maga idő- és egyensúlyérzéke.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig könnyebb olyat eltűrni, ami elszigetelt, különálló eseménye az életünknek, és csak egyszer van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megverjük magunkat a mások iránti vaksággal. Az emberi sors, pontosabban az emberiben megnyilatkozó isteni sorsa: várni, amíg elmúlik a magunk vagy a mások vaksága, amíg a szemek kitárulnak, a szívek befogadnak. Generációk múlnak, évszázadok telnek ebben az örökös várakozásban; és soha nem lesz vége, sosem érkezik el a pillanat, amikor mindenki mindent és mindenkit felismert.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fogadd erdőimet mezőimet
hol galamb fészkel szőke nyúl szalad
és fogadj el engem mert végülis
minden én vagyok e zord világon
s én neked ajándékozom magam
egy vörös csókért egy halvány mosolyért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legemberibb ember a leggyávább ember. Így jöttem, így viaskodtam, így nem haltam még meg, így emlékezem és így vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S ha egyedül maradsz a fájdalommal, szólj így: "Tessék, fájdalom. De akárhogyan fájsz majd, tudom, hogy ez rendben van így: mert ember vagyok."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért vagyunk mi, emberek, nagyszerűek nyomorúságunkban is, hogy megértsük a titkos erőt, akkor is, ha nem tudjuk megfejteni szándékait.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az el nem fogadott dolgok azok, amik nyomasztanak bennünket. (...) Mosolyogjuk meg a keserveinket! Miért jó ez? Mert a lelkiállapotunk megváltozik tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megtanultam, hogy mert én nem látok valamire más magyarázatot, az még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Az csak azt jelenti, hogy én nem látom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó barátok egyezséget kötnek: "Te elnézed az én szeszélyeimet, én pedig a tieidet!"

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek más dolgokat szeretnek, Sarah, ezt meg kell tanulni az életben. Nincs mindig mindennek értelme, de ez így van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs szükség rá, hogy megítéljük, mi jó, és mi rossz. Egyszerűen mindent csak hagyni kell folyni a maga medrében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél nyitottabb egy társadalom, annál inkább megjelennek a másokat gondolkodásuk, származásuk, hajlamaik, politikai vagy vallási nézeteik alapján elítélők, vagy épp fordítva van? Lehet, hogy minél nagyobb a szabadság, annál inkább nem tudunk mit kezdeni vele. Úgy figyeljünk magunkra, hogy közben másokra is odafigyelünk, mialatt talán az sem olyan nagy baj, ha mindezt az önzés áhítatával tesszük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha másokkal szemben védekezőek és szemrehányóak vagyunk, és az élet pillanatait nem fogadjuk el úgy, ahogy vannak, folyamatosan ellenállásba fogunk ütközni. Bármikor, ha ellenállást érzékelünk, fel kell ismernünk, hogy az csak fokozódni fog, ha erőltetjük a helyzetet. Nem akarunk olyan mereven állni, mint a magas tölgyfa, amely megroppan és kidől a viharban. Hajlékonyak akarunk lenni, mint a nád, amely meghajlik a viharban és túléli azt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem köttetne házasság, nem maradna fenn barátság, nem élné túl család, ha nem úgy ítélnénk egymásról, hogy felszíni hülyeségeink ellenére elfogadásra érdemes emberek vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A személyes elfogadás az, amelynek során valakit barátunkká, szerelmünkké fogadunk annak ellenére, hogy számos tulajdonságát szívesen nélkülöznénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindennek sora és rendje van. Mire az ember belesüpped egy helyzetbe, sok idő telik el és megszokjuk a változást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem szükséges egyetértenünk mindenben, de módot kell találnunk arra, hogy úgy kezeljük a különbségeinket, hogy azok ne álljanak közénk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azoknak a pároknak, akik szeretnének egymás közelségében maradni, meg kell tanulniuk elfogadni társuk eltérő gondolkodását, érzéseit, reakcióit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem toleráljuk eltérőségeinket, akkor életünk jelentős részében küzdeni fogunk egymással.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet olyan, mint egy kert. A levelek elszáradnak, és a virágok elhervadnak természetes módon. Csak ha ezeket eltávolítjuk, gyönyörködhetünk ismét új virágaink és leveleink szépségében. Ugyanígy el kell távolítanunk tudatunkból a rossz tapasztalatokat, a múlt árnyait. Élni annyi, mint emlékezni a felejtésre. Bocsásd meg, amit meg kell bocsátani. Felejtsd el, amit el kell felejteni. Öleld át az életet megújult erővel. Az élet minden pillanatát olyan friss tekintettel kellene fogadnunk, mint egy nemrégen nyílt virág.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Michael az ébren töltött ideje nagy részében kábultan fekszik. (...) A harcot feladta, és vele együtt az élni akarást is. Mindig azt hittem, hogy a halál úgy jön el, mint egy éjszakai besurranó tolvaj, aki ellopja, ami a legértékesebb. Úgy hittem, hogy az ember a halált a legvégső pillanatig tagadja, az utolsó leheletéig küzd. De nem, Michael már elfogadta a halált.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az "elfogadás" nem jelent sem belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincsen olyan nyomorúság, amibe belé ne törődnék az ember, ha lassankint, fokozatosan jut bele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelemben - éppúgy, mint bármi másban - a legjobb a jó ellensége, és a tökéletesség keresése pusztító.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehéz elfogadni egy másik embert, vele élni és elviselni a természetét. Nagyon nehéz. Valójában ez áldozat lenne. Föl kellene áldoznunk az egonkat. Az ego ugyanis - bár sóvárog sok mindenre, de szeretetképtelen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A változást az elutasító attitűd hozza létre, az, hogy valamit nem fogadunk el magunkban, szabadulni akarunk tőle, vagy legalábbis át akarjuk formálni. A lélektani valóság az, hogy minden változás eleve reménytelen, ha kiindulópontja nem az elfogadás, a belső igentmondás önmagunk teljességére.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tolerancia azt jelenti, mi tudjuk, hogy az ismereteink, tudásunk, eszközeink az igaziak, de elviseljük, toleráljuk, ha mások ezt esetleg nem tudják, és nem ennek megfelelően látják a világot, nem eszerint viselkednek, gondolkodnak, érvelnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tolerancia akaratlanul is együtt jár valamiféle felsőbbrendűség-érzéssel, és ezért nem is becsülöm nagyon sokra, bár kétségtelenül jobb, mint az intolerancia, ami ugyanennek az életérzésnek egy agresszívebb kifejeződése.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha birtokunkban van a bölcsek köve, akkor mindenkit, aki más irányban keresi a boldogulását, jogosan nézünk le. Becsületbeli kötelességünknek érezzük, hogy az ilyen embertársainkat megtanítsuk a bölcsek kövének alkalmazására, ha kell, akár megtérítsük rá. A mi kultúránkból hiányzik a "sok út vezet a Nirvánába" bölcsessége - éppen ezt helyettesítettük a tolerancia erényével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem vagyunk meggyőződve a mi ismereteink, módszereink magasabbrendűségéről, ha komolyan el tudjuk képzelni, hogy másokéi ugyanolyan értékűek lehetnek, akkor a tolerancia értelmét veszti, és helyére a kíváncsi érdeklődés lép a másfajta bölcsességek, másfajta viselkedések, másfajta gondolkodásmódok másfajta mondanivalói iránt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás