„ Valami nincsen rendben
e kerek féltekén,
végesben, végtelenben
téged kereslek én. ”

„ Ha valaki már régen adta jelét, hogy szeret, akkor én úgy érzem, hogy már nem. Főleg, ha közben másnak is adott szeretetet. Ezért nekem folyamatosan kell az, hogy mások éreztessék a szeretetüket velem, különben elvész, és ezzel együtt én is. ”

„ Szeretsz? De én megint magam vagyok
S mint elhagyott halott
Kit senki, senki nem viraszt
Fölérez, éled ujra bennem
Szerelmem -
Sikong és te nem hallod azt.
Nem hallod azt se meg soha
Mikor szólitlak, hívlak, vágylak,
Nevedtől hangos a szoba
Ahol a sóhajtásaim tanyáznak. ”

„ Amikor beszélgetek valakivel, akkor olyanná válok, mint ő. Nem vagyok én. Nem vagyok olyan erős, hogy legyek. Mármint nem vagyok olyan erős, hogy beszélgetés közben megtartsam önmagamat. ”

„ Az ember nem mondhat mindig világrengető értelmességeket. Néha nagyon pihentető és kényelmes egy kis csevegés az időjárásról. ”

„ Sok minden van, amiről "nem illik" beszélni. Nem ezért semmitmondóak sokszor a beszélgetéseink? ”

„ Bocsáss meg mindent magadnak!
Hisz egyszer úgyis elévül.
Semmi rossz nem tart örökké.
Végül megszépül... ”

„ Hogy te soha sem szerettél,
Tudom, a mint fölébredek ;
Álmaimban csak azt érzem,
Hogy én miként szerettelek, ”

„ Ahol egy szív megbocsát,
Ott ég és föld, minden beleremeg,
Rohannak a testet átszövő, lüktető vérerek.
Elhagyni még nem tudod,
Szeretni már végképp nem mered. ”

„ Szemeiben ég a tűz,
És csak néha oltja könnye el,
Ha fáj nagyon a búcsúzás.
Ha a végső percben átölel. ”

„ Ha ki tudjuk nevetni saját hülyeségünket, még nem lettünk teljesen hülyék. ”

„ A test bűbájának legfőbb alkatrésze a lélek jósága, s egy nő egész lénye akkor van összhangzásban, midőn a külalak igézetéből az első hatás nem az érzékekre esik. ”

„ Talán majd lesz még egy perc,
Talán újra szeretsz? ”

„ Hol lehetsz? Ha te már látsz engem,
ne hagyj itt, mint hallgatag virágok.
Újra kérlek, nyílj ki közelemben
s szólalj meg, ha közeledben járok.
(...)
Csak remélem türelmetlenkedve,
hogy te már a nyomom megtaláltad,
s csillag-hosszan élsz, hogy életedbe
én is mindenképpen eltaláljak. ”

„ Mert gyerek vagyok vagy felnőtt?
Eldönteni nem tudom.
Én hiszek a valóságban, de sokszor álmodom.
Én álmodok szépeket, és hiszem,
hogy valóra válhat.
Az élet talán ettől szép,
Ezt üzenem a nagyvilágnak. ”

„ Elveszett könnyeim helye már csak fehér folt,
A pillanat elszökött, s meglehet, hogy nem is volt.
Nélküled nem történhet más ezután,
De kettőnkkel megtörténhet bármi talán. ”

„ A világ végleg kész: mindegy, hogy sár van,
az utakon elindul valaki... ”

„ Ha nem lakna lélek vagy elme,
ha nem szaggatna annyi kétség,
ha nem várnám mindig hiába
a bizonyosság illetését - ”

„ Túlságosan is szeszélyes, hangulatember vagyok! Nincs már bennem szenvedély, és úgy emlékszem, jobb kiégni, mint elenyészni. ”

„ Mese, hogy volt egy öreg ember, s egyszer hullt a hó,
de az apóka s egy néni azt mondták: mégis, talán mégis,
mégis védik, ami megmaradt, hogy legyen úgy,
ahogy az élet kéri, ahogy senki sem érti, legyen mégis.
Lesz valaha egy új világ, mely megérti, mi fájt,
mely arról szól, hogy volt két ember, ki ugyanarra várt. ”

„ Jőj, óh emlékezet! ”

„ Oh te legszebb álom! te legszebb valóság!
Te legédesb bánat, - te fájó boldogság!
Te feltalált pokol, - te elveszett éden!
Te fenmaradt sugár az elborult égen`.
Imádva borul le te előtted lelkem:
Te legszentebb emlék - oh első szerelmem!
Soha nem feledlek! ”

„ Az emlékezet bizony tényleg olyan, mint a görbülő földön a láthatár változása, ami onnan még látható, innen már nem az. ”

„ A múlt eseményei az emlékeinkben továbbélnek. Némelyikük olyan fájdalmas, hogy nem akarjuk újra átélni őket. Az emlékeinkre viszont ajándékként is tekinthetünk. Olyasmi, melyet felbonthatunk újra és újra, hogy felidézzük a boldog pillanatainkat. És olykor, az adott pillanatban emlékké alakulhat egy esemény, mert olyan igaz, oly tiszta és jelentős, hogy örökké az emlékezetedbe szeretnéd zárni. ”

„ Csak az emlék élt bennem, a múlt egy tökéletes állapotban konzerválódott darabkája, egy színes ecsetvonás a szürke, sivár vásznon, ami az életünkből lett. ”

„ Kicsit idiótának kellene lennem, hogy újra érezhessem azt az eufóriát, amit még gyerekként. ”

„ Már nem hallom egy sohasem volt perc fülembe dörömbölő csendjét,
már nem hallom, amit kerestem, s hogy kerestem is, csak emlék. ”

„ Feledd, feledd a képzelt szép világot,
Nézd a magast, a fénynyel telt eget,
Vagy édesb tán a végtelen üdvénél,
Könyezni multad romjai felett? ”

„ Az álom előnye a valósággal szemben, hogy nem kell róla lemondani, megtarthatja az ember haláláig, vagy amíg akarja, vagy előveheti agysejtjeinek rejtett zugaiból, hogy szemhéjai mögött élni kezdjen. ”

„ Ha nem követeljük magunknak az örökkévalóságot, elveszítjük a mát is. ”

„ Jó az, ha mindent, ahogy van,
Úgy el tudsz fogadni!
A baj mindig múló állapot -
Nem kell folyton keresni!
Ha fejjel vagy a homokban,
Nem látszik, hogy milyen szép ez a nap,
Hogy milyen kék az ég. ”

„ Soha ne sírj, ha véget ér egy álom!
Soha ne sírj, az élet megy tovább.
Itt vagyok én, s csak érted, neked játszom,
A jó barát a bajban is barát. ”

„ Ha a fecske levert fészkét ismét újra és újra tudja rakni, s legföljebb az üldözésen okulva más eresz alatt keres védelmet, rommá dőlt életterve vagy vesztett vagyona mellett miért csüggedne el éppen az ember, ki egyedül bír értelemmel, s egyedül hisz a gondviselésben? ”

„ Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg!
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz. ”

„ Így győzik le a gyerekek magukban a félelmet. Elalszanak. ”