„ Az apokalipszis éppúgy része a buddhizmusnak, mint a taoista filozófiának vagy a keresztény és a zsidó vallásnak. Mindig tudták, hogy az emberiség nem fejlődik, hanem válság felé halad. ”

„ A marakodó szocialista szekták közös bűne a munka önkényes megszervezése; szolgaságba hajtják az egyént a közösség hasznára. ”

„ Lángész csak a társadalom talajából virágzik ki, a nagy művészetben csak korának hite lángolhat. ”

„ Az a baj a békével, hogy hajlamosabb a hibák büntetésére, mint a kiemelkedő tevékenység jutalmazására. ”

„ A civilizáció kényes egyensúly, amelyet minden új nemzedéknek meg kell tanítani, és amely sohasem lehet egyetlen generációnál "mélyebb". ”

„ Véleményem szerint egy közösség lelkiállapota közvetlenül a vezetőtől függ. ”

„ A szülők régen is összekeverték a gyermeki ártatlanságot a tudatlansággal, ma is így tesznek, s ez valószínűleg soha nem is fog megváltozni. ”

„ Tudod milyenek a szülők, mondanak dolgokat, de nem gondolják komolyan. ”

„ - Ha anyai ösztönről beszélünk, akkor az olyasvalamit jelent, ami megvan minden egyes nőben, kivétel nélkül?
- Természetesen, kedvesem. Hiszen ettől nő egy nő. De persze attól, hogy megvan bennünk, még nem feltétlenül tudjuk, hogy hogy is fejezhetnénk ki. Nem lehet csak úgy bekapcsolni, de ha a szükség és a helyzet úgy kívánja, nem marad rejtve senkiben. ”

„ A gyerek olyan, mintha megjelölnének az arcodon. Teljes embert kíván, nincs mese. ”

„ Amikor gyerekek vagyunk, a szüleinket használjuk mérceként, hogy eldöntsük, mennyire rossz a helyzet. Ha nagyot esünk, és megütjük magunk, de még nem tudjuk eldönteni, hogy fáj-e vagy sem, egyből a szüleinkre nézünk. Ha rémülten rohannak felénk, sírni kezdünk. Ha csak nevetnek, és megcsapkodják a gonosz földet, akkor feltápászkodunk, és tovább játszunk. (...) A szülők az érzelmek fokmérői a gyerekeik számára, és ennek dominó-hatása van. ”

„ Egy kisgyereknek, egy kisfiúnak is, százszor inkább az anyjára van szüksége, mint az apjára. ”

„ Egy anyának nem lenne szabad meghalnia, amíg nem szül a lánya. ”

„ Az édesapa olyan, mint a kenguru, nem szívesen nyitja ki az erszényét. Az a téves elképzelése van, hogy mivel a pénzt ő keresi meg, ő döntheti el, hogy kinek mennyit ad. Hosszú, szívós neveléssel tudjuk csak rávenni, hogy ebből a rögeszméből kigyógyuljon. ”

„ Az édesapa nevű pénzkiadó automatát csak odaadó, hű kutyaszemekkel lehet nevelni. Mindig éreznie kell, hogy életünk végéig hálásak leszünk neki mindenért, a levegőtől a BMX kerékpárig. ”

„ Azt hiszem, a kisgyerek, egy négy-öt-hat éves kiskrapek agyában az a két fogalom, hogy apa és védelem, valahogy egyet jelent. Nekem az apám nem volt oltalom, nem volt pajzsom a világ ellen. A világ ellen, amitől sokszor féltem. ”

„ Amikor majd remélhetőleg te is anya leszel, majd meglátod, milyen nehéz is. Sok szülő a sorsra bízza a gyermekét. "Ha nem saját maga éli meg, nem tanul belőle" - mondják, és ölbe tett kézzel nézik, ahogy a gyermekük begyűjti a pofonokat az élettől. Nem segítenek nekik. Én viszont nem hagyom, hogy te is elkövesd az én hibáimat. Valamikor megesküdtem: senkinek sem hagyom, hogy bántson téged. És ebbe beleértettem az igazságtalan Istent is. Az embereket ne is említsd. Még a sajnálatodat sem érdemlik meg. Ütni kell őket, hogy tiszteljenek. Üsd-vágd őket. Még a legjobb is, ha eljön az idő, hátba szúr. Még ha soha nem is ártottál neki. Szúrj tehát te elsőként. Nem hagyom, hogy a gyerekem lágy legyen, mint a vaj. Hiszen azt bárki könnyen szétkeni egy szelet kenyérre. Amit az előbb említettem, hogy akkor már késő, azt az anyámtól tanultam. A nagyanyádtól, Elenitől. Éjjel-nappal ezt igyekezett a fejembe verni. Úgy tűnik, ő keservesen, fájdalmak, kínok és szenvedések árán tanulta meg. Ki tudja, mit kellett elszenvednie, és hogy fizette meg ezt a leckét. Átadta nekem. Én pedig most átadom neked hozományként, te pedig tartsd tiszteletben. A nagyanyád a lelkével fizette meg. ”

„ Azt hiszem, a gyerekeknek csak addig nincs szükségük a szüleikre, amíg bajba nem kerülnek. ”

„ Az anyák olyanok, hogy maminak szólítjuk őket, meleg a nyakuk meg a válluk, ahová a fejünket fúrjuk, és jó szaguk van. Az anyák mindig (mindenkor, bármikor etc.) velünk foglalatoskodnak, állandóan rajtunk tartják a szemüket, és ettől láthatóan boldogok. Boldogok. A szemük színe olyan, mintha az ég be volna borulva, de mégis ragyogna a Nap. Nevetős szemük mélyén - később - meglátjuk a szomorúságot is, az állandó, kiapadhatatlan és eltörülhetetlen fájdalmat, amelyről nem tudjuk, mire vonatkozik, hacsak nem magára a nevetésre. Enni adnak, inni adnak, puszit adnak. (...) Vagy arra ébredünk, hogy ülnek az ágyunk szélén, és fogják a kezünket. Vagy pihekönnyű tenyerüket a mellkasunkhoz tartják, a szívverésünkön, és így ébredünk. Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket, az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot. Később lesz egy rövid szakasz, amikor nem szeretjük (a falnak megyünk tőle), ha hozzánk érnek. Nem kell ezt kimondanunk, tudni fogják, érezni, és megtorpannak az ajtóban, ezt még mi nem látjuk, és azt sem, hogy onnét hosszan és kedvtelve kémlelnek minket, (...) mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón, mintha angyalhangot hallanánk, valami gyönyörűségeset, puhán, suhogva, igen, a nevünket, egy angyal rebegi el a nevünket, az első nyújtózkodást megelőző rebbenésünkre az anyák is rebbennek, elrebbennek, vissza abba az életükbe, amelybe nincs belátásunk, árnyékos vidék, és amely igazán sosem érdekelt bennünket, halljuk a nevünket az égből. ”

„ Az anyai szeretet kritikátlan, önzetlen és önfeláldozó, az anyai szeretet mindent megbocsát: a hisztizést, a könnyeket, a közömbösséget, a hálátlanságot vagy a kegyetlenséget is. Az anyai szeretet egy fekete lyuk, ami elnyeli a bírálatot, felment minden vád alól, megbocsátja az istenkáromlást, a lopást és a hazugságot, és még a leggonoszabb cselekedetet is olyasmivé változtatja, ami nem az ő hibája. ”

„ A babák testsúlya mindig ideálisnak mondható, és ezt onnan tudjuk, hogy ha lerakjuk őket a vállunkról, valami hiány keletkezik a nyomukban. ”

„ Mikor majd felnősz és gyerekeid lesznek, mindig azon fogsz töprengeni, hogy mit taníts meg a gyerekeidnek, de fogalmad sincs, hogy egy gyermek mennyit taníthat a szüleinek. ”

„ Gyermekünktől mindent elveszünk, ha mindent megadunk neki. ”

„ Egy anya életet ad a gyermeknek, hogy az a gyermek az apjának adjon új életet: egy érintéssel, amit sosem felejt el. ”

„ Egy apa reménytelensége az egyik legfélelmetesebb dolog. Egy apa mindig mindent megtesz a fiáért, egy apa, még ha a világ dől is össze, megy, ha a fia hívja. Egy apa a nehéz időkben is ott van a fia mellett, mert az apát és a fiút a lélek köti össze egymással.  ”

„ A szülő szavunk nem főnév, de még nem is igenév, hanem ige, mivel folyamatos cselekvést, történést, létezést fejez ki. ”

„ A szülés, gondolta Carl, nem csupán gyermeket eredményez. Általa egy anya is megszületik. (...) Valakinek az édesanyja, gondolod róla. És valahol létezik egy gyermek, aki anyává tette ezt a nőt, és akinek a kedvéért megváltoztatta a külsejét, hogy jobban eljátszhassa a szerepet. ”

„ Anyák félik gyerekük félelmeit, átveszik fájdalmas betegségüket - néha meg is halnak miattuk. ”

„ Azt mondják, hogy szülőnek lenni leginkább olyasmi, hogy látod, amint a gyerekedből olyasvalaki lesz, amit nem lehetett előre látni. ”

„ Néha, ha ránézek más emberekre és az életükre, és azokra a dolgokra, amiket valóra váltottak, és én nem tettem, akkor ránézek az egyik gyerekemre és tudom, hogy egyetlen napot sem vesztegettem el, és hogy milyen fontosak még az előttem álló napok. ”

„ Senki sem akarja sajnálni a szüleit. (...) Azt akarjuk, hogy egy ideig óvjanak minket, utána meg azt, hogy hagyjanak békén. ”

„ Csak amikor a génjeink által ránk kényszerített szerepjáték véget ér, csak akkor tudjuk a szüleinket akként nézni, megérteni, elfogadni, becsülni, és talán szeretni, amik, és amik mindig is voltak: emberek. ”

„ Egy jó apa néha hagyja nyerni a gyerekét a játékban. ”

„ Ha gyerekem van, ez azt jelenti, hogy az emberre szavazok. Ha gyerekem van, ezzel mintha azt mondanám a világnak: megszülettem, kipróbáltam az életet, és olyan jónak találtam, hogy úgy döntöttem: érdemes megismételni. ”

„ A gyerekek megsínylik az ilyesmit. (...) Jobban, mintsem a környezetük valaha is gondolná. A fájdalmat, a visszautasítást, a valahova tartozás hiányát. Olyasmi ez, amit nem lehet csupán kedvező életkörülményekkel jóvátenni. Nem pótolja az iskoláztatás, a kényelmes otthon, a biztos jövedelem vagy a kezdő tőke valami szakmához. ”