„ Azt szeretem benned, amit nem akarsz nekem adni,
magányodat szeretem és lelked kételyeit. ”

„ Veled együtt, ketten élünk meg meleget, fagyot,
kellünk egymásnak, a Hold is a Nap nélkül némán ragyog. ”

„ Noha nem vagyok futurológus, magabiztosan állítom: mindhalálomig ellenállhatatlan leszel számomra. ”

„ Ölelj meg, csókolj meg,
S élek beléd halva -
Örökké ölelve,
Örökké csókolva! ”

„ Szeress engem, ha tudsz szeretni,
Szeress engem, mert, jaj, utálnak
S olyan jó szeretettnek lenni. ”

„ A teremtésnek szertelen
örömét, ringó réteket,
feslő, bimbózó életet,
viharzó kürtű gyárakat,
felettük égő álmatag
foltjaival a felleget,
a fecskéket, embereket,
arcod tavaszát, nevedet,
szeretlek, s mindent szeretek... ”

„ Szeretlek én téged nézni.
Oly szép lánggal ég szemed;
Eloszlatja búmat, mint a
Nap a sötét felleget... ”

„ Nem szeretlek... miért hazudnám,
Hitegetném magamat?
Ohajtlak, de nem szeretlek;
És a szívem majd megszakad. ”

„ Mit kell itt még szerelem,
kedvesem?
Ugy tudlak már csak szeretni
mint magamat szeretem,
égve s égetve, kegyetlen ”

„ Szeretnék életed utolsó asszonya lenni...
Utolsó, aki nem volt soha még,
Utolsó, akire elborultan nézel,
Utolsó, aki egyben a Kezdet és a Vég... ”

„ Ne csodáld, hogy feszengek idegen életemben,
különös tárgyak között ülünk egymással szemben. ”

„ Gyere utánam, mihelyt lehet. Oly szerencsétlen leszek nélküled még Isten közelében is. Ne hagyj soká magamra (...)! Itt volt a paradicsom. Az ott fönn csak az ég. ”

„ Az ember megrészegedik, ha szívébe költözik az ég. Amíg távol voltál, haldokoltam. Te adtad vissza tűnő életemet. Azt éreztem, valami belém hasított, oszlik a homály, és izzón, lázasan árad vissza belém a gyönyörű élet. Milyen furcsa élet, amit te adtál vissza. Olyan mennyei, hogy szinte fáj. Mintha nőne a lelkem, s nem találná helyét a testemben. Angyali érzés ez, a beteljesedés érzése, fejembe száll és elszédít. Mintha szárnyak verdesnének a szívem helyén. ”

„ Figyelj rám, mintha jel volnék,
Keress úgy, mintha nem volnék,
Vigyázz rám, mintha gyöngy volnék. ”

„ Úgy szeretnék nagyon sokáig élni,
hogy öregen is megismerjelek,
mikor tüzedből már nem futja égni
s én is parázslok, alig perzselek. ”

„ Nem akarlak elveszíteni. (...) Egyszer már elveszítettelek, és bele is haltam volna, ha még egy kicsit el lettél volna veszve. ”

„ Nem elég csak jónak lenned!
Engedd, hogy csalódjak benned! ”

„ Abban, hogy ha én leszek neked, akkor csak én leszek, senki más, ebben biztos vagyok. De azt, hogy én legyek-e, azt neked magánszorgalomból kell eldöntened. ”

„ Minden, amit szeretek magamban, az te vagy! ”

„ Nyakadba csókoltam a vágyat
s örökös foglyod maradtam
ódivatúan olykor nevetségesen
felfedező voltam mert testedre vágyakozva
magamat is megismertem
nemcsak akartam hanem mertem is
egy életre megszeretni. ”

„ Adás, igéret, tilalom,
Parancsolat avagy alázat,
Ki leszel, mikor ujra látlak? ”

„ (Milyen érvényes
lett arcom: két tenyered
zárójelében!) ”

„ Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet. Éljük egymásnak a napokat. Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba. ”

„ Gyere, édes feleségem,
Simogasd meg a hajam
S áldjon Isten annyiszor meg,
Mint amennyi szála van!
Csak ne tünődj soha rajta,
Szine, fénye hova lett -
Csak örülj, hogy együtt értünk
Hét nyarat és hét telet! ”

„ Szeretlek, s ha nem vagy rá érdemes,
Még jobban megérdemlem, hogy szeress. ”

„ Itt nem érzelemről van szó, hanem jóval többről. Figyelj a szívedre, mert itt rejlik az a rejtélyes mag, amelyben minden benne van: az érzés is, az értés is, együtt. ”

„ Te vagy, akire
A szívem palettája
Rászíneződött. ”

„ Törzsed törzsemmel
átfonod, két büszke én,
már egy test vagyunk. ”

„ Ma elmehetsz még.
Mintha csak úgy mászkálós
kedvedben lennél. ”

„ Te is érzed
a testeden átfutó
áramot
amikor hosszan
szó nélkül
nézünk egymás szemébe
s az ajkunkon
játékos mosoly vibrál
s a tekinteted
titokzatos mágneses erővel
vonz a szakadékba
ahonnan kiutat
már nem találunk. ”

„ Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfű lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban. ”

„ Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon.
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében. ”

„ Elrabollak és magammal viszlek! Harcolni fogok veled, teérted. Legyőzök mindent, meglátod, leküzdöm a nehézségeket, és nem adlak senkinek és semminek! ”

„ Kerestem a gyönyört, a kincsedet,
sírtál értem, mégis elfelejtettelek,
hiszen nem találtam mást,
csak a szerelmedet. ”

„ Ölellek, mint szél a fákat,
Hajnalt az est, Nap az árnyat.
Szivárványként ezer színnel
Rajzollak meg, szerelemmel. ”