Legfrissebb idézetek

- Hogy érted ezt? - szólt a Hernyó szigorúan. - Értelmesen beszélj!
- Sajnos, kérem, nem tudok értelmesen beszélni, mert nem az vagyok, aki vagyok, amint látni tetszik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És mégis olyan sok minden van, ami csodálattal tölt el: a növények, az állatok, a felhők, a nappal és az éjszaka és az emberben rejlő örök lényeg. Minél bizonytalanabbá váltam önmagamban, annál erősebb rokonságot éreztem a dolgokkal. Igen, úgy érzem, mintha az az idegenség, amely oly sokáig elválasztott a világtól, átköltözött volna belső világomba, és váratlanul kinyilvánította volna, hogy magamnak vagyok ismeretlen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életet nem lehet másként elviselni, csak azzal a tudattal, hogy belenyugszunk mindabba, amit magunknak és a világnak jelentünk. Bele kell nyugodni, hogy ilyenek vagy olyanok vagyunk, s tudni, mikor ebbe belenyugszunk, hogy nem kapunk e bölcsességért az élettől dicséretet, nem tűznek mellünkre érdemrendet, mikor tudjuk és elviseljük, hogy hiúk vagy önzők, vagy kopaszok és hasasok vagyunk - nem, tudni kell, hogy semmiért nem kapunk jutalmat, sem dicséretet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig van hiba a kristályban. A tökéletességet soha nem érjük el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; a test csak szolga. (...) Szolga ő és egészen gyermekes. Szerveink hajlamai oly kezdetlegesek, mint a kisgyermek követelései. Mindent akar a test, minden örömet, mindenfajta kielégülést és folyamatosan akarja. (...) De a jellem ne tűrjön semmiféle rabszolgalázadást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság. Egy mozdulat, egy szó, egy cselekedet végül is elárulja igazi jellemünket: az álarcosbál csak alkalmi lehet. S a találkozás egy jellem valódi sajátságaival a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Életünk szerves része, hogy miként fuseráljuk el azt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy nagy tüzes üstökösnek, egy hullócsillagnak látom magamat. Mindenki megáll, felnéz és elakad a lélegzete "Azt nézd meg!" Azonban akkor - huss, már el is tűntem... és soha többé nem fognak olyat látni, de nem is lesznek képesek elfelejteni engem – soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha nem vagy rá hajlandó, hogy változtass az életeden, nem lehet rajtad segíteni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszer, ha igazán egyedül vagy,
nézz önmagadba mélyen
és mondd ki azokat a szavakat,
melyeket magadnak bevallasz,
de másnak sohasem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden ember őszintének születik, és mint csaló hal meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember rabjává válhat egy elragadtatottságnak, ha nem érti meg idejében, miért vált elragadtatottá. Meg kellene egyszer kérdeznie magától: Miért ragadott úgy el ez a gondolat? Mit jelent ez rám nézve? Egy ilyen szerény kételkedés megóvhat bennünket attól, hogy saját eszméinknek maradéktalanul és örökre rabja legyünk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha elgondolkodom azon, hogy milyen lenne, ha felfednék mindent, ami elnyomott és ismeretlen bennem. De sosem fogom megtudni. Rejtőzködve élem az életemet, minden ettől függ, az életem függ tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokszor művel balgaságot az ész,
Ha külsőből belsőt ítélni kész.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van úgy, hogy csak akkor veszünk észre dolgokat, amikor felkészültünk rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ szemében akárhányszor megbukhatsz. Önmagunk előtt nem szabad gyöngének lenni; mert ez az igazi bukás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azt talán sokan elismerik, hogy szükség van önismeretre és józan észre, de csak nagyon kevesen tartják magukra nézve is kötelezően érvényesnek e szükségleteket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember azonban csak akkor dönthet a saját útja mellett, ha azt tartja a legjobbnak a maga számára. Ha valamilyen más utat jobbnak tartana, akkor azt élné és fejlesztené a saját útja helyett. A többi út erkölcsi, társadalmi, politikai, filozófiai és vallási természetű konvenció. Az a tény, hogy a konvenciók mindig virágoznak valamilyen formában, azt bizonyítja, hogy az emberek elsöprő többsége nem a saját útját, hanem a konvenciót választja, s ennek következtében nem önmagát fejleszti, hanem egy módszert, s vele a saját teljességének rovására egy kollektívumot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az embernek harmóniában kell élnie önnön természetével. Ehhez előbb meg kell ismernie önmagát, majd a felismert igazságokhoz kell igazítania az életét. Mit szólna például egy vegetáriánus tigrishez? Nyilván azt mondaná, hogy csapnivaló egy tigris ez.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hányféle szégyen és képzelt dicsőség
hálójában evickélünk, pedig
napra kellene teregetnünk
mindazt, mi rejteni való.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Melyik a legjobb kormány? Az, amelyik megtanít minket saját magunkat kormányozni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igazában a bűn vagyunk, a gyöngeség, az, amit leplezünk.
Az erény, ami kilátszik belőlünk, felülete csak a jéghegynek, ami a mélyben vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyanakvással szemlélem magam, ezt a különös ellenfelet, kinek minden titkos gondolatát ismerem, s lépéseit és cselekedeteit mégsem tudom kiszámítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert én vagyok az első és az utolsó
Én vagyok a nagyra becsült és a megvetett
Én vagyok a szajha és a szent
Én vagyok az anya és a leánygyermek
Én vagyok anyám karja
Meddő vagyok, és számtalan gyermekem van
Én vagyok az asszony és a hajadon
Én vagyok, aki világra hoz, s aki soha nem szült
Én vagyok a vigasz a szülési fájdalmakban
Én vagyok a feleség és a férj
És engem a férjem teremtett
Én vagyok az apám anyja
Én vagyok a férjem húga
És ő az én eltaszított fiam
Mindig tiszteljetek
Mert én vagyok a gyalázatos és a nagyszerű.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az elmúlt 33 év során minden reggel belenéztem a tükörbe, és megkérdeztem magamtól: "Ha a mai lenne az életem utolsó napja, azzal szeretném vajon tölteni, amit ma csinálni fogok?" És valahányszor a válasz túl sok napon át volt "nem" egyhuzamban, tudtam, hogy valamin változtatnom kell... majdnem mindenen - a külvilággal szemben támasztott elvárásaimon, a büszkeségemen, a félelmeimen a szorult helyzetektől vagy a kudarctól - mindezek a dolgok egyszerűen szertefoszlanak, amikor a halállal nézünk farkasszemet, és csak az marad hátra, ami igazán lényeges. Nem ismerek jobb módszert azon gondolat csapdájának elkerülésére, hogy valami vesztenivalód van, mint emlékeztetni magad arra, hogy meg fogsz halni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem adhatok neked bombabiztos receptet a sikerhez, a kudarc receptjével azonban szolgálhatok: igyekezz mindig mindenkinek a kedvében járni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az első alapelv az, hogy nem szabad becsapnod önmagadat, már pedig te vagy a legkönnyebben becsapható személy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valahányszor a többség pártján találod magad, ideje megállnod és eltöprengened.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az a pénz, amely a tiéd, a szabadságod eszköze, míg az a pénz, amelyet hajszolsz, a szolgájává tesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem. Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek
más: mért féljek hát fölfödözni, ki vagyok?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha rátekintesz kedvesedre
akit szeretsz: tán nem te vagy?
Ha koldus lép a küszöbödre
akit kivetsz: tán nem te vagy?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha más szívébe akarsz belelátni, először a magadét kell megvizsgálni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szatíra olyan tükör, amelyben a szemlélők általában mindenkinek az arcát felfedezik, kivéve a saját magukét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás