„ A sors most szerelmet adna,
ideje szót fogadni,
Nézd, aki többet ígér,
annál biztosan nincs is semmi. ”

„ Nem figyel a szépre most senki.
A légbe szagol, és úgy meghajol
Az olajos, vérbő étek előtt,
Mintha nem is lenne halál. ”

„ Jó így, ha eső hull vagy hó.
Jó így, hogy az idő változó.
Jó így, hogy nevetni meg sírni is tudunk,
És még mindig emberből vagyunk. ”

„ Az élet egy hosszas felkészülés valamire, ami soha nem történik meg. ”

„ Amikor táncolsz, nem az a célod, hogy egy bizonyos pontra megérkezz a táncparketten, hanem hogy minden lépést élvezz, míg odaérsz. ”

„ Hogy értsd, egy pohár víz mit ér,
Ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell.
Hogy lásd, egy napod mennyit ér,
Néha látnod kell, az élet hogyan fogy el. ”

„ Ringat egy bölcső,
játék a kertben,
suhanó tájak,
első szerelmek,
felnőtt vagy végre,
sodor egy örvény,
megkopott évek,
és végül a Fény. ”

„ A meditáció rendbe hozza a szertelen, nyugtalan kedélyéletet, annak háborgásait, sokszor belső viharait, és átvilágítja sötét, csillagtalan éjszakáit. A jógában nem az akrobatákat és fakírokat kell csodálni, hanem a meditációt, annak boldogító, erősítő és gyógyító hatalmát. ”

„ Ha öreg leszel, ősz és álmatag,
S bólongsz a tűznél, vedd le könyvemet,
Olvasd lassan, míg lágy tekinteted
S szemed mély árnyát visszaálmodod. ”

„ Milyen keserű és gyászos is az élet! Nem a gyermekkor: a gyermekkor édes és tudatlan. A felnőttkor azonban annál bánatosabb. ”

„ Volt már szebb, s tegnapom mind több lett,
S nem tudom, hogy múlt el, csak néha néztem fel,
Mennyiszer volt már nap, az alkalmak elmúltak,
S te nem tettél mást, mint én, a semmit, úgy, mint én. ”

„ De mi vár a kapu túloldalán? Van olyan kapu is, ami mögött semmi sincs. ”

„ Nincs semmi természetellenes a halálban. Jobb, mint céltalanul élni. ”

„ Mert az az igazság, (...) hogy az emberekben csak annyi jóság, annyi felebaráti szeretet él, amennyivel a pillanat gyönyörét fokozhatják. Az emberek - falkákba verődve vadásznak. Falkáik pusztítva végigszáguldanak a sivatagon, aztán üvöltve tűnnek el a vadonban. És veszni hagyják, aki elhull. Arcukat máz rejti, álarc, grimaszok. ”

„ Apa azt mondta, valamikor arról lehetett megismerni egy úriembert, hogy milyen könyvei vannak, manapság meg arról, hogy milyen könyveket nem ad vissza. ”

„ Kevesen vannak, akiket érdekel, mit gondolnak, mit akarnak mondani mások. Többnyire csak abban a reményben képesek meghallgatni az embert, hogy aztán ők önthetik ki a szívüket. Mindenki másokra akarja rátukmálni a maga terheit. Van, aki úgy tesz, mintha figyelne, pedig csak arra vár, hogy mikor jöhet elő a maga szövegével, várja az apropót, hogy közbevághasson. Ezért is unok szinte minden beszélgetést. ”

„ Mért
hiszem azt, hogy jóság van
bennem? A jó nem szép, és
a szép nem jó. Vagy csak
ritkán. De mind a kettő
kivonulóban van a világból. ”

„ - Te, Mikulás! - szólt nagyot ásítva, miután szárnyrakeltek egy újabb város felé. - Mondd, te kitől kapsz ajándékot!?
- Az én ajándékom a gyermekek mosolya... ”

„ A kíváncsiság a fegyelemsértés legtisztább formája. ”

„ Az élet egy nagy meglepetés. Miért ne lehetne a halál még nagyobb? ”

„ Gondold át egy másik nézőpontból. Csak egy milliméternyit mozdulj el, és meglátod, minden más színben fog feltűnni. A homályos dolgok maguktól kitisztulnak majd. A fontos dolgok többé már nem lesznek fontosak, és nem fog érdekelni, hogy mit gondolnak rólad mások. ”

„ A gyönyörű dolgok nem vonják magukra a figyelmet. ”

„ Mielőtt összeroskadnék, mindig megérint valaki. ”

„ Soha ne hagyd cserben a barátaidat. Hogyha egy csapattársad bajban van, te mész. Nem számít, hogy kéri-e vagy sem, te mész. Nem tudván, hogyan térsz vissza, élve vagy halva, te mész. Mindegy, hogy a rossz fiúk kicifrázzák majd a hátsódat, te mész. ”

„ S ha minden gyűlölet kivész belőle,
Gyökeresen ártatlan lesz a lélek,
És rájön: önmagától
Retteg, s örül, magától bátor. ”

„ Puha száj helyett megint csak a borotva becézi arcod. ”

„ Egy világ választ el, és nem értem,
Hogy miért vagy közel,
Ha többé úgysem érlek el. ”

„ Apró szavak, melyek összetörik, megcsonkítják a gondolatot, nem fejeznek ki semmit. (...) Nem, az ember nem tud elmondani semmit senkinek. A pillanat kényszere mindig elvéti célját. A szavak mellétalálnak, s távolról sem közelítik meg tárgyukat. Aztán feladja az ember, a gondolat elenyészik, s óvatosak leszünk, mint a legtöbb középkorú, sunyi, ráncos szemükkel, örökké aggodalmas tekintetükkel. Mert hogy tudnák szavakkal kifejezni az ilyen testi érzéseket? Meg ott azt az ürességet? (...) Az ember a testével érez, nem a lelkével. ”

„ Csak akkor hallgass,
ha van miről.
Csak akkor beszélj,
ha mást meghallgattál. ”

„ Az emberi nyelv strukturális jellegzetességei között az egyik legfontosabb, hogy a személy képes arra, hogy már aközben hallja saját üzenetét, míg kimondja. ”

„ Ha nem tudsz őszintén beszélni magadról, akkor más emberekről sem tudsz. ”

„ A reménykedés csupán az ostobaság biztos jele. ”

„ Kell ott fenn egy ország, mely talán ránk is vár,
kell ott fenn egy ország, amit senki nem talál.
Kell ott fenn egy ország, mely bárkit átölel,
Kell ott fenn egy ország, amit sosem rontunk el. ”

„ A mesék szép lassan elfogynak már,
S a sárgult lapok mind kihullnak sorra.
Nézd, a rajzolt ember a földre leszáll,
Nem is gondol a távolra!
De a csillagképeket
Akkor ki érinti meg?
Nézd, aki lent van, lassan már
Csak a morzsákért tipeg,
Ó, már a galambok se repülnek.
Mi van, már a galambok se repülnek? (...)
Hát hogy repülnék én, kinek szárnyai soha-soha nem nőttek? ”

„ Már csak csendesen nézik a tévét
Ahol ragyog egy másik világ
És ők nem kérik senkin se számon
Az elrabolt évek sorát
Pedig semmiért vesztek el álmok
Mint a zálogban hagyott ruhák. ”