„ Azt hiszem, hogy korábban azért nem tudtam megvalósítani az álmaimat, mert nem voltam őszinte, vagy nem vállaltam felelősséget azért, amit éreztem. Ebből következett, hogy akaratlanul eldobtam magamtól az álmot, mivel a gondolataim és a cselekedeteim nem voltak összhangban egymással. ”

„ Ha én meg tudnám határozni, mi is a jó, azt hiszem, okosabb lennék a legtöbb filozófusnál, aki ma a jóról meg a rosszról bölcselkedik. Mi a jó? Én is a bibliából tanultam: amit nem kívánsz magadnak, ne cselekedd másnak. ”

„ Tudod, mi a te bajod?... Örökölted anya katolikus bűntudatát meg apa protestáns munkamorálját. Képtelen vagy bolond módjára költeni a pénzt, mert úgy gondolod, bűnös cselekedetet viszel véghez, és pontosan tudod, hogy az ördög a tunya emberek barátja. ”

„ Az együttérzés legjobb fajtája az, ami cselekvésre serkenti az embert, és segít a gondok megoldásában. ”

„ Azt vettem észre, hogy az emberek a világ leghihetetlenebb és legszörnyűbb eseményeit minden zokszó nélkül tudomásul veszik. Legfeljebb annyira csodálkoznak el, mint egy váratlanul jött esőn. Ugyanakkor a világ legtermészetesebb cselekedete miatt - ha az kicsit is szokatlan - képesek bolondnak nézni. ”

„ Egyáltalán mi az a "jónak lenni"? Ki az, aki kimondhatja erről a végső szót? Ki állítja fel az irányelveket? Ki alkotja meg a szabályokat? Bizony mondom: te magad szabod meg a szabályokat. Te magad állítod fel az irányelveket, és te magad döntöd el, jól cselekedtél-e; hogy jól cselekszel-e. Te vagy az egyetlen, aki eldönti, Ki és Mi Vagy Valójában és Ki akarsz Lenni. És te vagy az egyetlen, aki megítélheti, jól cselekszel-e. ”

„ Abban az esetben, ha cselekedeteid gonosz következmények rendszerébe torkollnak, téged a cselekedetek - és nem a magyarázkodásod - alapján kell megítélni. ”

„ A jótékony cselekedetek általában önjutalmazóak. ”

„ A hála nem minden embernek szükségszerű erénye, az emberek cselekedeteiket nem mindig eszerint irányítják. ”

„ Uram, csak oly hitvány ne lenne énem,
Hogy magamban csalódva kelljen élnem,
Cselekedjen csak addig szárnyalót,
Ameddig innen még elláthatok. ”

„ Az a tudat, hogy tehetetlen vagy: a végső megaláztatás. Néhányan folyton-folyvást érzik, félnek, védtelenek, és lassan-lassan kirekesztik magukat a világból. Az egyik meghunyászkodástól a másikig tovább élni, vagy úgy cselekedni, mintha sorsod ura lennél - vajon melyik a hiábavalóbb? ”

„ Gondolkodj cselekvő emberként, és cselekedj gondolkodó emberként. ”

„ Ahhoz már túl öreg vagyok, hogy cselekedeteim miatt feldühödjek. Elfogadom magam az összes jó és rossz tulajdonságommal együtt. Nem pazarlok időt sajnálatra, dühre. ”

„ Nem tudom, érezted-e már a becsapottság, a kiszolgáltatottság érzését. Olyasmire gondolok, amikor rádöbbensz arra, hogy az lopott meg, akiben nagyon bíztál, akihez mindig tisztességes, őszinte voltál, akinek minden szavát, minden cselekedetét aranyfedezetként fogadtad el. Ezt éreztem én akkor. Azt, hogy becsapott. Mindig őszinte voltam hozzá, nem titkoltam el előtte érzelmeimet, lelkem legtitkosabb rezdülését is elmondtam neki, és megnyugvással fogadtam bölcs ítéletét, mert hittem, hogy igazat mond. Akkor azon tűnődtem, hogy ismeretségünk óta mikor és mit hazudott nekem. Ennek ellenére szerettem volna hinni benne, szerettem volna, hogy megérzéseim ne igazolódjanak. ”

„ Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. Azok a szerencsétlen fiatal testvérek nem tudják, mit cselekszenek, olyanok, mint az állatok, szegények. Nyomorúságos szennyel vannak tele, de hiába próbálom, nem tudok segíteni rajtok, ameddig ők nem kívánnak segíteni magukon. S az ember nem tehet egyebet, mint elfordítja a fejét másfelé s gyönyörködik abban, amit Isten teremtett, mert csak az hibátlanul szép. ”

„ "Néma gyereknek az anyja sem érti szavát." Ez volt a baja. Ebben a buta közmondásban benne volt minden baja. Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek. Milyen keveset tudnak ezek közölni. Igent vagy nemet, feketét vagy fehéret, nevetést vagy sírást. És mindig hamisítanak, hazudnak. Mégis tudomásul kell vennie, hogy ezekre van hagyatva. ”

„ Elég nagy a távolság aközött, amit az emberek a saját cselekedeteikről gondolnak, illetve aközött, amit valójában tesznek. ”

„ Ellensége mindenkinek akad. Ez természeti törvény. Az ember akaratát az ellenállás, a küzdelem acélozza. Mindazonáltal valahányszor fuj valaki reánk, vessünk számot magunkkal, hogy valamely cselekedetünk-e az oka? Ha rosszat tettünk, engeszteljük meg. Ha nem lehet, tegyünk iránta annyi jót, amennyi tőlünk telik. ”

„ Az ember már csak olyan, hogy azt a baromságot hiszi el a legszívesebben, amelyik nem követel tőle cselekvést. ”

„ Az ember képes jót cselekedni, de az ösztönei közel sem jók. Vagy Isten nem létezik, vagy elképzelhetetlenül kegyetlen. ”

„ Úgy cselekszik a távollét
A szerető szívekkel,
Valamint a szél fuvalma
A lángoló tüzekkel:
Ha csak kicsiny s gyenge a láng,
A szél mindjárt elfojtja;
De ha immár elharapózott,
Azt még inkább felbojtja. ”

„ Az élet igenlése az a szellemi cselekedet, amely által az ember abbahagyja azt, hogy csak úgy éljen a világban, tisztelettel kezdi saját életének szentelni magát, hogy ezzel a valódi értékére emelje azt. ”

„ Mihelyt belép az ember a társas viszonyokba, egy mások által megírt, rendezett s az egyén által kissé átalakított szerepet játszik. Akár otthon, akár a munkahelyén - mindenképpen álarc van rajta. Ha szórakozik, ha "maradandót" alkot, az elképzelt szerep szerint cselekszik, beszél, gondolkodik. Rettenetes a végkövetkeztetés, de igaz. ”

„ Ha úgy érezzük, hogy egyszerre több cselekvés fonalát a kezünkben tartjuk, akkor figyelmünk valójában csak ide-oda ugrál. ”

„ A tudatos elme egyszerűen tehetetlen a tudattalannal szemben, mert a tudatos elme a társadalom mellékterméke, a tudattalan pedig természetes, biológiai dolog, és mint ilyen, óriási erővel és energiával rendelkezik. Azaz az agyunk a "jó" dolgokon jár, miközben továbbra is "rossz" dolgokat cselekszünk. ”

„ Ha erőszakhoz folyamodsz, talán megoldhatod a problémáidat, de sokkal súlyosabbakat teremtesz. Az értékrendeddel ellentétes cselekedeteid nem csak a körülményeket változtatják meg, hanem téged is. És talán nem fog tetszeni, amivé válsz. ”

„ A halál olykor valóban úgy borul rá a világra, mint a felhő a napra, hirtelen értéktelenné válik minden "cselekedetünk és tárgyunk", s megfoszt bennünket az irántuk tanúsított érdeklődéstől, létezésük törvényszerűségének és értelmének érzésétől, mindent beborít a szomorúság és az unalom. ”

„ Nem lehet úgy irányítani az emberek életét, még ha helyesen irányítod is. Mert honnan tudod, hogy nem cselekszel helytelenül még akkor is, ha igazad van? (...) Nem lehet az embereket irányítani. Még Isten is a maguk útjára engedi őket, pedig el kell esniök és ki kell törniök a nyakukat, hogy a tévedésükre rájöjjenek... Te nem irányíthatod őket. ”

„ Minden pillanatodat a véletlenek határozzák meg, de a kisebb-nagyobb zökkenők ellenére, a cselekedeteidet te irányítod. S noha a feléd tartó eseményekről nem dönthetsz - a vihar magával sodor, ha akarod, ha nem -, az átélt élményeidről igen. ”

„ Celebgyerekek: azok a kiskorúak, vagy korlátozottan cselekvőképesek, akik jobb jövő reményében sztárcsaládba inkarnálódnak, de többnyire csak felnőtt korukban, a nemváltoztató műtét után ébrednek rá szomorú karmikus feladatukra, ami a legtöbbször mások tündökléséhez, jobb színben való feltűnéséhez való asszisztálás. ”

„ Szívesen megvallom Önöknek, hogy bámulatba ejt a szent írások fensége és az evangélium szentsége a szívemhez szól. Nézzék csak meg, milyen fellengzős beszédűek a filozófusok könyvei, milyen jelentéktelennek tűnnek emellett. Lehetséges, hogy egy ilyen fennkölt és ugyanakkor ilyen egyszerű könyv emberi alkotás lenne? Lehetséges, hogy az, akinek a történetét elmondja, saját maga csak egy ember lenne? Csupán egy olyan hang, amit egy rajongó vagy egy becsvágyó szektás hirdet? Minő szelídség! Milyen erkölcsi tisztaság. Mily megható bájosság a tanításaiban! Micsoda magasztosság az alapelveiben! Milyen mélységes bölcsesség a beszédeiben! Micsoda merészség! Milyen finomság, ugyanakkor milyen ütőerő van a válaszaiban! Micsoda hatalom a szenvedélyein. Hol van az az ember, az a bölcs, aki gyengeség és hivalkodás nélkül így képes cselekedni, szenvedni és meghalni? ”

„ Bennünk, emberekben a jelek szerint valóban a ragadozók elleni túlélési mechanizmusként alakult ki a félelmi reakció. (...) Csakhogy most, évmilliókkal később, egy olyan világban, ahol nem leselkednek vadállatok minden utcasarkon, ez a félelemi rendszer túlérzékeny lehet - mint az ideges autóvezető, aki folyton a fékpedál fölött tartja a lábát -, s a valójában nem is létező veszélyekre reagálva illogikus és irracionális cselekvésekre késztet minket. ”

„ "Igényes vagyok", mondjuk, és nem vesszük észre, mi is beálltunk az érzelmi zsarolók sorába. Elvárjuk, hogy a másik a mi helyesnek vélt szándékunk szerint cselekedjék, hisz mi is így teszünk. Védelmi vonalunk, várunk erős fala a mások elvárásainak való megfelelés és saját elvárásainknak való megfeleltetés építőköveiből épült. Belső világunk érintetlen maradt. Az elvárások szerepjátékokra kényszerítenek minket, hisz semmire sem vágyunk annyira, mint arra, hogy megosszuk szívünket a másikkal. Minden, a másiknak - megfelelés - szerep nem más, mint a befogadásért, elfogadásért való könyörgés. Erre kényszerülünk, erre kényszerítünk, miközben sóvárgó szemmel lesünk a másikra védelmi falunk, magánybörtönünk kukucskáló nyílásán. ”

„ Amikor az emberek csoportban vannak, a cselekvés felelőssége megoszlik. A szemtanúk feltételezik, hogy valaki más majd segítséget hív, vagy úgy gondolják, hogy mivel senki más nem cselekszik, a nyilvánvaló probléma (...) valójában nem is probléma. ”

„ Isten világa úgy van megteremtve, hogy a legtöbb dolog magában hordozza a következményét, vagy más szemszögből nézve a jutalmát, illetve büntetését. Így például azok a gesztusok és jó cselekedetek, amelyeket nem valamilyen hátsó szándékból teszünk, megbecsülést és végső soron szeretetet gerjesztenek, míg a bűn, bármilyen díszben érkezik is, bizalmatlanságot és távolságtartást szül. ”