A címkéhez 646 idézet tartozik


A magány gyönyörű, de nem olyankor, ha egyedül van az ember.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csupán azért engedem be a (...) bánatot, mert már annyira magányos vagyok, hogy egyedül őt találom érdekes beszélgetőtársnak. (...) Olyanok vagyunk, mint fenyőerdő közepén a fűzfa, valami ostoba madár csőréből estünk ki még magkorunkban, és nem volt senki, aki megkeressen, hogy betömje velünk egy fióka száját. Beleszülettünk egy fenyőerdő szúrós és igazságtalan bioszférájába, ahol mindenáron meg akarnak tanítani bennünket szúrni és zöldellni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szükségem van erre az érzésre, hogy egyedül vagyok odahaza. Hogy nem figyel senki. Nem ellenőrzi senki a szokásaimat. Nem bámul senki. Az embernek szüksége van néha a teljes magányra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányban élő ember sok olyan csekélységgel foglalkozik, amit más elbocsát a figyelme mellett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyedül! Milyen hideg van, csakugyan! És milyen szomorú minden! Vége! Micsoda iszonyú gondolat! Nem remél, nem vár, nem álmodozik róla többet azzal a forró lánggal a szívében, amitől néha olyan jó élni ezen a vigasztalan földön, ami olyan, mint mikor kigyúl az örömtűz a sötét estében. Elbúcsúzik a magányos, izgatott éjszakáktól, mikor hajnalig járt fel-alá a szobájában, és rágondolt, az ébredéstől, mikor alighogy kinyitotta a szemét, az volt az első gondolata, hogy "nemsokára viszontlátom a mi kis házunkban".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél betegebb az ember, annál magányosabbnak érzi magát, annál jobban szorong és annál kedvetlenebb. De minél többen veszik körül, minél több szállal kapcsolódik az élethez és mindahhoz, ami életkedvet önt belé, annál hamarabb fordul a kocka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányos ember hőstette - mindig kényszerű hőstett. A felderítő az ellenség hátában csak akkor dolgozik egyedül, ha elvesztette a kapcsolatát a társával. Az önfeláldozó orvosok, akik pestissel oltották be magukat, aztán bezárkóztak egy kórterembe, nem tehettek másként, hiszen nem akarták a mások életét kockáztatni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfiember is megkívánja néha az egyedüllétet, és a lányoknak is szükségük van néha a magányra, s ha egymásba szeretnek, akkor kölcsönösen féltékenyek lesznek erre a magány utáni sóvárgásra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magány, még ha csendes is, mint a fény, de olyan fény, mely a leghatalmasabb erőt képviseli, nélkülözhetetlen az ember számára. Minden ember egyedül érkezik erre a világra, és egyedül hagyja el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A házasságunk nem egy tündérmese, nem hint rám rózsaszirmokat, és hétvégenként nem repít el Párizsba, de ha levágatom a hajam, észreveszi. Ha felöltözöm, hogy elmenjek valahová, megdicséri a ruhámat. Ha sírok, letörli a könnyeimet. És mikor magányos vagyok, szeretettel vesz körül. Ugyan kinek kell Párizs, ha megölelik helyette?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha példának senkit se vettem,
magam házában óv a magány
és minden mestert kinevettem,
ki nem nevetett önmagán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A madár a maga szépségében minden élő közül a legmagasabb rendű esztétikum kifejezője (...), a legbecsesebb szellemi értékek művészi jelképe. Mégis azt tapasztaljuk, hogy egy madárraj összehasonlíthatatlanul nagyobb élményt nyújt, mint egy magányos madár.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányos, félre való élet, az elzárkózás a világtól elzár a gondolkodástól is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magányos ember a vadember csökevénye, akit megtűr a társadalom.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem kértem életet, nem kértem bánatot, sem szenvedést,
De kaptam eleget, hidd el, mellé félelmet meg rettegést.
Most itt állok, a szellő fúj fülembe síró dallamot,
A könnyek porba hullnak, én meg magányosan ballagok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sötétedő eget csodálta, ahogy kifeszített, fekete sátortestét elárasztották a csillagok. Szomorúan mosolygott magányán, de nem sírt, piszkos arcára már odaszáradtak a rég elhullatott könnyek. Csak nézte az eget, hangtalan, lágyan menetelt az idő a képzelet indás vaskapui mögött.

pont 1 kedvenc 0 hozzászólás

Sosem viseltem el azokat, akik másoknak hánytorgatják fel a magányukat, de azokat sem, akik szégyenként élik meg. A magány szabadság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magány az emberi létezés egyik legmélyebb élménye és feltétele. Az ember az egyetlen lény, amelyik tudja, hogy egyedül van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hová mész, ha magányos vagy?
Követni foglak,
Amikor a csillagok elszomorodnak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak egy szenvedés van, a szív magánya.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember rettenetesen fél egyedül maradni, ezért kell neki egy társ, egy életszövetséges. Benne marad akár egy halott kapcsolatban is, hogy ne legyen magányos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ölelj erősen, hogy a magányt megfojtsam,
Vigyázz rám, kérlek, nehogy elrontsam,
Bújj mellém, jó így, csak összefonódva,
Védjük kis világunk a világtól óvva.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokan a magány elől menekülve regisztrálnak a közösségi oldalakon, de az csupán illúzió, hogy az idetartozás megszünteti a magányt. Megoszthatok egy képet vagy információt a kutyámról kutyasétáltatás után, attól a kutyát még egyedül sétáltattam meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Életem minden mozzanata az emberekhez kapcsol - hogy is lehetnék én "magányos"?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magány vagy ismerkedési szorongások kezeléséhez először meg kell próbálni súlytalanítani a szituációt. Ha ez sikerül, akkor lehet "rálátni" jobban a problémára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Más voltam én már mint gyerek,
Mást láttam mint a többiek,
S ha marta szívem vágy s panasz,
Nem volt egyszerű tavasz,
Nekem már akkor más habú
Forrásokon buggyant a bú,
Lelkem más dalra volt vidám
S szerelmem is - merő magány.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magány az,
ami beszédre késztet minket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valami vinnyog... Kint vagy idebenn?
Egy gazdátlan kutya? Vagy a szivem?
Egy hang nyüszít bennem órák során át,
meg-megszakítja együgyű sirámát,
majd újrakezdi... Mért zokog vajon
e táguló s szűkülő fájdalom?
(...)
Vadállatot gyötörhet így a honvágy,
mely ketrecébe hozza zöld vadonját.
Minden árva élőlény így vonít,
ha érzi, hogy elvesztett valamit,
s legfojtogatóbb akkor lesz magánya,
amikor a sosem-voltat kivánja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek azt hiszik, hogy ha egyedül vagy, akkor magányos is. Mint minden egyéb feltételezés, ez is hibás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Lehetünk közösségben is mérhetetlenül egyedül. Ki ne emlékezne gyermekkora riadalmas perceire, óráira, amikor a legderűsebb, legszebb családi körben is egyszer csak úgy érezte, árva a mindenségben? Mert más is kell az embernek a magány eloszlatásához a törődésnél, a gondoskodásnál, de talán még a szeretetnél is, hiszen az leginkább csak puszta aggodalom, óvás, gyakorlott erkölcsi szokás. (...) Szükség van egy lényre, valamire-valakire, aki szívünk-lelkünk értője-érzője, bensőséges társ, örökkön nekünk, velünk, miattunk való teremtés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem volt valami figyelmes asszony. Kedvesnek kedves volt. De figyelmes - az nem. Nyilván szerette a férjét (...), de nem hiszem, hogy valaha is... szóval, hogy valaha is tudta volna, hogy mit érez vagy gondol a férje. Az ilyesmi pedig elég magányossá tehet egy férfit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem magányos lény. Nem képes pusztán magában helytállni. Vannak pillanatok, amikor a gyengeség egyáltalán nem szégyellni való.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Kell a barát. A megértő társ, aki hibáinkkal együtt szeret, s ha fojtogat a magány, hozzánk tapad, de nyomban újra leválik, mikor újra magányra vágyunk. Mert mindent érez, mindent tud, ami számunkra fontos. Az érintése maga a biztonság, amikor megfogja a kezünk. S jelen van akkor is, ha távol van. Mert a fő jellemzője, hogy van. Hogy létezik, és bármikor feléje nyúlhatunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sóhajország árnyán
Laktam egyedül, árván,
Lelkem mocsár volt, mély magány.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás