A címkéhez 1 169 idézet tartozik


Az életben az ember egymás után elveszti kedveseit. Rengeteg fájdalom marad az ember mögött. A sors elviselhetetlen szenvedések sokaságával képeszt el bennünket. S még csodálkoznak, hogy az öregemberek sokat beszélnek. A kétségbeesés beszél belőlük.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A képzeletnek angyal- és villámröpte van: átszel tengereket, melyeken majdnem hajótörést szenvedtünk, sötét mélységeket, ábrándjaink elnyelőit, s örvényeket, melyekbe boldogságunk fulladt bele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csatában elesni nem valami méltóságteljes dolog. Többnyire nem egyéb, mint hogy az ember húsát cafatokra tépik, és vérét szétfröcskölik, ami végeredményben inkább piszkos, mint felemelő dolog. Ám annál nagyobb, szinte édesbús méltósággal jár a gyász - a tehetetlen, reménytelen szomorúság, amellyel az a bizonyos sürgöny áraszt el egy-egy családot. Itt nincs mit tenni, nincs mit szólni, és csak egyetlen remény van: hátha nem szenvedett sokat! Istenem milyen csüggedt, milyen utolsó remény is ez! És az is igaz, hogy mindig vannak emberek, akik - mikor gyászuk kezdi elveszíteni zamatját - szelíden áttolják a büszkeség érzelmi körébe, és egyre magasabban hordják az orrukat, egyre nagyobb embereknek tartják magukat gyászuk és veszteségük alapján. És ezek közt olyan is akad, aki a háború elmúltával tőkét kovácsol gyászából és veszteségéből. Mindez csak természetes, mint ahogy egészen természetes, hogy egy ember, akinek életfunkciója az üzlet, a háborúból is pénzt akar kifacsarni. Ezért még csak nem is hibáztatja senki, legfeljebb elvárják tőle, hogy zsákmánya egy részét hadikölcsönbe fektesse.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Köszönöm a szereteted, de ne gondolj rólam többet, mint ami vagyok, szürke, sápadt kis küzdője az életnek, aki talán többet szenvedett, aki talán érzékenyebb, mint az átlagemberek; de aki önző, mint minden ember. Az, hogy szeretlek, talán az is önzés. - Érzem, hogy szeretetre van szükségem, és érzem, hogy ezt a szeretetet csak Te vagy képes nekem megadni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szenvedés is lehet új erőt adó, ha például vezeklés a legnagyobb szégyenünkért, a szeretetnélküliségért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jellemhibáinkkal is ugyanaz a helyzet, mint a szájszagunkkal: mások szenvednek tőlük, mi magunk nem is tudunk róluk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki szeret, nemcsak boldogságot, de mérhetetlen sok szenvedést is átél. Minden múlandó. Néha nem is bánjuk. Ha hideg a szívünk, és nem szeretünk valakivel lenni, számoljuk az időt: múljon már el. Csak ha szeretünk, akkor állítanánk meg az időt. Akkor jó lenne, ha örökké tartana az élet. A szeretet az egyetlen olyan állapot, melyről elvarázsolt lelkünk tudja, hogy ÖRÖKKÉVALÓ. Az "enyém vagy, s én a tiéd" időtlen állapot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Járjuk az élet hosszú, hosszú útját,
Együtt maradunk, hiába fúj a szél vagy tépáz az orkán,
Az úton boldogság és szenvedés vár ránk,
De mi kitartunk: erősebbek vagyunk az élet viharánál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokféle szenvedés van a világon, és senki nem ússza meg szenvedés nélkül, ne gondoljuk hát, hogy különlegesek vagyunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon kellemetlen, hogy legalább annyit szenvedünk ebben az életben a megfontolt és körültekintő cselekedeteinktől, mint az elhamarkodott és megfontolatlan tettek súlyos következményeitől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak emberek - és asszonyok is - akik túlságosan drágán kénytelenek fizetni minden örömért. Valahogy ellenük esküszik minden, pedig talán nem rosszabbak azoknál, akik büntetlenül követnek el hasonló vagy még nagyobb rosszat. Mintha egynek kéne szenvedni sok más helyett és annyit, hogy az tökéletesen elegendő legyen valamennyinek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem érdemes sírni, az igazi könny ritka,
Mosollyal szenvedni, ez az élet titka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lovaglás ugyanarról a tőről fakad, mint a szerelem, testek-lelkek közösítéséről szól, harmóniavarázs vagy szenvedélyes küzdelem is lehet belőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Eszembe jutott, hogy Joroidóban egyszer az egyik fiú a tó közelében egy tüskés bokorba lökött. Amire kikászálódtam belőle, annyira megvadultam, hogy akár egy faágat is keresztül tudtam volna harapni. Ha valaki egy néhány percnyi szenvedéstől is majd meg tud őrülni, akkor mennyit ronthatnak az embereken a hosszú esztendők? Még a kő is elkopik, ha sokan tapossák.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Szenvedés nélkül nem lenne szeretet!
- Mondd ezt a szenvedőknek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Volt egy első csókunk, igazi, tele voltunk szenvedéllyel,
Volt egy közös álom, mámoros, ilyen csak egyszer ér el,
Volt egy első éjszaka, tele tűzzel, ahogy rád néztem,
És voltál te, akivel én mindezt egyszer átéltem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Jobb a szenvedésben élni, mint meghalni benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az az ember lehet igazán boldog, csak az az ember élvezheti a siker gyönyöreit, aki mindig tehetségéhez, egyéni energiakészletéhez méri igényeit, aki tudja érezni: én ennyit meg ennyit érő atomja vagyok a társadalom testének, egyéni értékemért tehát ezeket meg ezeket az előnyöket követhetem, esetleges hiányosságaimért ezeket meg ezeket a hátrányokat kell elszenvednem. A tartós boldogság és megelégedés gyökere tehát az önmegismerés. Egyéni erőinek és tehetségeinek megismerésére elkerülhetetlenül szüksége van minden embernek, aki az életben tevékeny részt akar venni, és a maga boldogságára és mások megelégedésére, elismerésére óhajt működni. Szükségünk van erre a megismerésre, hogy reálisan, elfogulatlanul lássunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden tudás forrása a szenvedés.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen szenvedélyes öröm szállja meg a szívet, amikor olyasmiről hallunk, ami réges-régen esett, olyan régen, hogy még az évét, a hónapját se tudjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szenvedély! Részegség! Őrület! Oly nyugodtan, oly részvétlenül álltok e dolgok előtt, ti, erkölcsösek! Szidjátok a részeget, megvetitek az esztelent, elhaladtok mellette, és hálát adtok az Istennek, mint a farizeus, hogy nem teremtett benneteket olyannak, amilyen ezek közül egy. Nemegyszer voltam részeg, szenvedélyeim sohasem estek messze az őrültségtől, és egyiket se bánom, mert a magam mértékén megtanultam, hogy mindig és szükségképpen részegnek és őrültnek kell mondani minden rendkívüli embert, aki valami nagyot, valami lehetetlennek látszót csinált. De a mindennapi életben is tűrhetetlen hallani, hogy minden, csak félig is szabad, nemes, váratlan tett esetén rögtön kész az ítélet: ez az ember részeg, ez az ember bolond. Szégyelljétek magatokat, ti józanok! Szégyelljétek magatokat, ti bölcsek!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az egész világ el van rontva, hiszen a múltban és a jövőben él. Egyfelől reménykedünk, hogy majd jobb lesz, másrészt öklendezzük, szenvedjük a múltat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ismerni a jót könnyebb, mint követni; sőt még az sem nehéz, hogy némelykor jó vagy éppen nemes tettet vigyünk véghez: de egész éltedet meghatározott elv szerént intézve, sohasem tenni mást, mint amit az erkölcsiség kíván; s még akkor sem, midőn haszon, bátorlét, indulat heve vagy szenvedelem ereje másfelé ragad; ezt hívják erénynek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A régi és új szenvedély, mely téged áthatott,
szívedben szétárad, s mint ég és föld, oly végtelen,
szerelmes ifjú, sóvárgó lány, késő bánatod,
a szél- s holdfényadósságot fizetni gyötrelem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden igazi életben eljön egy pillanat, amikor az ember úgy merül el egy szenvedélyben, mintha a Niagara vízesésbe vetné magát. S természetesen mentőöv nélkül. Nem hiszek a szerelmekben, melyek úgy kezdődnek, mint egy kirándulás az élet majálisába, hátizsákkal és vidám énekléssel a napsugaras erdőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem (...) egy részről szenvedély, más részről nagy színjáték is. Egy szerelemben az ember az összes vágyát meg fantáziáját rávetíti a másikra, és sokszor a saját fantáziájába szeret bele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden tett, amelyben nincs szeretet, szenvedést szül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hát nem mosod le a bűnöd felét már azzal, hogy vállalod a szenvedést?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki fél a vereségtől, már vereséget is szenvedett.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha azért mondasz vagy teszel valamit, hogy valakit vagy valamit megszerezz, megtarts, befolyásolj vagy irányíts, az ok mindig a félelem, az eredmény pedig a fájdalom. A manipuláció egyenlő a szeparációval, a szeparáció pedig a szenvedéssel. Lehet, hogy a másik közben teljes szívéből szeret, de neked esélyed sincs, hogy ezt felismerd. Ha félelemből cselekszel, képtelen vagy befogadni a szeretetet, hiszen egy olyan gondolat fogságában élsz, ami arról szól, hogy mit kellene tenned a szeretetért. Éppen ezért minden aggodalmas gondolatod csak elszigetel a többi embertől. De amint megkérdőjelezed a gondolataidat, máris rájössz, hogy nem kell tenned semmit a szeretetért. Ez az egész csupán ártatlan félreértés, nem több. Ha szeretnél lenyűgözni másokat, és elnyerni az elismerésüket, olyan vagy, mint a hisztis gyerek, aki így kiabál: "Nézz rám! Nézz rám!" Az egész hajsza mögött valójában egy hisztis gyerek áll. Ha képes vagy szeretni ezt a gyereket és megölelni őt, a keresésnek vége szakad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A mama betegségének utolsó hónapjaiban (...) gyakran kaptam magam azon, hogy gyűlölöm. Tudom, nem volna szabad ilyesmit mondanom, de hát ha egy csapot egyszer kinyitnak, minden kifolyik. Nem szenvedhettem a konok, zsarnokoskodó természetét, hogy csak azért adott nekem életet, hogy azután napról napra, cseppről cseppre visszavegye.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A puszta töprengés kárhozatba visz. A pokol mélységes mély fenekére, ahol nincs egy szemernyi fény, egy csöpp enyhet adó víz, amely megváltana a szenvedéstől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha megtanulod élvezni ezer virág illatát, akkor nem fogsz egyhez ragaszkodni, és nem fogsz szenvedni attól, ha azt az egyet nem kapod meg. Ha ezer kedvenc edényed van, egynek az elvesztését észre sem veszed, és boldogságod nem szenved csorbát. Éppen ragaszkodásaid azok, melyek meggátolnak abban, hogy több személyt és változatosabb dolgokat szeress.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

"Úgy éld minden napodat, mintha az volna az utolsó" - ezt szokták tanácsolni, de őszintén, kinek van erre energiája? Mi van, ha esik az eső, vagy ha az embernek kicsit nyomott a hangulata? Az egész valójában teljesen kivitelezhetetlen. Sokkal jobb, ha egyszerűen csak megpróbálsz jó, bátor és vakmerő lenni, és nyomot hagyni magad után a világban. Nem kell teljesen megváltoztatni a világot, csak azt a kicsit, ami körülötted van. Mondjuk változtasd meg az emberek életét a művészettel! Becsüld meg a barátaidat, maradj hű az elveidhez, élj szenvedélyesen, élj teljes és jó életet. Tapasztalj új dolgokat. Szeress és szeressenek viszont, ha lehetőséged van rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás