„ Mindig is gyűlöltem az ürességet, amely a tél velejárója; a néptelen táj és a bántóan éles különbség az ég és a föld között, a fák átváltozása csontvázakká és a városé pusztává. ”

„ A kertváros az, ahol az építők letarolják a fákat, aztán elnevezik róluk az utcákat. ”

„ Poros szülővárosom, Szabadka a világ legnagyobb faluja. Kegyetlen szél söpri az utcák porát egyik kerületből a másikba, teleszórja szemünket, szánkat, tüdőnket finom, üvegszerű porral, aztán - mint aki jól végezte dolgát - megpihen, hogy másnap mindent előről kezdjen. ”

„ Egyedül vagyok, a magány a vendég nálam.
Hajnal van, hallom, horkol a város.
Hiába hívom, nem jön a szememre álom,
Persze minek is jönne, én nem vagyok álmos! ”

„ Ismertem egy embert, aki házat épített. Egy kis faluban lakott, becsülettel és szorgalmasan dolgozott, de egyszer egy váratlan örökség lehetővé tette, hogy megvalósítsa az álmát.
"Olyan házat építek, aminél nem lesz jobb a nap alatt!" - mondta. És miközben építette, a környező kunyhókat leste. Hatalmas házat épített a legjobb fából, a tető a legerősebb nádból készült, a legnagyobb, csillámpala ablakokkal (...). A szomszédok lelkendezve nézték, és nem értették meg, hogy ez az ember csak egy nagy kunyhót épített. Jártam nála vendégségben, ültem az asztalánál, és csak arra tudtam gondolni: nehogy házigazdámnak eszébe jusson ellátogatni a városba! Mert akkor megérti, hogy a falakat kőből építik, a tetőket cseréppel fedik be, az ablakokba üveget tesznek. Ránéz a házra és megérti, hogy az csak egy kunyhó. ”

„ A városi biciklizés a szabadságot jelenti. Olyan, mintha a tömeg felett lebegnél. Én a biciklin semmitől sem félek. Ugyanez nem mondható el az életem többi részéről. A biciklin ülve úgy érzem, én vagyok a legjobb, összhangban magammal és a várossal. ”

„ Az éjbe fut a vonatunk. Ebbe a sűrű, sötét éjszakába, ami jó ideje uralkodik nappal is a gyűlölet városában - neve is van: Budapest. ”

„ - Papa, érdekesek a városok?
- Szerintem nem túlságosan.
- Akkor miért építenek az emberek városokat (...)?
- Félnek a magánytól. (...)
- A városban nincs magány?
- Ott van csak igazán. Csak nem lehet észrevenni. ”