„ A zene az élet! A zene fizikailag megtestesült érzelem, meg lehet érinteni! Egyfajta neonszín jelenés, a szellemből szivattyúzzák ki, aztán hanghullámokká alakul. ”

„ Önkéntelenül a lány keze után nyúlt, mert meg akarta érinteni ezt a káprázatot, ezt az ujjai közt szétmálló boldogságot és varázst, amit a lány jelentett neki. ”

„ Amikor veled vagyok, teljes a világom. Amikor megérintelek, értem az élet értelmét. (...) A tiéd vagyok. ”

„ Szükségem van rád... nem a szépségedért. Nem a mosolyodért, a nevetésedért. Nem a jókedvedért, az érintésedért. Nem azért, mert csodálatos veled a találkozás. Nem a tópartért, nem a templomért, nem az ölelésért. Nem a közelségért. Nem csak ezért. Hanem a rossz kedvedért, az aggodalmaidért, a fájdalmaidért. A fáradtan is szép arcodért. A szúrásodért, a kemény szavakért, a távolságért. Mindenért. Mindenért, ami te vagy. ”

„ Ismerik azt a mondást, hogy "Jobb, ha szerettél valakit, de elveszítetted őt, mintha soha nem szerettél volna"? Nos, ez egy ökörség. Akárki mondta, biztos, hogy nem tudott a szerelemről szart se. Mert az igazság az, hogy még mindig a tudatlanság a jobb. Az legalább fájdalommentes. Ha viszont az ember megismeri a tökélyt, ha nap mint nap megérintheti, megízlelheti, belélegezheti, hogy aztán elvegyék tőle, az kész gyötrelem. ”

„ Az ember legérzékenyebb szerve a szív. Egy szótól képes összetörni, egy pillantástól megremegni, egy érintéstől megállni és egy sóhajtástól újra verni. ”

„ Eljön a perc, amikor választanunk kell az életünk és a képzelet között. A kettő nagyon közel van, de soha nem érinti egymást, ugyanis e kettő nagyon nagyon más. ”

„ Hiába akarunk szakítani a múlttal, valami mégis megmarad, belénk kapaszkodik, és csak nagyon nehezen tudjuk lerázni. El kell nyomni azt, ami úgy tör fel emlékeinkből, mint a buborék a mocsár mélyéről; távol kell tartani gondolatainktól a kezet, mely álmunkban megérint, igazabbul, mint az igazi; félni kell az idegentől, akinek mosolyára összeszorul a szívünk; és harcolni a karok emléke ellen, melyek nem nyúlnak többé utánunk. Hazudni önmagunknak, gyávának lenni, mindig a legrosszabbra felkészülni. És tudni, mindig észben tartani, hogy ha csak egy percre megtántorodunk, végünk van, kezdhetjük elölről az egész küzdelmet. ”

„ Az önhittség nem illik össze a szerelemmel. Az önhittség önzővé teszi az embert, megkeményíti szívét, megzavarja látását. Az igazi szerelemhez az illik, hogy szerény, alázatos és bátortalan legyen. A legcsekélyebb érintés is fájdalmas számára, minden tekintettől megremeg, bármelyik pillantás a féltékenység vívódásai közé dobja. És csakis a féltékenység óvja meg az embert az oktalan vakságtól, a csalóka önhittségtől. A féltékenység mindig újabb és újabb kérdésekkel ostromol, mindig újabb és újabb válaszokat vár... Féltékenység a szerelem. ”

„ Az emberek zömével nincs nagy baj. Csak mi többnyire nem a zömmel érintkezünk. ”

„ A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. ”

„ A száműzetés nem egy új élet, hanem a lét teljes kirekesztése. A száműzetés az, amikor nem közeledhetsz, nem érinthetsz, amikor többé nem léphetsz be saját életedbe. ”

„ Egy nehéz mászás, különösen egy nehéz szólómászás kezdetén fölfokozottan tudatosul bennünk a hátunk mögött tátongó mélység. Szüntelenül érezzük vonzását, kielégíthetetlen étvágyát. Hallatlan szellemi erőfeszítést igényel, hogy ellenálljunk neki, egy pillanatra se merjünk lazítani. A szakadék sziréndala éberségre késztet minket, puhatolódzóvá, sutává, görcsössé teszi mozdulatainkat. A mászás előrehaladtával azonban egyre inkább megszokjuk a kitettséget, a végzet érintését, lassan elhisszük, hogy bízhatunk saját kezünkben, lábunkban, fejünkben. Megtanulunk az önfegyelmünkre hagyatkozni. Figyelmünk apránként annyira összpontosul, hogy már észre sem vesszük kidörzsölődött ujjperceinket, combunk sajgását, az állandó koncentráltság fenntartásának feszültségét. Révületszerű állapot fedi el az erőfeszítést, a mászás éberen megélt álommá szépül. Órák röppennek el, akár a percek. A hétköznapi létezés fölhalmozódott bűntudata és zavara - a lelkiismereti botlások, a kifizetetlen számlák, az elfuserált lehetőségek, a por a kanapé alatt, a kínzó családi bajok, a gének könyörtelen börtöne - átmenetileg feledésbe merül, kiszorítja gondolatainkból a világosan kirajzolódó, hatalmas cél és a pillanatnyi feladat komolysága. ”

„ Azon az éjszakán rájöttem, hogy azok, akiket gonosznak vagy boszorkánynak gondolsz, egyszerűen csak magányosak, és a társasági érintkezést hiányolják. ”

„ Keserű a veszteség akkor is, ha a múlt maga a beteljesülés, de ha a romba dőlt törekvések és veszekedések halmaza, meg nem értés és folytonos visszautasítása mindennek, ami túlmegy a felületi érintkezésen, akkor a veszteséget a hiábavalóság borzalmas érzése keseríti meg. ”

„ Csak a rossz könyvekben él két különálló tábor, csak ott nem érintkeznek egymással. A valóságban minden összefonódik. Csak a reménytelen senkik játsszák mindig ugyanazt a szerepet az életben, foglalják el mindig ugyanazt a helyet a társadalomban, vagyis azok mindig egyformák. ”

„ Ha két férfi egy fedél alatt él, érintkezésükben rendszerint megőrzik a durva udvariasság egy bizonyos fajtáját, legyőzve a lappangó ingerültséget, amit egymás iránt éreznek. Ha két férfi magára marad, állandóan közel állnak ahhoz, hogy összeverekedjenek, és ennek tudatában is vannak. ”

„ Haszontalan mozdulatok voltak, de megnyugtatók, amilyet csak a szerettei és a legjobb barátai közt kaphat az ember. Ezekből a buta kis érintésekből tudhatja a bajban, hogy nincs egyedül, és bármi van is, ennél csak jobb lesz. Mert a barátai vagyunk, és szeretjük, bármit művelünk is közben önmagunkkal, meg egymással, ez a szeretet sosem változik. ”

„ Én úgy viseltem az aggodalmat, akár egy régi gyapjúpulóvert: folyton dörzsölt és szúrt, de akkor is minden reggel újra felvettem, szinte már megnyugtatott ismerős érintése. Hiába próbáltam, sehogy sem tudtam elképzelni magam nélküle. ”

„ Mindig szeretni foglak. Amikor ez a vörös haj fehér lesz, még mindig szeretni foglak. Amikor a fiatalság sima puhaságát felváltja az idő törékeny puhasága, bőrödet még mindig meg akarom majd érinteni. Ha arcodat elborítják a ráncok a mosolyaid, a szemeden átsuhanó meglepetések miatt, amikor minden elsírt könnyed nyomokat hagy arcodon, még inkább kincsként foglak őrizni, mert ott voltam, és mindezt láthattam. Meredith, meg fogod osztani velem az életedet, és szeretni foglak, amíg az utolsó lélegzet el nem hagyja tested vagy testemet. ”

„ A szerelem (...) olyan, mint a felhők az égen, mielőtt előbújik a nap. Nem érintheted meg őket, jól tudod, de érzed az eső illatát, a virágok és a szomjas föld örömét egy forró nap után. A szerelmet sem tudod megérinteni, de érzed a boldogságot, amely mindent áthat. ”

„ Van, aki úgy tud fogni, érinteni, hogy azt érzem, hogy tökéletes a testem. És nem azért tökéletes, mert ilyen, vagy olyan, hanem a maga egyértelműségében, önmagáért és önmagától tökéletes. Mint egy földcsuszamlás, vagy hegygerinc, olyan nyilvánvalóan önmaga. És ahogy fog, érint, elkezd a testem élni a kezei között. Zsizsegnek az atomok és molekulák, ünnepel az egész test! Az érintés legalább olyan sokrétű, mint az írás műfajai. Történeteket lehet kibontani érintés közben. ”

„ A szerelem képes arra, hogy egyszer megérintsen és egy egész életre megmaradjon. ”

„ Megtörténhet, hogy egy lélek hussan el valamelyik élő ember mellett, finoman megérinti a vállán vagy a karján, és folytatja útját a mennyek felé. ”

„ Az ajkunk közti üresség életre kelt, kísértett, kínzott. Olyan közel volt, és a testem úgy válaszolt az érintésére, hogy az egyszerre volt csodálatos és ijesztő. Belehajoltam az ölelésébe, vártam, lélegezni is alig mertem. ”

„ Két ajaknak - az emberi test e nevetségesen csekély részecskéjének - egyszerű érintkezése az érzelmek legelemibb áramlatát indítja meg. Gazdagság, hatalom, dicsőség ezt a diadalmas örömöt, bor, kábítószer ezt a fölolvasztó mámort megadni nem tudja. (...) Az erőátvitel legcsodálatosabb bravúrja ez, amelyet megmagyarázni csak a lélek finom képességeivel lehet. A csóknak nincs fiziológiája. A csók az elragadtatott képzelet legmagasztosabb alkotása. A csók a szerelem spiritualizmusa, az ajk a szerelmes lélek médiuma. ”

„ Hogy az emberek miért pont ahhoz kötik az életüket, akihez aztán kötik, azt többnyire épp az érintettek értik a legkevésbé. ”

„ Minek nevezzelek,
ha rám röpíted
tekinteted,
ezt a szelíd galambot,
amelynek minden tolla
a békesség egy olajága,
s amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
s a bölcső vánkosánál -
Minek nevezzelek? ”

„ Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok. Nem szabad ellenségeskednünk, lehetnek közöttünk feszültségek, de a szeretet sohasem törhet meg. Az emlékezet titkos húrjai meg-megpendülnek, midőn jobbik természetünk lágyan megérinti őket. ”

„ Ha nem is beszélgettünk az életünket érintő legfontosabb dolgokról, de legalább röhögni tudtunk együtt. Nem kevés ez egy házassághoz, de biztosan tudhatóan nem elég. ”

„ Saját magunk szőjük sorsunkat, a jót is, a rosszat is, eltéphetetlenül. Az erény és bűn érintése alig-alig hagyja rajta kéznyomát. ”

„ Úgy vagyunk a betegségeinkkel, mint amikor elkezdünk mesélni egy viccet, és egyszer csak kiderül, hogy már mindenki ismeri. Minél többet beszélek a fülzúgásról (...), annál több emberrel találkozom, aki maga is érintett a témában. ”

„ Szenvedéseink okát, okozóját nevezzük rossznak. Rossz az, aki vagy ami szenvedést okoz. Ha merünk a rossz titkának mélyére nézni és nem elégszünk meg a külvilágra, a másokra hárítás - megoldást soha nem hozó - felszínes válasz-kísérleteivel, a valóság érinti meg a szívünket. ”

„ Az is a pokol egyik formája, ha az ember arra vágyik, ami soha nem lehet az övé. Mert a gondolatai kóborolnak. Elsuhannak olyan tájakra is, ahová nem lenne szabad. Olyan ízekkel kínozzák, amiket soha nem érezhet a nyelve, olyan domborulatokkal, amelyeket soha nem érinthet a keze, és olyan érzésekkel, amelyeket soha, de soha nem árulhat el. ”

„ Rosszat gondolnak rólad némelyek? - de csak a rosszak, kiket a gonoszság megérintett. Egyesek gondolata még nem a világ! Te csak hidd, és tudd: a jók többen vannak. ”