Történelmileg nem volt régen, amikor keresztény papok máglyán égettek embereket, ha azok nem hitték, hogy a bor vérré válik, ha egy pap imádkozik felette, és hogy a Föld a világegyetem mozdíthatatlan középpontja, vagy (...) amikor embereket korbácsoltak, orrokat és füleket vágtak le házasságon kívüli szexért (...). Egyes muzulmán országokban a paráznaságot mai napig halálra kövezéssel büntetik - ha még mindig a papok vezetnék az egykor keresztény világot, mitől lenne másképp?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vallásos válasz az erkölcsi szkeptikus kérdésére, miszerint "miért kéne így és így tennem?", az, hogy "mert Isten azt mondta". De ez csak egy finom módja annak, hogy azt mondjuk: "mert különben meg leszel büntetve." (...) De a fenyegetés nem egy logikai magyarázat arra, hogy egyik tett helyett a másikat válasszuk. Ha van egy olyan büntető-bosszúálló istenség, mint amilyen a keresztény, akkor célszerű lehet engedelmeskedni, hogy elkerüljük a pokol lángjait, de a büntetéssel való fenyegetőzés nem egy erkölcsi alapú indok az engedelmességre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a szeretet (...) az erkölcsösség forrása, akkor mi jelentősége van egy istenség létének vagy nemlétének? Miért ne indíthatna az etikus életre a saját szeretetérzésünk? Egy isten létezése semmit nem ad a morális helyzetünkhöz, kivéve egy láthatatlan rendőrt, aki látja, mit teszünk (még magunkban és az éjszaka sötétjében is), valamint halálunk utáni fenyegetéseket rossz viselkedésünk esetére. Ezek a kiegészítések nemigen gazdagítják a morális életünket, minthogy az alátámasztás, amit kínálnak, félelemből és fenyegetésből áll, ami pont az, amitől, egyéb dolgok mellett, az erkölcsös élet meg kíván óvni bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás