Egy csodatétel még a legzordabb kétkedők szívét is megpuhítja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A bűntudatról nem tudunk semmi bizonyosat, csakis annyit, hogy végtelenül legyengít. Annyira, hogy nincs erőnk ökölbe szorítani a kezünket, lehunyni a pillánkat. Nincs erőnk öklendezni, nincs erőnk kihányni a bűnt magunkból, nincs erőnk arra se, hogy szappannal mossuk testünkről a sárt. A bűnt kéne ilyenkor megtalálni, nincs is olyan mélyen, de gyengék vagyunk, s ha elérnénk, sem tudnánk megmarkolni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet ott kezdődik, amikor nem tudod, mi lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak az az igazi tehetség, aki nem próbálja tehetségét állandóan fitogtatni, hanem csak csendben, az egyértelműség szelíd magabiztosságával kijelenti azt, amivel pedig perelni nem lehet és nem is szabad, mert csak az igazi tehetség engedheti meg magának azt, hogy tehetségét szentül elherdálja, szétdobálja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én még az olyan régimódi írókban hiszek, akik a világ könnyeit isszák magukba, hogy aztán olyan könyvet írjanak, mely erősen hat az emberi lélekre.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A részegség nálam öt stádiumot jelent. Az első a mézédes bambaságé, a másodikban a szomorúság szőröstül-bőröstül fal fel. A harmadik stádium a himnuszé, a bús dallamé, ezt dúdolom, míg lassan át nem csorgok a negyedikbe, mely a könnyeké. Az ötödik, s egyben végső stádiumról nincs sokat mondani: elterülök, mint egy levelibéka, melyen gépkocsi súlyos kereke tiport és porszínű lemezzé aszalódott a nyári aszfalt kigőzölgésén.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem úgy félek ám én a haláltól, hogy akkor én most remegek, meg izzadok, hogy halál, meg ilyenek. Hanem, hogy nem tudom, hogy mi lesz. Próbáltam már belegondolni is, hogy mi lesz, de mindig csak a sötétségig jutottam. Nem tudtam tovább képzelni. És ettől olyan rossz lett, hogy nem igaz. Mert tudom, hogy nem fáj, de ha nem fáj, akkor meg mi?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úton lenni a boldogság, megérkezni a halál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő, ez a szavábavághatatlan, elnyűhetetlen, lelőhetetlen, elviselhetetlen patak csak folydogál, csepeg, totyog, (...) mert ennek a végtelenfejű és pillanattestű állatnak mindegy, hogy élünk-e vagy épp halunk, mindegy, hogy ki kivel van, csak bandukol, nem tudni, merre, előre vagy hátra vagy körbe vagy helyben, csak az biztos, hogy rajtunk, úgyhogy már mindannyian annyira utáljuk, mint a saját lábszagunkat, nem tudunk előle megszökni, se elbújni, meglépni, hozzánk van kötözve és szaga is van neki, büdös időszaga van, régi boroknak és befőtteknek van csak hasonló, néha megolvad, mint a sajt, néha kemény, mint a bakancs orra, nem baj, ez az idő is jó lesz, ha már nekünk jutott ez a juhtúrónyi idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember elkezdi utálni azt, amiből csak egy csippenetet kapott, az időt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindaz, ami az életben jólesik, az mind hasonló a halálhoz: a sok, sok mély alvás, a gondolattalan merengés, a mozdulatlan pihenés, az egyedüllét mezőn és tengeren, elsikkadni a végtelenben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki magasan ül, annak a szédítő mélység könnyen elveheti a józan eszét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Perverznek lenni éppen annyira normális, mint katolikusnak, vegetáriánusnak vagy mondjuk patikusnak. (...) Mert normálisnak lenni csak valamihez képest lehet. De erről a valamiről nekünk nincsen semmiféle tudomásunk. Ha majd lesz, kérem, akkor eldönthetjük, ki volt nagyobb idióta.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek megvan a maga keresztje. Meg aztán mit számít, hogyan esnek meg a dolgok, attól a perctől fogva, hogy megestek?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerelem nélkül a világ két sohasem találkozó párhuzamosra bomlik: a férfiak premisszákból és konklúzióból épülő logikus szisztémájára, és a nők ismeretlen, megfejthetetlen rendszerére, melyből egy férfi csak annyit érzékelhet, hogy az "igen-nem" vagy-vagya helyett e rendszer alapvető ellentétpárja a "vagy igazam van - vagy nem szeretsz".

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ legnagyobb csodája a derű, és ennél csak az a nagyobb csoda, hogy a derű a melankóliából él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mondd meg, melyik könyvet tartod éppen a latrinán, s megmondom, hogy vagy.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A vers azért sokkal jobb, mint a próza (...), mert versíráskor a sorokat nem kell végigírni. A próza rabszolgameló. Női dolog. Öregasszonyos. Az öregasszony és az író nem sokban különbözik. Mindkettő egész nap ül a székében és sorokat köt egymás alá. Semmi szabadság. Én a sort ott hagyom abba, ahol jólesik. Ez férfias szabadságot ad. A költő, kérem, az férfi, az író nyámnyila némber. Csak hasonlítsunk össze, kérem, egy Ady Endrét, aki talpig férfi és talpig költő, egy Mikszáthtal, aki nagy író, ám a sok üléstől olyan vastagra hízott, mint egy szakácsné.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfi alapból ne féljen a haláltól! A nő is csak addig, míg él.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sikerhez piac kell, a dicsőséghez elég a szív. A legnagyobb ellenállás irányába haladj!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hát, ha a világnak vége van, az se baj. Jön másik világ! Napra nap, évre év. Világra világ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csakis az lehet boldog, aki beéri önmagával.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tűrni kell, tűrni, tűrni, valahogy majdcsak lesz, olyan még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna, meg aztán egyszer mindennek vége van, mert egyszer mindennek vége kell legyen, olyan nincs, hogy valaminek sosincs vége.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hatalom csakis az erőtlenek játékszere.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet jó az ember, hiszen a nőkhöz rosszak vagyunk, testvértelenek, mert nem ismerjük őket, ahogy Angliát és Franciaországot sem ismerjük, mert csak Londonban voltunk meg csak Párizsban voltunk, hotelben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az irodalom a semmirekellők utolsó mentsvára.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És a szerelem, ez a szemfényvesztő elbódulása a szívnek, melyen nincs hatalma az okosságnak?
Oh, az érzés még létezik, s célszemély is akad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A legjobb, ha minél korábban szembesül az ember reménytelen állapotával, s így fel tudja magát vértezni cinizmussal - a világ és önmaga ellen. Nem hiszem ugyan, hogy a cinizmus mindentől megvédő, acélkemény pajzs lenne - de a semminél azért több.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minél jobban keressük, minél kétségbeesettebben, annál mélyebbre gurul a bokor aljába a szerelem pöttyös lasztija.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál vendéglátóipari szempontból csak kávészünet. Az Együttérzés fúvószenekar rágyújt egy szomorú nótára, s már hozzák is az újabb kört.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A haza nevű kábítószer arra jó, hogy egyik ember belevágja a másikba a szuronyt csak azért, mert más a hazája. Ahelyett, hogy normális emberek módjára meghívnák egymást egy kisfröccsre, aztán továbbmennének.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha frissen borotvált, pacsuliszagú, vasalt ingű íróval találkozol az utcán, biztos lehetsz benne: vagy a kiadóba megy előlegért, vagy nőhöz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mégis nagy dolog a világvége, ha csak egyszer van a történelem folyamán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Aki valaha is, akár csak néhány napig részt vett ebben az életnek nevezett hajcihőben, az tudja jól, hogy a balsorsnak végtelen számú maszkja van. Leggyakrabban nőnek öltözik, meg véres kardnak, túlzott magabízásnak vagy pálinkás üvegnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nyugati férfi meg van győződve, kemény, erős agya fogságban tarthatja folyton nyílni-szökni vágyó lelkét; hiszi, hogy az ésszerűség bezárhatja az illogikus szívet, és kötözött sonkaként a spájzban tarthatja, hogy kanyarítson belőle egy falatot, ha kedve szottyan, s ideje engedi.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás