A szeretet formája olyan sokféle, mint az ember. (...) Mindenki megtalálja a maga szeretetformájához a társat, nem is lehet másként.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamennyien képzelődünk, aztán leéljük az életünket úgy, hogy a terveink szépen hozzánk öregednek. És az egészből csak annyi lesz, hogy a múltat szépítjük vele.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Félek a magánytól (...). Hogy miért, nem is tudom. Ha a szobámban a négy fal rám mered, az iszonyú. Olyankor gyorsan kinyitom az ablakot, hogy embereket lássak, és mindig csak azokat látom meg, akik karonfogva mennek, házaspárokat és egymáshoz tartozó fiatalokat, s akkor úgy tűnik, a világon csak egyedül én vagyok magányos. Pedig tudom, hogy sokan vannak, akik ilyen vagy olyan okból, talán rögeszméből vagy mit tudom én miből, nem képesek megtalálni társukat. És gyűlölöm magam az ostobaságomért, de ez az ostobaság bennem van, örökké velem, és talán sohasem tudok megszabadulni tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A házasságnál jobb intézmény egyelőre még nincs (...), holott a vele járó sok nyomorúság égőn kívánja gyors átszervezését, még inkább a teljes újraköltését. Valami újszerűbb, mindenesetre boldogítóbb megoldást kellene végre kitalálni. Vilma azt mondta: "Megbízhatom egy emberben annyira, hogy odaadjam neki az életemet?" Való igaz, (...) józan gondolkodású ember a nehezen megszerzett kocsiját sem adja oda egy másiknak, de az életét, amiért mérhetetlenül többet áldozott, azt kínálja, árulja (...)? Jó házasság, vagyis olyan, amelyikben mindkét ember megtalálja számítását, alig akad, mindenesetre olyan elenyésző számban létezik csak, hogy nem mentheti meg az elavult intézményt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerencsének annyi a színe, mint a szivárványnak, s ha egy is hiányzik belőle, már nem teljes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember soha semmitől ne engedje megkötözni magát. A gondolataitól a legkevésbé, mert veszélyesek azok a gondolatok, melyek tétlenségre kényszerítenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amióta az embert a gondolatai irányítják s nem csupán az ösztöne, magától érthetően kifejlődött méltóságérzete, hite és bizalma a világgal szemben, melynek megértésére immár felkészült.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden perc nyomot hagy ezen a földgolyón. Történhet akár csak annyi, hogy egy ember felemeli a kezét, milliók sorsát dönti el, és meghatároz egy korszakot. Rácsokat emel vagy dönt le valaki, s történelmet csinál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás