Nincsen olyan ember, akinek az életében egyszer ne köszönne be az a pillanat, amikor mélységesen szégyelli, hogy él. Az élet szégyen, mert minden pillanata botrányos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfiak, akik azt állítják, hogy értik a nők világát, hazudnak, mint a temetői orgonák. Néhány nőt meg lehet érteni az érthetetlenek sokaságából, ám ez is csak annyit jelent, hogy miközben az a néhány nő konkrétan érthető, a női természet lényege mégis felfoghatatlan. Más kérdés, hogy mindeközben a nő sem érti magát. Ám ez a férfi helyzetén mit sem változtat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hagyni kell a gyereket, üsse meg magát. Aztán majd gondolkodni is fog a világon, nem csak rohangálni benne.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nagy szerelmekben az a csodálatos, hogy a szenvedély ahhoz hasonlatossá alakít bennünket, aki a vágyunk tárgya. Nem azért szeretem, mert olyan akarok lenni, mint ő, hanem mert arra vágyom, hogy kiegészítsen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyetlen perc elég, hogy az emberi alkotmány összeomoljon, hogy valamely fölismerés okozta sokk következtében elsisteregjen belőle a vér, elszálljon erő és kedv, s mindaz a hatalom, ami állni, menni, futni késztetett bennünket. Hanem aztán egyetlen perc elegendő, hogy az összeomlott ember fölemelkedjen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életünk bizonyos dolgai szebben mutatnak az álom sejtelmes, kékfényű világában, mint a valóságban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Van egy olyan pillanat, amikor az egész életed már csak emlék. Még nem múlt el, de már nincsen. És ha majd elmúlsz, mennyire csodálkozol majd, hogy hiszen meghaltál már, hiszen ez megtörtént veled már, ez az utolsó, ez a végső pillanat, megvolt már.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nagyon tévednek azok, akik a nőknek csak mesélnek. Mind nyomorult lesz végül, elhagyják, kikaparják a szemét, meglopják, és mindegyik férfi megérdemli, ha csak mesél. A nőket szerepeltetni kell. Ne csak mesélj neki, tedd főszereplővé. Legyen a szürke utca egy hatalmas, fényes bál, és legyen a szürke utcán ő a bálkirálynő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak semmire sem jó, használhatatlan emberi beszédek, melyek csupán önmaguk miatt vannak. Szavak, melyek saját maguk tükörképei. Mint az olyan köpeny, amely folyvást magát akarja magára ölteni. Hallottam ilyen fecsegéseket a hazámban eleget, a grófságban is, a piacon, a városkánk utcáin, de bizony még a templomban is. Az ember néha úgy beszél, hogy temetőt épít a szavakból, melyek a nyelv földjéből úgy merednek ki, mint a holtak sírkövei.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akit szeretünk, annak sokkal többet hazudunk, mint annak, akit nem szeretünk. Mert akit nem szeretünk, annak miért is hazudnánk?!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Megvan az az előnyünk a férfiakkal szemben, hogy jobban tudunk kínozni, de a mi szenvedésünk a hangosabb.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet néha tényleg olyan, mint az opera, amiből kifelejtik a nagyáriát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem az a fontos, mit mondasz, hanem az, kedvesem, hogy ők mit hallanak meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem azért sportol, hogy erősebb, szebb és gazdagabb legyen. Mindez smafu, hamis sportigazolás, lyukas oldalháló. Az ember azért sportol, hogy győzzön.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem tudta már, mi a magány, a kivetettség vagy láthatatlanság. A hold neki sápadt, a csillagok neki szikráztak, a szellő az ő tarkóját hűsítette, s a szájába illesztett fűszállal most már akkor zenélt, amikor csak kedve támadt. Nem volt többé magányos. Ő maga volt a magány, ami, akár egy hatalmas lélegzet, szerteáradt a földeken, s amit senki sem látott, és mégis mindenki érzett, amikor az életére gondolt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egész idő alatt azt a, mondjuk így, tényezőt kerestem, amely elválasztott tőle. A teste, a mozdulatai, egy pillantása, ahogy öltözik, illatok, hangsúlyok és hazugságok, a szavai, a némasága, bármi. Ám az életének minden fölfedezett, megtalált és leltárba vett részlete és töredéke inkább hozzákapcsolt, egyre közelebb és közelebb vitt hozzá. Hogy aztán végül a befejeződő egész válasszon el végérvényesen tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hazugság témájára szakosodott tudósok jól tudják, hogy naponta átlagosan kétszázszor hazudunk. Hazudik a kéz, a száj, a szem vagy az öl, bizony füllent még a lábujj is. Hazudik a szó, a tekintet, a kérdés is. Hazugság táplálja a festészetet, az irodalmat, a banki világot, a politikát és a sportot. Hazugság nélkül nincs szerelem, sem szabadság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

És ami talán a legszebb a percben! Percek alatt történik valami apróság, valami gyermekes általánosság, és aztán mindig, aztán örökké emlékezni kell rá.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi vágy azt jelenti, hogy az ember egy kicsit más akar lenni, mint amilyen valójában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberélet útjának felét elérni, e rettentő küszöböt átlépni nem jelent egyebet, mint hogy már nem élünk annyit, mint eddig. Most már kifelé sodródunk a világi időből, és ez olyan borzasztó. Megfordították a lemezt, gyerekek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olykor fáraszt minden, ami kívül van rajtam. A Világról beszélek. Fáradságos minden cselekmény. Fájdalmat okoz a fény, félelmet kelt a sötét, és rossz a hideg, és nem kevésbé rossz a meleg. Ilyenkor csak az emlékezés lágy mámora segít. Kábítószerem ez, mint másnak a morfium, az álom, a füstölő pálca vagy a nyelv alá csöpögtetett tiszta alkohol. Arcom a párnába fúrom és félig hunyt pilláim alatt újra otthon vagyok, újra gyermek vagyok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Férfi és nő között nincsen apróság, nincsen lényegtelen kérdés. Ha egy fogkefét odébb tolsz, az többtonnás mozdulat. (...) Férfi és nő között a legapróbb félreértések vezetnek a legnagyobb lelki eszkalációkhoz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember arcpirító védtelensége mindig ama tulajdonságából fakad, hogy rendre felejti, a sors kíméletlenebb dramaturg, mint ő. Persze, mi, így vagy úgy, mindannyian a sors keze alá dolgozunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Olyan az életünk, hogy folyton belelóg másokéba. Elszabadulnak rólunk szavak, lélek-alkatrészek, tökéletlen kis pontatlanságok, és ki tudja, hol állnak meg, kit találnak meg, kit találnak el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A férfibarátság kényesebb dolog a szerelemnél, mert alapvetően nem vágyból vagy kíváncsiságból lesz, hanem együttérzésből. A férfibarátság a magányt győzi le, na jó, odázza, és demokratikus természetű, a szerelem viszont önzés és zsarnokság. Szabadság és szerelem, az egy komoly fiatalkori tévedés, hogy együtt mehet a kettő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tökéletesség ugyan nem fáj, viszont hideg, akár a halál.

pont 19 kedvenc 0 hozzászólás

A múltban is voltak boldog és szomorú emberek, ma is vannak, és a jövőben is lesznek. Ez így van rendjén. Nincs recept. Ez ettől boldog, a másik amattól. Talán azért vagyunk szomorúak, hogy várhassuk, elmúlik a szomorúság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az igazi csalódás különszobát nyit a lélek házában, s örökre velünk marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek fájdalmánál nincsen súlyosabb sérülés. A sebek begyógyulhatnak, de az igazi fájdalom nem gyógyul és nem enyhül, és gyógyírja csakis a halál lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudd csak meg, hogy a csodák arra valók, hogy az embert boldogtalanná tegyék. A csoda eltéríti az embert az élet valóságától, eltéríti a természet és az élet természetes folyásától, s olyan események felé tereli a reményét, amelyek egyszeriek és ismételhetetlenek! Az ember élni, boldogulni vágyik. S ki élhet egy olyan házban, melyet csak egyszer, egyetlen pillanatban látott?! A csoda az élet üres formája! Az emberek többsége képtelen megelégedni a csodák egyszeriségével! Újra és újra át akarja élni őket. Ez az, ami lehetetlen! A csoda nem ismétlődik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mint köztudott, a butaság az emberi szellem terméke, magából táplálkozik, és másokat is táplál, olykor bántó is tud lenni, de alapvetően mégsem az. Gyakran a butaság kedves is, bizony lehet valaki olyan kedvesen buta, hogy nemcsak elnézzük neki, de még kedveljük is a butaságát. Sőt azt szeretjük benne a leginkább!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem olyan állapot, amely végeredményben minden tudást rád bíz, mégsem leszel általa okosabb soha.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minden reggel úgy ébredek, van Isten, de mire leszáll az éj, elveszítem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A magány rendre tanítja a lelket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az érzésekkel szabad ugyan vitatkozni, de nem érdemes. Mert minden igaz, ami a világon megtörténik. És a világon minden megtörténik. A dolgok pedig akkorák, mint az ember. Akkorák a világ dolgai, mint az ember kedve. És ugyanaz a dolog hol nagy, hol pedig parányi, ahogy nagy vagy kicsi bennünk a kedv. A világ ajándék, és benne az összes dolog ajándék, becsomagolva a kedélyek ezerszínű papírjába.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás