Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a nyelv törzsökének, azok rombolása könnyebben pótolható: de a szókötési formák azon nemesb ereket, csatornákat képezik, melyeken a fa éltető nedve kereng.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha semmid sincs, van szép szabadságod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vásár az élet: a földnek lakossa
Lót-fut, könyökli egymást, és tapossa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előtted a küzdés, előtted a pálya,

Az erőtlen csügged, az erős megállja.

És tudod: az erő micsoda? - Akarat,

Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mert szegénynek drága kincs a hit.
Tűrni és remélni megtanit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S néki, míg a sír rá nem lehell,
Mindig tűrni és remélni kell!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyönge az a lélek, mely az élet súlyát
Nem bírva, leroskad a pálya felén;
Nem férfi az, aki fölveszi a gyilkot,
Melyet vigaszul hagy a futó remény.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak tűrj, mint a bárány,
Míg megállhatsz kurta lábod szárán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

"Illyen a szerencse?" (...)
"Ha ma égig emelt, holnap alád megyén."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az az ábránd - elenyészett;
Az a légvár - füstgomoly;
Az a remény, az az érzet,
Az a világ - nincs sehol!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

S ha élet ez álom: miért oly zsibbatag?
Kimerült, kifáradt, egykedvű, sivatag?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha pedig nem volna enni, innya semmid,
Akkor az én múzsám sem kívánhat semmit,
Ha se malac, pulyka, ha se kappan, sem lud:
Áldjon meg az Isten magától, ahogy tud.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azok a magyarok, kik e hazát
Véren vették, vérrel ótalmazák,
Azok a magyarok, ha riadót fúttak,
A halál képétől nem messzire búttak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mit van mit kivánni még
Ily áldott időben? -
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember tiszte, hogy legyen
Békében, harcban ember.
Méltó képmása istennek,
S polgára a hazának,
Válassza ott, válassza itt
A jobbik részt magának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha galambot adnál, az sem lenne káros,
Akkor azt kívánom: legyen élted páros,
Rétesed a túrót ahányszor takarja,
Annyi boldogsággal légy te eltakarva.
Örömed legyen a cékla pirossága,
Reményed a zeller zöld-szín koronája,
Napjaid legyenek édes ízű kompót,
Meg ne keserítse gyógyszertári kontó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Korán volt reményért hozzád menekülni:
Csak a fájdalomnak vagy te folytatása.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nehezebb eltörni a faragatlan fát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nép fontosabb dolgot is megért, csak nyelvén adják elő, anélkül, hogy egy szóért lapokra terjedő magyarázatokat kívánna. Egyszerűen, néhány szóban megmondani neki valamit; ez a dolog veleje.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Természete az már az emberfiának,
Minden jót kívánni felebarátjának;
Vagy ha nem is mindég - egyszer esztendőben,
Ha érzelme nem fér a teli bendőben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Közönyös a világ... az ember
Önző, falékony húsdarab,
Mikép a hernyó, telhetetlen,
Mindég előre mász s - harap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerre, mint árny, tűn el az imádott,
És mint a rózsafelhő, nem sajátod; -
Perc a tiéd, egy perc, az isteni!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha minket elfú az idők zivatarja:
Nem lesz az istennek soha több magyarja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve:
De legszebb virág a haza szent szerelme.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Láncaid lehulltak s im azontúl soká
Félve lépdel lábad, amikép megszoká.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azokkal időzöm, akik másszor voltak:
Mit az élet megvon, megadják a holtak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

De hová juték? hisz örömünnep van ma...
Ünnep? igen, az van; de öröm nincs jelen:
Nevem ünnepét én - zárkozván magamba -
Ti, kedves halottak, tinektek szentelem!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sose törjön félre kedved csizmasarka,
Legyen örömödnek bugyogója tarka,
Ne legyen életed rövid, mint nyúl farka,
A sorsnak irántad ne legyen szűk marka.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni költ.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyszerű dal, egyszerű sziv s lélek
Sorsosi az avatag fedélnek! -
Földi ember kevéssel beéri,
Vágyait ha kevesebbre méri.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felséges királyom! keserű az nékem,
Amit jelenteni gyász kötelességem;
Keserű, mert vízzé csak nem válik a vér,
Csak testvér marad az, aki egyszer testvér.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nekem áldott az a bölcső,
mely magyarrá ringatott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás