Ha a test számára már nincs menekvés, a szív szeretne szabad lenni, ezért szeretettel és melegséggel megtelve felfelé szárnyal. Amellett a repülés vágya mindig is ott élt a lelkekben, ezért valahol fent kell lennie a lélek otthonának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó halál nemcsak gyors volt és fájdalommentes. A jó halál azt is jelentette, hogy az illető rendben hagyta itt a világot, megelégedéssel tért meg az Árnyékba, hogy van, aki gondoskodjon a szeretteiről, biztonságban tartsa őket, és habár gyászolniuk kell, biztosak lehettek benne, hogy nem maradt semmi olyan, amit nem mondtak el, vagy nem tettek meg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki nem határozhatja meg, kibe lesz szerelmes - és annak sem lehet az érzéseit megváltoztatni, aki nem viszonozza a tieidet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az a legokosabb döntés, amit egy vezér hozhat, ha egy időre visszavonul a harctól. Amikor a veszteségek túl nagyok és a vereség egyértelmű, az egyetlen jó döntés, ha visszavonulót fújunk, és máskor folytatjuk a csatát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A végzet (...) olyan volt, mint az idő múlása; megváltoztathatatlan, kérlelhetetlen és tökéletesen közönyös az élők személyes igényeivel szemben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rájött, olyan neki ez a férfi, mint a kábítószer. Nem tesz jót, de képtelen lemondani róla.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szánalmas életének egyetlen boldog órája a hajnal volt, amit minden nap alig várt. Érezte a nap melegét a bőrén, beszívta a párás ködöt, és élvezte a napfényt. Ezek jelentették számára a boldogságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Sokkal jobb, ha nem érdekel, mintha nem kapod meg. Az első megkönnyebbülés. A második viszont mázsás súlyú üresség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A zsarukat is meg lehet vesztegetni. (...) Csak azért, mert valakinek rendőrjelvénye van, még nem jelenti azt, hogy kiscserkész az illető.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A megérzéssel az volt a legnagyobb baj, hogy nem társultak hozzá sem szavak, sem időpont. A rossz hírre ugyan felkészítette valamennyire az embert, de a nyugtalansághoz nem kapcsolódott se leírás, sem pedig dátumbélyegző.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Miért voltak egyesek olyan szerencsések, míg mások nem? Ez a legkegyetlenebb játék a sorstól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem fogsz elveszíteni minket, mert soha nem fogunk elhagyni téged és elfelejtkezni rólad. Hogyan is tehetnénk? Te hívtál életre minket, figyelemmel kísérted sorsunkat és erőt öntöttél belénk. Most azonban... eljött a mi időnk. Engedj el minket, és közelebb leszünk hozzád, mint valaha voltunk! Hadd vegyük a jövőnk sorsát a saját kezünkbe, és alakítsuk úgy, ahogy a legjobbnak látjuk! Bízz azokban, akiket megalkottál!

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet olyan, amilyennek az ember alakítja, függetlenül attól, hogy a sors hová vetette, a logika és a szabad akarat azt jelentette, hogy bármit kihozhatott belőle, amit csak akart.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Na persze, a piszkos tettek nem olyanok voltak, mint a kosz. A víz nem mosta le őket a testről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tintával rajzolni olyan volt, mint maga az élet: egyetlen rossz mozdulat az egészet tönkretette.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Attól a pillanattól kezdve, hogy egy egészséges testben megtörténik az első szívdobbanás, megkondul egy harang és az idő elkezd peregni. Életbe lép egy üzlet, amiről még azt sem tudtuk, hogy megkötöttük, a kártyalapokat azonban a sors tartja a kezében. Ahogy telnek a percek, az órák, a napok a hónapok és az évek, a történelem íródik, mi pedig folyamatosan futunk ki az időből, amíg az utolsó szívdobbanásunk azt nem jelzi, hogy az utazás véget ért, és itt az ideje összeszámolni a nyereségeinket és a veszteségeinket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Milyen furcsa az élet! Nagyon hosszú ideig kiszámítható sebességgel folyik, az események komótos tempóban követik egymást, aztán hirtelen - mint egy Porsche az autópályán, amely szédítő sebességgel húz el mellettünk - felgyorsulnak a dolgok, és egy szempillantás alatt váratlanul olyasmi történik, ami örökre megváltoztat mindent.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A díszcsomagolástól nem változik meg az igazság. És én jobban szeretek tisztában lenni az igazsággal, mint áltatni magam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Amíg nem találtál rám, halott voltam, bár lélegeztem. Világtalan voltam, bár láttam. Aztán eljöttél, és megsebzett lelkemet életre keltetted.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez volt a legjobb, amit az élet adhatott valakinek: társat, akit szerethet, aki viszontszereti, akivel belevéshet valami maradandót az örökké változó idő fájának kérgébe.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egyikük sem szólt semmit, amikor megölelték egymást. A szavak néha nem mondanak eleget, a betűk és a nyelvtan mélysége nem volt elég ahhoz, hogy pontosan kifejezzék a szív érzéseit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ebben az állapotban a klub olyan volt, mint az Óz, a nagy varázsló trükkje. Mindaz a varázslat, amely éjszakáról éjszakára megtöltötte a helyet, a pezsgés, az izgalom, csupán az elektronikai eszközök, az ital és a kábítószerek együttese által alkotott illúzió volt azok számára, akik besétáltak az ajtón, és beléptek ebbe a fantáziavilágba, mert itt megfeledkezhettek szürke, hétköznapi életükről. Talán azért jöttek, mert erősnek akarták érezni magukat, miközben gyengék voltak, vagy kívánatosnak, mert csúnyák voltak, esetleg divatosnak és gazdagnak, ha nem voltak azok, és az is lehet, hogy fiatalnak, és megpróbálták megelőzni az éveiket. Lehet, hogy csak ki akarták adni magukból a kudarcba fulladt kapcsolatuk miatt érzett fájdalmukat, vagy bosszút állni azért, mert dobták őket, és azt játszani, hogy valaki mást keresnek, miközben majd meghaltak azért az egyért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha a test számára már nincs menekvés, a szív szeretne szabad lenni, ezért szeretettel és melegséggel megtelve felfelé szárnyal. Amellett a repülés vágya mindig is ott élt a lelkekben, ezért valahol fent kell lennie a lélek otthonának.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A romlás felé haladni kicsit olyan volt, mint szerelembe esni. Mindkét zuhanásban lemeztelenedett az ember, és úgy végezte, ahogy elkezdte az életet: pőrén és üresen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha valaki el akart menekülni saját magától, önkéntelenül is a hangos, ellenszenves, kirívó és vakmerő dolgokhoz vonzódott, mert az arra kényszerítette, hogy küzdjön és hegyes karmával kapaszkodva lógjon belső felfedezésének szikláján.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Furcsa dolog a halál. A legtöbb ember azt gondolja, hogy egy pillanat alatt bekövetkezik, pedig leggyakrabban egy folyamat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak dolgok, amelyek előre meg vannak írva - néha azonban csak többszöri próbálkozás után tudjuk megvalósítani őket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs magányosabb érzés annál, ha egy olyan valaki mellett alszol, aki úgy hiányzik neked, mintha nem is lenne melletted.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ősz a kedvenc évszakom. Szeretem, amikor a levelek vörösbe és narancsba fordulnak. Gyönyörű látványt nyújtanak a holdfényben, és elképesztő változáson esnek át. A tavaszi és a nyári zöldellés csak árnyéka a fák igazi valójának, ez a buja színvilág igazi csoda, és minden áldott évben bekövetkezik, amikor az éjszakák egyre hidegebbek lesznek. Mintha ezekkel a tüzes színekkel kárpótolnák, hogy eltűnik a meleg.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ó, mennyire hiányzott neki a férfi! Órákat töltött azzal, hogy visszaidézte a hangját, az arcát és azt az utolsó pillanatot, amit együtt töltöttek... végül az emlékek olyanok lettek, mint egy takaró, amellyel melegen tartotta magát a nyugtalanság és az aggodalom hosszú hideg időszakaiban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál egy olyan fekete csomag, amely különböző alakban, súlyban és méretben létezik. Mégis, amikor megérkezik a küszöbödre, azonnal tudod, ki küldte, anélkül, hogy megnéznéd a feladót vagy kibontanád a dobozt. Egyszerűen csak tudod.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Most nem akart tőle mást, csupán megnyugtató közelségét. Érezni akarta meleg testét az övé mellett, leheletét a mellkasán, szívverését az övén. Szerette volna ugyanazt a békességet nyújtani neki, amit tőle kapott.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életben nem lehet a rövidebb utat választani, és minden hibáért nagy árat kell fizetni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek az életében elérkezett egyszer az a pillanat, amikor rájött, hogy bármennyire próbál is elmenekülni saját maga elől, akárhová megy, ő mindig ott van: a szenvedélybetegség és a kényszer nem más, mint a figyelemelterelés mesteri eszközei, amelyek csak elfedik a kellemetlen, de végeredményben tagadhatatlan igazságot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenki megválaszthatja azt az utat, amelyen haladni akar, és azt is, amelyiken nem. Persze nem mindig. Néha a sors csak megragad minket, elindul velünk valamerre, aztán egyszer csak kitesz valahol és ennyi. Más alkalmakkor azonban mi adhatjuk meg a címet. És ha van egy csepp eszünk, bármennyire nehéz is, vagy bármennyire idegennek tűnik is az a ház, igenis bemegyünk oda. És rátalálunk önmagunkra.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás