„ Akkor meg fogod tudni,
Ha már nincs veled,
Hogy mi lehetett volna,
Ha szebben szereted. ”

„ Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Az Úr oltára te vagy,
Nagy a te nemzeted,
Nagy a te végzeted,
Emeld fel a fejed! ”

„ Én vagyok az egyetlen, akivel, ha beszéltem, mindig őszinte volt. ”

„ Ha feladod az álmaid, meghalsz,
Élve halsz meg!
De boldogságot vagy szép halált,
Csak e föld adhat neked! ”

„ Én vagyok én,
Ha csendre vágysz, az vagyok én,
Az leszek melletted,
Belopódzok halkan a szívedhez. ”

„ Ha akartam valaki lenni, csak érted volt. ”

„ Lehet élni száztíz évig, de mindez mit ér?
Mi csak addig élünk, míg a rockzene él.
Ennyi az életünk, vagy lehetne több?
Ha hiányzunk, várj, és mi újra jövünk. ”

„ Nem adom fel, tudjátok

Láthatatlan, lapos sumákok

Istenem, de sokan vagytok, rosszak! ”

„ Séta a múltban, a lelkemmel újra,
Egy pillanatra láttalak.
Séta a múltban, indulok újra,
Még keresem az álmomat. ”

„ Látom a nappalt, ahogy létezel,
Idegen szemek kívánnak, érintenek.
Éhes világ, és csak mosolyognának rajtam,
Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem. ”

„ Hol van már a szép világ?
Számodra messze már,
De néha még a magasba vágysz,
Mint hulló kő zuhansz tovább. ”

„ Utolsó érintés, utolsó tévesztés,
Amit megőrzünk egymásból, az álomszép. ”

„ Keresem, hol a baj,
Pedig egyszerű,
Valami elmúlt, eltűnt,
S ettől lett keserű. ”

„ Kétségek közt, még bírom, még fáj,
Csak tudjam meg végre,
Ha nem kellek már. ”

„ Lelkembe égettem fény-mosolyod,
Az emlékeim nem vehetik el.
A múltam az itt van, azt mélyen őrzöm,
Az enyém, csak az enyém. ”

„ A csendet hallgatom,
a csend, az jó barát.
A gyertya lángja ég,
Benne egy új világ. ”

„ Sírj nyugodtan, sírj, ha kell.
Talán tisztább leszel,
De a dolgok megtörténnek,
Bármit is teszel. ”

„ Láttam a holdat, a napot az égen,
Láttam a könnyeket az Ő szemében,
Láttam az arcát, ahogyan elrohant,
Lassan megértettem miért boldogtalan. ”

„ Felszárítom könnyeim,
Hisz mosolyt várnak tőlem szüntelen.
Tálcán kínált szerelem,
Azt hiszed, már tiéd a győzelem. ”

„ Látom, hogy fáj neked,
Látod, hogy fáj nekem,
De itt belül lassan elül a félelem.
Már nem bánt, ha jön a magány. ”

„ Ha nagy leszek, aranyásó leszek.
Nem kell, hogy kinevess.
Meg fogom tanulni az értékes közül
Kimosni a szemetet. ”

„ Csak menj, sok hosszú év vár rád!
Sorsunk egybeforrt, menj, vidd tovább!
A hajnal ágyat bont neked,
Megpihen rajta kemény fémszíved. ”

„ A csendes ember nem kell senkinek,
Ha szeret is, nem mond szépeket.
A csendes ember nem jó társaság,
Ha megszólal, minden szava vág. ”

„ Elromlott jó néhány hét,
És néhány hónap és év.
De nagyon vártam, hogy arcod újra lássam,
Mikor vasárnap lesz szívem mélyén. ”

„ Ment a hűtlen nehéz fejjel.
Visszamenne, de ő már nem kell.
Érzi, hálátlan lett sorsa,
Keserű könnye arcát mossa. ”

„ Ezért kérlek, még egyszer kérlek,
Hogy vigyázz a szívemre, mert félek!
Legyél csak te, és legyek én
A világ közepén. ”

„ A gyertya szépen lángol,
Nem fújja már a bántó szél.
A viasztest elolvadt,
Valahol új életre kél.
A Föld már elengedte,
Az égen egy csillag ragyog. ”

„ Ünnep, oly szép a gyertya, ha ég,
A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian.
Hó és hideg, de a szándék meleg,
A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele. ”

„ Mindent elértél, ha ember maradsz. ”

„ Álmodtam egy világot magamnak,
Itt állok a kapui előtt.
Adj erőt, hogy be tudjak lépni,
Van hitem a magas falak előtt! ”

„ Minden szavad
Megérint, megéget,
Bezár szívembe téged. ”

„ Szívemben a dal megmarad nekem,
újra átélem örök hangjait,
s ha szól az ének, álmodom a világot veled. ”

„ Generációnk sapkáját szemébe húzza,
S minden baját a másikra fogja. ”

„ Lennék harang, mi érted szól!
Vigasz lehetnék, ha búcsúzol!
Lennék szél, mely elkísér!
Minden dal, ami benned él! ”

„ Testedben fürdök meg, érzem illatod,
Átölel a hajnal, újra boldog vagyok.
Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál,
Csak én álmodok, én álmodok. ”