Ahol sok a hely, ott sok az idő (...). Amilyen arányban a városokban drágul a telek, s lehetetlenné válik a helypocsékolás, ugyanolyan arányban (...) válik drágábbá az idő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Akit nem a szenvedés nevelt, örökké gyermek marad.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál kicsapongása az élet, nélküle nem volna élet, és a középen van a Homo Dei állapota, a középen kicsapongás és értelem között - ahogyan helyzete is középütt van misztikus közösség és szeleverdi individualizmus között. És ebben az állapotban az ember finoman, gálánsan, és barátságosan, tiszteletteljesen érintkezik a maga fajtájával, mert csak ő előkelő, az ember, és nem az ellentétek. Az ember ura az ellentéteknek, az ellentétek csak őáltala vannak, következésképpen az ember előkelőbb náluk. Előkelőbb a halálnál, túlságosan előkelő a halálhoz: ez elméjének szabadsága. Előkelőbb az életnél, túlságosan előkelő az élethez: ez szívének jámborsága.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő az istenek adománya, azért adatott az embernek, hogy használja, kihasználja, (...) az emberiség előrehaladásának szolgálatában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Halálesetek a földöntúli dolgok felé szokták terelni a lélek hangulatát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál élményének végső soron azonosnak kell lennie az élet élményével, másképp csak kísértetjáték.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem mindig makulátlan mindenki, aki a hosszú szoknyát viseli, és folyton "Uram! Uram"-ozik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Majd minden művésztermészetnek veleszületett hajlama van rá, hogy igazat adjon a szépséget teremtő igazságtalanságnak, és hogy az arisztokratikus kiváltságok pártolásával és hódolatával erősítse azt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A szerelem ellenáll a halálnak, csak a szerelem erősebb nála, nem az értelem. Csak a szerelem sugall jóságos gondolatokat, nem az értelem. A forma is csak szerelemből, szeretetből és jóságból fakad: az értelmes, barátságos közösség, a szép emberi együttélés formája és erkölcse - a véres lakoma csendes tudatában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Fölemelő boldogság a könnyed szerelmi érintkezés olyan hatalmakkal, amelyeknek teljes ölelése megsemmisítené a földi halandót.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A demokrácia értelme, célja nem más, mint mindennemű állami abszolutizmus individualisztikus korrekciója. Igazság, igazságosság az egyéni erkölcs koronaékszerei, s ha összeütközésbe kerülnek az állam érdekeivel, olykor még államellenes hatalmak színében is feltűnhetnek, holott valójában az állam magasabb, mondjuk így: földöntúli javát tartják szem előtt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A halál egyetlen egészséges és nemes, amellett egyetlen igazán vallásos felfogása, ha az élet alkotórészének és tartozékának, szent feltételének tekintjük és érezzük, és nem választjuk el tőle, nem állítjuk vele ellentétbe, és nem játsszuk ki ellene alávaló módon, mert az ellenkezője lenne mindennek, ami egészséges, nemes, értelmes és vallásos.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A betegség az élet feslett formája.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem akarásból, úgy látszik, lelkileg élni nem lehet; valamit nem akarni megtenni, tartósan nem jelenthet élettartalmat: valamit nem akarni, és egyáltalán semmit sem akarni, tehát a parancsoltat mégis megtenni, talán túl közel van egymáshoz, semhogy a szabadság eszméje ne kerülne közöttük kutyaszorítóba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha az ember idegenek közt van, akkor igyekszik a legelőnyösebb oldaláról mutatkozni, meggondolja, mit mond, és tetszeni akar.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Rosszul gondolkozik az, aki összetéveszti a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Várni pedig annyit tesz, mint előresietni, annyit tesz, hogy az ember az időt és a jelent nem ajándéknak érzi, hanem akadálynak, magában való értékét tagadja, megsemmisíti, gondolatban átugorja. A várakozás, amint mondják, unalmas, hosszúra nyújtja az időt. Éppúgy, sőt még inkább azonban azt is mondhatjuk, hogy megrövidíti, mert időtömegeket nyel el anélkül, hogy azokat önmagukért átélné, kihasználná. Úgy is mondhatnók, a várakozó, a csak várakozó olyan nagybélű falkánkhoz hasonlatos, akinek emésztőtraktusa tömegesen hajtja át az ételt, anélkül, hogy tápláléktartamát feldolgozná, hasznosítaná. Tovább is mehetnénk és azt mondhatnók: ahogy az emésztetlen étel nem erősíti az embert, úgy a várakozással eltöltött idő sem öregíti. Igaz, hogy tiszta és vegyületlen várakozás a gyakorlatban nemigen fordul elő.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hal mindennap van, de fogás nincs mindennap.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem lehet kívánni, hogy egy birkának öt lába legyen.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretett olvasni, mintegy mélyebb ösztön parancsszavára vonzódott a betűhöz és a szellemhez, fegyvernek érezte. De sose adta át magát teljesen egy könyvnek, sose feledkezett úgy bele, ahogy előfordul, ha az embernek az az egy könyv az egyetlen és legfontosabb, mint külön kis világ, melynek körén túl nem száll a tekintet, belezárkózik és elsüllyed benne, hogy még az utolsó betűjéből is táplálékot szívjon. Özönlöttek asztalára a könyvek és folyóiratok, valamennyit megvehette, ott halmozódtak körülötte, s míg olvasott, a még olvasandók tömege nyugtalanította. De a könyveket beköttette. Préselt bőrben, Siegmund Aarenhold szép névjelével ellátva, pompázatosan és önelégülten sorakoztak ott a könyvek, és súlyként nehezedtek életére: terhes kincsként, amelyet nem sikerült meghódítani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A zene időeleme csupán egyféle: az emberi, földi idő egy körülhatárolt részlege, amelybe ömlik, s kimondhatatlanul megnemesíti, felmagasztosítja. Az elbeszélésnek ezzel szemben kétféle ideje van: először a sajátja, a zenei, reális ideje, amely lefolyását, megjelenését lehetővé teszi, másodsorban azonban a tartalmáé, s ez az idő perspektivikus, mégpedig olyan változó mértékben, hogy az elbeszélésnek ez az imaginárius ideje megközelítően vagy teljesen egybeeshet zenei idejével, de csillagtávolságban is lehet tőle.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az államot visszavezethetjük egy, a bűnnel számoló, a jogtalanság ellen védelmül kötött társadalmi szerződésre, s ebben látjuk az uralkodói hatalom eredetét.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ csak azért van tele kimondott szavakkal, hogy alattuk jobban elrejtőzködhessék az elhallgatott, és zajgásukba vesszen a titok, ami az emberek s dolgok mögött van.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Élni és megöregedni, az csak az igazi, ott van a dolog nyitja. Minden hősiesség a kitartásban rejlik, abban, hogy élni akarunk, nem pedig meghalni, és nagyság csak az öregségnél van. Egy fiatal lehet lángész, de nagy nem lehet. Nagyság csak az öregkor hatalmánál, tartós súlyánál és szelleménél lehetséges. Hatalom és szellem, ez az öregkor és nagyság.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Úgy vélem, Isten nem azért teremtett bennünket, nem azért adta nekünk az életet, hogy lemondjunk róla, és engedjük teljesen föloldódni egy másik életben, legyen bár az a legdrágább és legmagasztosabb. Éljük a magunk életét - nem önző módon, és nem úgy, hogy másokat csak ahhoz való eszköznek tekintünk, de nem is önzetlenül, hanem önállóan és saját meggondolásunkból eredően, a mások és magunk iránti kötelességeink okos egyeztetésével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő illúzió, lefolyása okban-okozatban csupán érzékszerveink bizonyos berendezésének eredménye, s a dolgok valójában egy álló most-ban léteznek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sírbolt a hermetika foglalata, összessége, csakúgy, mint az edény, a jól záródó kristálylombik, amelyben az anyagot végső átváltozásra, megtisztulásra kényszerítik.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenféle fajta világi hősiesség, minden harcias szellem, ideértve az udvari költészetet is, többé-kevésbé nyílt ellentétben állt a vallásos eszmével, és ezzel együtt a hierarchiával. Mert mindez "világiasság" és csőcselék volt az egyházzal, a szellem általa képviselt nemességével szemben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak emberek, akikkel élni nem könnyű, de akikről lemondani lehetetlenség.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A lélek megismerése egymagában menthetetlenül mélabússá tenne minket, ha a kifejezés öröme fel nem vidítana.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberi megismerés eszközeit és formáit bírálni, érvényességüket kétségbe vonni képtelen, becstelen és gonosztól való vállalkozás lenne, ha valaha is más céllal párosulna, mint azzal, hogy az értelemnek korlátot szabjunk, amelyen nem léphet át anélkül, hogy voltaképpeni feladatát el ne hanyagolná.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jó mindenkor elkésve jön, mindig későn készül el, amikor az ember már örülni sem tud neki istenigazában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A tudat, mint ingerérzékenység, bizonyos mértékig kétségtelenül már előfordulása legalacsonyabb, legfejletlenebb fokán is fölébred, a tudatos folyamatok első előfordulását nem lehet a tudat egyetemes vagy egyéni történetének valamely pontjához kapcsolni, nem lehet a tudatot netán egy idegrendszer létéhez, mint feltételhez kötni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csakis úgy juthatunk valaha is följebb, ha már tudunk kételkedni önmagunkban.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A világ bizalmát igazában csak akkor szerzi meg az ember, ha házigazda és családapa.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás