Ha az embernek nincs mondanivalója, ugyan mire való a szüntelen fecsegés?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Magának nem az a véleménye (...), hogy az ember elég erős jellemmel kell bírjon ahhoz, hogy a Paradicsomot el tudja viselni?! Mint azok a réges-régen élt emberek, akik közül az áldottak sorban ültek a fák alatt, koronával a fejükön... mindig az jutott eszembe, hogy azok a koronák annyira nehéznek látszanak... és aranykoronáikat levetik magukról az üvegesen csillogó tenger előtt... ez egy egyházi ének, ugye? Talán Isten megengedte, hogy levehessék a koronát, mert olyan nehéz volt. Nehéz örökösen koronát hordani. Az ember semmit sem bír sokáig elviselni, ugye? Azt hiszem...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nemcsak birtoklási vágy létezik, hanem a birtokban levés vágya is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az anyai kötelességek terhét leginkább az könnyíti meg, ha elmondhatjuk valakinek, mennyi fáradsággal, kudarccal és nehézséggel jár csemeténk felnevelése. A szülői érzés gyakran hallgatást parancsol.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek nagyon is egyformák, de szerencséjükre - talán - ezt maguk sem tudják.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek pedig megtartják a holmikat, ostoba, jelentéktelen holmikat a múltból. Érzelmi okoknál fogva tartják meg, vagy egyszerűen észre sem veszik már őket, és meg is felejtkeznek arról, hogy léteznek egyáltalán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Az emberi arc végül is nem más, mint álarc...
- És alatta?
- És alatta ott van a primitív férfi... vagy asszony.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hiába hal meg valaki, ha tovább él az ember emlékezetében.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Állítólag ma korábban érnek a lányok. Ez igaz testi értelemben, de ha mélyebbre nézünk, jóval későbben érnek és maradnak gyerekek. Gyerekesen öltözködnek, gyerekes a lobogó hajuk, sőt még a miniszoknyájukkal is a gyerekességnek hódolnak. A baby-doll hálóruha, a képes trikók, a sortok - gyerekdivat. Nem akarnak felnőttek lenni - nem akarják vállalni a vele járó felelősséget. Ezzel szemben, mint minden gyerek, azt kívánják, hogy felnőttnek tartsák őket, és szabadon tehessék mindazt, amit ők felnőtt dolognak tartanak. Ez pedig nemegyszer tragédiához vezet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindig az ember idegeire megy, ha mások többet tudnak róla, mint saját maga.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A siker kezdete az, hogy kiismered ellenfeled személyiségét, és pontosan tudod, mit fog tenni adott körülmények között.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Bizonyos dolgok egyszer beleveszik magukat az ember életébe, mint moly a ruhába, és nagyon nehéz tőlük megszabadulni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az orvostudomány nemcsak arra való, hogy késleltesse az amúgy is elkerülhetetlen véget. Sokkal több annál, az életet akarja jobbá tenni. Ha egy egészséges ember meghal, nem számít... sokat. Ha egy félkegyelmű hal meg, az egyenesen jó; de ha felfedezzük, mit kell tenni a megfelelő miriggyel, hogy a félkegyelműből normális emberi halandót faragjunk, úgy, hogy helyreállítjuk a pajzsmirigyműködését, ez, véleményem szerint, már számít valamit.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A nők kilencvenkilenc módon tudnak bolondot csinálni magukból, de századszor annál agyafúrtabbak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Vannak kérdések, amelyeket nem teszünk fel, mert félünk a választól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek emlékeznek. Kivált az öregek. Nem a közelmúlt eseményeire, hanem a régi, mondjuk húsz évvel ezelőtti dolgokra. (...) Fontos dolgokat mondhatnak közéleti személyiségekről, esetleg régi botrányokról.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Senki sohasem látja magát úgy, ahogyan mások látják őt.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Soha nem szerettem gondolkodni. Úgy éreztem, nem túl kifizetődő foglalkozás, és tulajdonképpen most sem vagyok meggyőződve afelől, hogy valóban érdemes.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Valamennyien képesek vagyunk arra, hogy úgy nagyjából megítéljük, milyen napszakban is vagyunk, hogy reggel van-e vagy dél, esetleg késő délután vagy már este, érted, nem kell gondolkodnunk rajta, anélkül is tudjuk, és ehhez nincs szükségünk mérőműszerekre, napórára vagy homokórára, karórára vagy faliórára. De ha megbeszélésre kell rohannod, vagy el kell érned a vonatot, ha pontos időre kell ott lenned bizonyos meghatározott helyen, akkor már gondolkodnod kell, és ki kell találnod azokat az eszközöket, amelyek a segítségedre lehetnek abban, hogy pontos légy. Azt hiszem, az élettel szembeni magatartásunk is ehhez hasonló. Hol boldogok vagyunk, hol meg boldogtalanok, haragszunk valamiért vagy neheztelünk valakire, tetszik nekünk valami vagy valaki, esetleg éppen fordítva: ki nem állhatjuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én igazán nagyon örültem, hogy ismét találkoztunk. Az életed azonban más vágányon halad, mint az enyém; nem érintkeznek, hanem merőben eltérnek egymástól.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Elvem az, hogy sosem vitatkozom nagyon határozott hölgyekkel. Megérti: merő időpazarlás.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Néha az az érzésem, minél nagyobb művészi tehetség valaki, annál kevesebb józan esze van a mindennapi életben.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy ember nemcsak önmaga él és hal meg. Továbbadja, ami benne rejlik, az utána jövőknek...

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hölgyeknek, legyenek bármilyen elragadók, megvan az a hátrányuk, hogy elvonják az elme figyelmét az ételről.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nem okos dolog túlságosan szeretni valakit. Kamasz lányokkal elég gyakran előfordul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Szerelmes vagyok beléd.
- Azt hiszem, te vagy a világ legkedvesebb embere - de én nem vagyok beléd szerelmes.
- Majd teszek róla, hogy belém szeress.
- Az nem jó. Nem akarom, hogy tegyél róla. Én jobban tudok gyűlölni, mint szeretni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Tudta, hogy kevés asszony képes olyan intenzíven, reménytelenül szeretni, mint ő! Szívesen halt volna a férjéért; kész volt hazudni, mesterkedni, szenvedni érte! Ehelyett büszkén és rezerváltan elfogadta a számára kijelölt helyet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy szép tavaszi reggel felbukkan egy leányarc, és a létezés jól megszervezett rendje egyszerre felborul.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem kezdhet vaktában valamihez, amiről semmit sem tud... Ez olyan, mint egy ke­resztrejtvény definíciók nélkül.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Én nem tudom, hogyan álljak hozzá. Miért nem tudja élvezni az életet? Régen olyan jól megvoltunk együtt... rengeteget bolondoztunk... És most mintha kicserélték volna. Hogyan változhat meg ennyire az ember?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A látszat jelentéktelen, az embereknek mégis fontos. Lehetővé teszi számukra, hogy az önbecsülést megőrizzék.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

- Először is, a piros mindig követi a feketét. (...) Így van ez a szerencsejátékban. A ruletten esetleg hosszú ideig csak a fekete nyer, de a törvényei szerint végül óhatatlanul a piroson áll meg a golyó.
- Úgy érti, hogy a szerencse forgandó.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az agynak lázasan kellene dolgoznia, nem pedig lusta tunyaságba süllyednie. Az elme aktivitása olyan érdekfeszítő, olyan stimuláló! A kicsiny, szürke agysejtek foglalkoztatása a szellemi élvezet forrása. Bennük és csakis bennük bízhatunk, hogy a ködön át az igazsághoz vezetnek el bennünket.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Minthogy jófor­mán egész életemet fiatalok között töltöttem, úgy szemlé­lem az életet, mint a múló idő egy szakaszát, amely önma­gában véve is teljes. Mint ahogy Eliot mondja: "A rózsa pillanata meg a tiszafa pillanata ugyanaddig tart."

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Előbb vagy utóbb a vaktában lövöldöző is célba talál.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás