Gyalogok vagyunk a világok közötti hatalmi játszmában. Oda megyünk, ahol szükség van ránk, és tesszük, amit tennünk kell. Minden egyéb csak másodlagos lehet.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az út hosszú és veszélyes, és még ha minden erődet megfeszítve a végére jutsz is, nincs rá semmi garancia, hogy visszafelé is meg tudod tenni. De ezt az utat végig kell járnod - ha nem akarsz meghibbanni és úgy pusztulni el.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ha hagyom, hogy a gyűlölet vezéreljen, torz lelkűvé válok, és végül belepusztulok.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ez a baj, ha piszkálod a valóság szálait - meglátod a szövet részleteit, aztán a végtelen szálak útvesztőjében fuldokolni kezdesz, és egyikben sem vagy képes megbízni vagy megkapaszkodni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szerettem volna rálépni a fékre, hogy lelassítsam az időt. (...) Az élet azonban maga szabja meg a saját törvényeit, és maga diktálja a saját iramát. Néha a kezedbe kaphatod a gyeplőt, és lelassíthatod - máskor nem.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A sors keze... veri a taktust... egy szív alakú... órán.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azért a helyedben nem várnék túl sokáig. Te tudod a legjobban, hogy az idő értékes ajándék. A várakozás pedig veszélyes is lehet. Néha elmegy a hajó, és akkor már késő bánat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emberek szeretik hangoztatni, hogy mindenkin lehet javítani, mindenkinek van esélye. Nekem az a tapasztalatom, hogy nem így van. A jó emberekkel néha előfordul, hogy a rosszat választják, de a rossz emberek nem tudják a jót választani.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A határozatlanság a káosz szülőanyja.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A fegyverek a félelem eszközei, csak azok használják, akik félnek. Akik megtanulnak a puszta kezükkel harcolni, mindig előnyt élveznek azokkal szemben, akik a kardjukra hagyatkoznak, (...) mert ők arra számítanak, hogy győzni fognak. A fegyverek hamis barátok - nem a természet művei -, és hamis önbizalmat ébresztenek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az emlék újabb emlékeket idézett fel bennem, és csakhamar azon kaptam magam, hogy az elmúlt éveken merengek: lelki szemeim előtt megelevenedtek fontos események, nagy győzelmek és fájó veszteségek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Gyerekként úgy képzeljük, hogy a barátaink sosem halhatnak meg, hogy akiket ismerünk és szeretünk, örökre velünk maradnak. Aztán az élet fityiszt mutat, mégpedig olyan hirtelen és olyan egyszerűen, hogy onnantól kezdve meg azon gondolkozunk, vajon a családtagjaink és barátaink közül megéri-e bárki is épségben a holnapot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ebben a pillanatban, mintha agyunk valamiképpen összekapcsolódott volna, tökéletesen megértettem őt. Énje egyik fele elborzadt saját kegyetlenségétől. Egyetlen hajszál választotta el a tiszta őrülettől.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A jövőbe nézés többnyire fájdalmas élményt jelent. Jobb, ha az ember nem tudja, milyen sors vár barátaira és a szeretteire.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A hatalom mások megfigyeléséből ered, abból, hogy megállunk a háttérben, hogy tanulmányozunk, várunk, és aztán reagálunk. Soha ne szólalj meg elsőnek! Addig ne tervezz semmit, amíg nem tudod, hogy ellenséged mit rejteget az ingujjában.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet túl értékes ahhoz, hogy ok nélkül feláldozzuk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

A rémálom pedig természetes, egészséges módja annak, hogy az ember levezesse a feszültséget és szembenézzen a félelmével.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember megrendül, ha belenéz fiatalkori önmaga szemébe, és látja magát annak, aki egykor volt – buta, hiszékeny gyereknek. Nem hiszem, hogy bárki is emlékszik rá, milyen volt kisgyerekkorában. A felnőttek azt hiszik, emlékeznek rá, pedig nem. A fényképek és a videofelvételek nem tudják megragadni, ki vagy valójában, sem életre kelteni azt a személyt, aki valaha voltál. Ahhoz, hogy ezt megtehesd, vissza kell menned a múltba.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Mindenkinek szüksége van a nevetésre. A nevetést szörnyen alábecsülik. Először is, tisztítja a tüdőt. (...) Nézd csak meg a statisztikákat - a legtöbb rákbeteg olyan ember, aki ritkán nevet. A nevetés jót tesz az egészségnek. Plusz segíti a vérkeringést. Ezért nem kapnak a bohócok szívrohamot.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Csak a halál szerelmének megízlelésével vívhatja ki az ember a szabadságot. Halandó kötelékeink felismerésével válunk csak szabaddá, azzal, ha felfedezzük az élet láncolatát alkotó hurkokat.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szemöldökömet összehúzva farkasszemet néztem saját tükörképemmel, keresve, mi különöset láthatok a szememben. Ugyanolyan volt, mint máskor, a szokottnál kicsit szomorúbb, de...

Megtorpantam. Már tudtam, mit akart megláttatni velem Truska. A tekintetem nem egyszerűen szomorú volt - a legteljesebben hiányzott belőle az élet és a reménység. (...) Már tudtam, mire gondolt Truska, amikor arról beszélt, hogy az élő is lehet halott.
- Larten nem akar ezt - súgta a fülembe, miközben meredten bámultam azt az üres szemet a tükörben. - Ő szeret az életet. Azt akar, hogy te is szeressed. Mit mondana, ha látná ez az élőhalott tekintet, ami csak rosszabb lesz, ha nem hagysz abba? (...) Az üres nem jó - folytatta Truska. - Meg kell tölteni a szemedet. Ha nem örömmel, akkor bánattal és fájdalommal. Még a gyűlölet is jobb, mint az üres.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az ember nem arra teremtődött, hogy az istenekkel osztozzon a világegyetemen. Túl aprók vagyunk ahhoz, hogy felfogjuk az ő céljaikat. Mégis, sikerült ellesnünk valamit a titkaikból. Mint a kis férgek, amelyek a sas karmába kapaszkodva úgy hiszik, rájöttek némi igazságra és a repülés mikéntjére. De mi sosem fogunk repülni. Próbálkozunk, el is érünk tán valamelyes sikert, de a bukást nem kerüljük el; s ez mindig is így lesz.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Felugrottam az egyik magas sírkőre, és kinéztem a városra. Nem sokat láttam belőle innen, de mivel tudtam, hogy ez lesz az utolsó képem a helyről, ahol születtem és éltem, nem siettem el a dolgot: minden ócska mellékutcát fényes sétálóutcának, minden málló vakolatú házat egy sejk palotájának és minden kétszintes épületet felhőkarcolónak láttam.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az áldozatok mindig azt várják, hogy mások harcoljanak helyettük és értük. Azok, akik nem akarnak áldozattá válni, harcoljanak önmagukért.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Ne higgy a meséknek! Minden sztori, amely úgy végződik, hogy "boldogan éltek, amíg meg nem haltak", ökörség. Vidám befejezés nem létezik. Sőt. Befejezés sincs. Az élet megy tovább, két kanyarral arrébb már mindig történik valami új. Legyőzhetsz hatalmas akadályokat, dacolhatsz ezer veszéllyel, farkasszemet nézhetsz a gonosszal, a végén dicsekedhetsz is vele - de az még nem befejezés. Az élet mindig odébb taszigál, megtáncoltat, meggyötör és megtör, új erőpróbát vagy tragédiát lök eléd, nem ereszt addig, amíg csak el nem éred az egyetlen valódi befejezést - a halálodat. Amíg szufla van benned, a történet pereg tovább.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Nincs a világon haszontalanabb dolog egy ki nem mondott kérdésnél.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Összeomlani akkor, amikor eljön az igazság pillanata, hagyni, hogy az ellenfél lélektani hadviselés révén felülkerekedjen, kétségbeejtő játékkal önmagadra mérni vereséget - ez milliószorta szánalmasabb, mint versenybe szállni, és annak rendje és módja szerint alulmaradni.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Egy igazi álmodozónak fel kell készülnie arra, hogy minden áldozatot meghozzon az álmaiért. Még ha ez azt is jelenti, hogy fel kell áldozza önmagát.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az idő olyan, mint egy mozaikokból összerakható türelemjáték - mondta. - Képzelj el egy hatalmas ládát, telis-tele sok millió kirakójáték apró darabkáinak milliárdjaival: ez a jövő. Egy óriási táblát képzelj mellé, amely részben már megtelt a teljes puzzle lapocskáival: ez a múlt. Azok, akiknek a jelenben dönteniük kell egy-egy dolog felől, mindannyiszor vakon nyúlnak bele a jövőt rejtő dobozba, kihúzzák a kirakójáték egy újabb mozaikdarabját, és odateszik a táblán a helyére. Valahányszor egy új darabka kerül a táblára, azzal változni fog a puzzle végső formája és rajza, ezért fölösleges azt méricskélni, milyen lett volna a kép, ha egy másik lapocska került volna ki a dobozból.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Azon csodálkozom a leginkább, hogy az emberek manapság már semmin sem csodálkoznak.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az életben rendszerint nem választhatjuk meg sorsdöntő pillanataink időpontját. Ha elkövetkeznek, ott kell állnunk, hogy szembenézzünk velük, akármilyen állapotban vagyunk is.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Hogy milyen lesz a jövő? Ez itt a nagy kérdés. (...) Mi van akkor, ha elunom? Amikor már mindent megtettem, és meghódítottam mindent, akkor mi marad? Miben leli örömét az, aki örökké él, egy olyan világban, amelyik már nem tud több meglepetéssel szolgálni neki?

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Szeretem tudni, mit forgatnak az emberek a fejükben. Sokkal egyszerűbb lenne a világ, ha kimondanánk, amit gondolunk.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Reménytelen helyzetek kétségbeesett lépéseket szülnek.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás

Az élet egyetlen nagy kihívás, és csak azok tudják igazán, mit jelent élni, akik elfogadják a kihívást.

pont 0 kedvenc 0 hozzászólás